Magyar Kereskedők Lapja, 1907. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1907-07-06 / 27. szám

1907. Julius 6. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA kások 9&1/6-a földműves volt és ez az adat szomorú bizonyítékát képezi annak, hogy a mezei munkások száma az országban még nagyobb mértékben csökken, mint az ipari munkásoké. A sztrájkok száma is emelkedőben van; a kamara területén a múlt évben 6 nagyobb sztrájk volt, melyek közül 4 eredménynyel folyt le. A jelentés sürgeti a sztrájk­törvény megokolását. Végül felemlítjük, hogy a jelentés, mely a gazdasági események részleteit is teljesen kidom­­borítóan van szerkesztve, egy jól áttekinthető táblázatban mutatja be a kamara kerületének 1908. évi őstermelési eredményét. Megjegyezzük itt, hogy ha az ipari termelés eredményét is hasonló táblázatokban tüntetnék fel a kamarai jelentések, ezzel értéküket nagy mértékben emelnék. Temesvár. A temesvári kamara 1906. évi jelentése meg­lehetősen derűs színben kezdi vázolni az év gazdasági eseményeit, hogy aztán egyre lehan­golóbb akkordokat pendítsen meg. A kamara területén húsz év óta nem látott gazdag gabona­termés volt, de csak a mennyi­ség szempontjából, mert a minőséget a külön­böző kalamitások, ezek közt a munkáshiány, igen megrontották. Örvendetes jelenségként emeli ki a jelentés, hogy a kereskedelmi növé­nyek több fajának termelése és a kereskedelmi kertészet terén szép haladás konstatálható. A kereskedelmi viszonyokról általánosagban megelégedéssel nyilatkozik : a borkereskedés kielégítő volt, a lókereskedés pedig virágzónak mondható, a fakereskedés azonban hanyatlást mutat. A vas-, rövid-, divatáru és f­iszer-szakma meg voltak elégedve az 1906-iki üzlettel; az utóbbi szakma művelői azonban hátrányos mérv­ben szaporodnak, ami abból is kitűnik, hogy 1906-ban 850 új vegyes- és fűszerkereskedő ré­szére állíttatott ki iparigazolvány. Már az ipar szempontjából az elmúlt év jóval kedvezőtlenebb volt. A nyersanyagok árának hallatlan emelkedése, a vagyon- és kőszénhiány, a sztrájkok és munkáshiány jórészt meggátolták az ipart a kedvező konjunktúrák kihasználásában. A munkáshiánynak, mint az ipari tevékenység egyik gátló okának, szomorú fejezetet szentel a jelentés a kivándorlásról szóló részében. A ki­vándorlás ügye már valamennyi kamara évi jelentésén fekete fonálként húzódik keresztül, de oly megdöbbentő adatokat, mineket a temesvári jelentés tár elénk, egyik sem tartalmaz. E kamara területéről az 1906. évben nem kevesebb, mint 24,569 egyén vándorolt ki, amely enormis szám­ból egyedül Torontál megyére 13,991 esik. Hogy mily rohamosan növekszik a kivándorlási vágy, azt a következő statisztika mutatja : 1903-ban e kamara területéről még csak 4951 ember hagyta el hazáját, 1904-ben 7559, 1905-ben már 20,363, 1906-ban pedig 24,569. A kiván­dorlók száma tehát rövid négy év alatt hat­szorosra emelkedett, az emelkedés azonban még nagyobb, ha figyelembe vesszük, hogy fenti ki­mutatásokba csupán az útlevéllel kivándoroltak vannak befoglalva. A kivándoroltak közül több, mint 4600 önálló iparos, kereskedő és iparos­segéd volt, a kivándorlók zöme pedig — 8000 — Amerika felé vette útját. Iparos- és kereskedőinasok előképzettsége és neve­lése között fenforog. Ma már igen ritka az a keres­­kedőinas, aki az elemi iskola négy osztályát­ól nem ■végezte. Nagy részük azonban a polgári vagy középiskola első és második osztályába is járt. Ez az anyag a tanításra természetesen sokkal alkalmasabb a nagyon hiányos, vagy semmiféle előképzettséggel nem rendelkező iparos inasokénál. A tanítás hatékonyságát elősegíti az inasok jobb magaviselete, a foglalkozás könnyebbsége és az a körülmény, hogy a főnökök nem idegenked­nek annyira az iskolától, sőt egyikük-másikuk maga is tanulásra ösztönzi inasait. Mindezzel azonban nem akarjuk azt mondani, hogy a ke­­reskedőinasiskola teljesen eléri czélját. Ko­rántsem. Azok az okok, amelyek az inasiskolai taní­tásnak oly nagy akadályai, amelyek lehetetlenné teszik azt, hogy az oktatás az egész, a tanulóra nézve fontossággal bíró tananyagra kiterjeszked­jék,­­ itt is fenforognak. Tapasztalatok igazol­ják, hogy az inasiskola III. osztályát a tanulók­nak csak egy töredéke végzi el, a túlnyomó többség pedig már az előkészítő, vagy I., legjobb esetben a II. osztály elvégzése után szabadul fel. Ezek a tanulók tehát a könyvvitel, levelezés, kereskedelmi és váltóismeretek legcsekélyebb is­merete nélkül lépnek a segédsorba. A szükséges szakismeretek hiánya, — melyet a legtöbb segéd nem pótol, jóllehet erre is van alkalom — a gyakorlatban nagyon is megboszulja magát és végeredményben a kiskereskedők szellemi nívója alacsony voltának szülőoka. A kereskedőinasok megfelelő képzésével egyfelől az egyes tanulók helyzetét könnyítjük meg, mivel boldogulását segítjük elő, másfelől pedig a hazai kiskereskedő­osztály értelmi színvonalát emeljük, mert ennek az osztálynak tagjai nagyrészt a volt inasokból sorakoznak. Ez a kettős czél lebegett a temesvári ka­mara előtt, amidőn két évvel ezelőtt a közép­fokú kereskedelmi iskola eszméjét pendí­tette meg. Az eszmét Temesvár szab. kir. város tanácsa magáévá tette és az elemi iskola V. osz­tálya fölé és a polgári iskola I. II. és III. osz­tálya mellé egy három évfolyamú szakiskola ala­pítására engedélyt kért." A nyerspetróleum árhanyatlása. A „Petrolea“ julius 1-én szeptember 1-ére az összes bizományi szerződéseket felmondta, mi­nélfogva a Kreditanstalt csak a júliusi és augusztusi időtartamra ad 2 , 25 fillérrel elő­legeket, szeptember elsején pedig az előlegek adása teljesen megszűnik, ellenben a „Petrolea“ szerződése értelmében, még további fél évig kö­teles az eddigi kommittensek bérleteit, — amennyi­ben a hely engedi — beraktározni. A dolgok ily állásában a nyerspetróleum-piac­on hirtelen beálló derűt bekövetkezésétől félnek és a petró­leum-finomítók, melyek a nyersolaj árának esé­sénél nagy mértékben vannak érdekelve, min­dent elkövetnek, hogy ez az aggály a nyersolaj­­termelőket olcsóbb árak szokására kényszerítse. Ehhez járul, hogy a tustanovini termelő terü­leten, különösen június havában, a termelés oly nagy arányúvá vált, hogy a tavalyi 80,000 czisz­terna helyett ez évben 100,000 cziszternát vár­nak. Ebből a belfogyasztás legfeljebb 50,000 cziszternát vesz igénybe és habár az export­viszonyok jelentékenyen javultak, mégis nehéz feladat lesz a többletnek a külföldön való elhe­lyezése. A nyerstermelők köreiben egyébként azt hiszik, hogy a Kreditanstalt nem fordult el a galicziai petróleum-termeléstől, csupán a ter­melőkre akar nyomást gyakorolni, abból a czél­­ból, hogy ezek a „Petrolea“ egyesítési törekvé­­sei mert'm meghódoljanak. A termelők közül azon­ban sokan többféle szemrehányásokat tesznek a „Petroleá“-nak, annak nagyon is szűkkeblű elő­­legezési politikája és a magas provízió és nyo­masztó kamatláb miatt, legalább is kétséges tehát, hogy a nyerstermelők szervezkedésére irányuló törekvések sikeresebbé válnak-e, ezek sikertelensége esetén pedig az export szervezet­ten marad és az árak rohamos esését semmi sem fogja meggátolhatni. Kereskedelmi hírek. Mai számunk, Vállalkozók és Iparosok Lapja és Magyar Lloyd mellékleteinkkel, 32 oldal. Kereskedőinasok tanítása. A kereskedőinasok oktatása, a kamarák jelentései szerint, évről-évre eredményesebb. Ennek alapoka abban a nagy különbségben keresendő, amely az A pamutpiaczról. Az idei gyapottermés hozamát illetőleg egyre újabb becslések érkeznek, melyert egyáltalán nem nyújtanak reményt a bő termés-hozamhoz. Legújabban három számbavehető termés-becslés felé irányul a figyelem, melyek a következők: A londoni „Finanzial Times“ az ez évi gyapot­termés mennyiségét 10.700.000 bálra becsüli és hozzá teszi, hogy ez a kedvezőtlen eredmény óriási haussze-t fog a gyapotpiac­on előidézni. Theodor H. Price new-yorki gyapot-c­ég becslése 11 millió bálról szól­ és ez a jelentés is igen magas gyapot­árakat helyez kilátásba. Végül Knopp E. Fabarius brémai c­ég, a hozzá érkezett jelentések alapján is'­s millió bál gyapot­termést helyez kilátásba, de megjegyzi, hogy ez a terméshozam csak a legkedvezőbb időjárás mellett várható. Habár ezek a jelentések kissé koraiak, mert a keletkezésükkor az új palánták még alig bújtak elő a földből, mindazonáltal a gyapotpiaczon uralkodó haussze állandósulására el kell készülve lennünk és kizártnak kell tartanunk, hogy a kö­vetkező 12 hónapon belül a baisse-irányzat emelkedik érvényre. Mivel azonban a newyorki gyapottőzsde az árhullámzásokból él, onnét csaknem minden nap majd a haussze, majd a haissze-párt köreiből származó ellentmondó hírek kerülnek forgalomba. Ezzel szemben azonban bizonyos, hogy az összes gyárak teljes egy évre el vannak látva megrendelésekkel, minélfogva a a nyersanyagot feltétlenül és bármi áron be kell szerezniük. Még az esetben is tehát, ha a jövő évi február havában piaczra kerülő új gyapot mennyisége rekordtermésről tanúskodnék, e kö­rülmény a már kikötött árak megváltozását nem eredményezné. A söröspalac­k-kérdés. A Magyar sörkereskedők országos egyesülete igazgatósága elhatározta, hogy feliratilag fordul a kereskedelmi kormányhoz, melyben az egységes söröspalac­k behozatalát és a söröspalac­k tulajdonjogának biztosítását kéri. A memorandum a következőket kéri: 1. A sörkereskedés egyöntetűségére való tekin­tettel mondassék ki, hogy a sörös palac­kok egységes méretűek legyenek. Vagyis­, hogy Magyarország határain belül minden palac­k .

Next