Magyar Katonai Szemle, 1940 (10. évfolyam, 2. negyedév)

ÁLTALÁNOS KATONAI KÖZLEMÉNYEK - Téli hadjáratok. Írta: Bálványi Endre ny. tábornok

644 MAGYAR KATONAI SZEMLE FT. SZÁM­ rakozás elárulja a támadást, gyengíti a csapatokat és lefékezi a len­dületet. A központi hatalmak helyzete a világháborúban nem is volt olyan, hogy tartalékaikkal, nehéz tüzérségükkel és felhalmozott lőszer­készletekkel sokáig várakozhattak. Mindezt el kellett vonni valahon­nan, ahol közben baj érhette őket. A déltiroli támadással 1916-ban a magas hó miatt addig kellett várni, míg a döntés küszöbén bekövetkezett Luck. Ide fordultak köz­ben az oroszok a Narocz-tavi csalódás után. Az 1918. évi Piavet-i nagy támadás kezdete a folyó magas víz­állása (olvadás, eső) miatt addig húzódott el, amíg időben már semmi összefüggésben sem állt a nagy német támadással Franciaországban. Eltekintve az erők szétforgácsolódásától, azért sem volt célszerű az alpesi arcvonalat és a Velencei síkságot egybekapcsolni, mert e két helyen a hadműveletekre alkalmas időjárás nem egyidejűleg kezdő­dött meg. Igen hátrányos volt például, hogy a németek az esős idő miatt kénytelenek voltak a Verdun-i támadással (1916) hetekig várni. Tavasszal a bizonytalan és változó légköri viszonyok is zavaró­lag hatnak. A szélirány befolyásolta a világháborúban a gázfúvást (Ypern, Bzura, Loos) és gázlövést. A felhőzet kikapcsolhatja a repü­lőket, megnehezíti a földi megfigyelést és korlátozza a tüzérség be­lövését és hatását. A rádiónál is beállhatnak légköri zavarok. A m­e­teorológia már a világháborúban fontos kelléke volt a hadviselésnek. * * Ha ebben a tanulmányban a téli nehézségek sorozatával találko­zunk, célunk nem az, hogy visszariadjunk, hanem hogy kiolvassuk a példákból a megelőzés és leküzdés módját is. A nagy téli katasztrófákat nagy hibák és mulasztások idézték elő! Ahol azonban volt előrelátás, gondoskodás és belátás, ott télen is le­hetett eredményt elérni, aránylag kevés áldozattal. Délibábos célkitűzéseket a tél rettenetesen megbüntet. A csapat jó egészségi állapota hadműveleti kincs a magától értetődő humánus érzésen túl. A betegeskedő hadsereg már a harc előtt csatát vesztett, a világháborús járvány elleni oltások győzelemként voltak érté­kelhetők.­­ • • Téli hadműveletekre áll a legteljesebb mértékben, hogy az elő­készületektől függ minden. Ha harc- és gépkocsikkal, páncélosokkal, repülőkkel és rádióval a telet nem is lehet teljesen leküzdeni — mégis olyan eszközökkel és lehetőségekkel rendelkezünk ma, amelyekkel — ha kell — szembe­szál­lhatunk a téllel is. Olyan gazdag állam nincs, amely képes volna egész hadserege számára a rendes ruházaton és felszerelésen kívül a teljes téli és he­gyi felszerelést is tároltatni; ennek gyakorlati nehézségei is volnának. Minden hadvezetőség igyekezni fog, a háborút a kedvezőbb idő­szakra korlátozni, de nincs mindig szabad választás. Ezért kell a lehe­tőség keretein belül téli háborúra is megtenni az előkészületeket.

Next