Magyar Kereskedők Lapja, 1920. július-december (40. évfolyam, 53-105. szám)
1920-09-16 / 75. szám
ggyes_»zawi arat >—1 kowwb XL. évfolyam Budapest, 1920. szeptember 18. 75. szám. A kereskedelem, nagyipar, pénzügy, vállalkozás és szállítás közlönye. Megjelenik minden csütörtökön és vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Sas u. 13 FELELŐS SZERKESZTŐ: KORMOS PÁL TELEFON: Szerkesztőség: 11—28, kiadóhivatal 7—99, felelős szerkesztő: 127—79. ELŐFIZETÉSI ÁR Kvashrnap megjelenő Magyar Kereskedők Lapjára és a csütörtökön megjelenő Magyar Pénzügyre együtt: egész évre 300 K, félévre 155 K, negyedévre 80 K. Csak a két lapra együtt lehet előfizetni, tehát a Magyar Pénzügy előfizetői ingyen kapják a Magyar Kereskedők Lapját és viszont a Magyar Kereskedők Lapja előfizetői ingyen kapják a Magyar Pénzügyet. HIRDETÉSI ÁRAK: A hirdetés egy 80 milliméteres széles hasábon a hirdetések között millimétersoronként 15 koronába, a szövegoldalakon vagy a Nyilttérben 20 koronába, az első (cím) oldalon 28 koronába kerül, tehát ahány hasáb széles és ahány milliméter magas a hirdetés, annyiszor 15, 20, illetve 28 korona az ára. I/W\^^^VSA/VVVVVVWVVWWV»\A^VW A FŰSZERKERESKEDŐ sok BBN9T tfcnec ha levelezőlapon kéri rCnál nCrlGS, ArjegyzékCneet. . HOLUmBUS TARSHLAG ._________ÚJPEST. TEZ.EFOM : 185-91.______________ BIMill.acélstlyea Hall STERNBERG hangszergyárban Rákóczi-út 60, Budapesten. «7 ■ .WWWWWWWWWWWWWWWWWWW A költségvetés. 'j. Hat esztendő óta Magyarországot költségvetés nélkül kormányozták. Nagy eredmény tehát, hogy a pénzügyminiszter most elkészítette és beterjesztette az 1920—21. költségvetési évről szóló költségvetést. A közismert súlyos pénzügyi és gazdasági viszonyok közepette az első költségvetés csaknem 10 milliárdnyi deficitje nem okoz meglepetést. A húsz milliárdos szükséglet alatta marad a pénzünk leromlásában jelentkező óriási drágulásnak és nagyon meg lehetünk elégedve, ha a jövő a pénzügyminiszter ez előirányzatát igazolni fogja. Hogy a csaknem 10 milliárdos deficit fedezete miből fog kikerülni, arra nézve az expozé nem árul el semmit ; a rendes bevételek, „ előirányzatában már benne foglaltatnák a felemelt adók és egyéb közterhek jövedelmei, úgy, hogy bevételi forrásokból csakis további nagymérvű adóemeléssel lehetne újabb jövedelmet kicsiholni. A tervbe vett nagy vagyonadó, ^ ^ a folyó költség fedezésére nem szolgálhat, hanem kizárólag az adósságok refundálására marad fentartva. Épen ezért nem igen érthető a pénzügyminiszternek az a kijelentése, hogy il jövendő nagy adók terhére felveendő előlegek is szerepelhetnek a költségvetési hiány részbeni fedezete gyanánt. Az expozé őszinte leplezetlenséggel tárja fel súlyos pénzügyi helyzetünket és nem titkolja, hogy a káoszból való kibontakozás útját és eszközeit ma még nem lehet megjelölni. Csak annyi bizonyos, hogy gyógyulást egyedül valutánk javulása hozhat, amely véget vett a drágaságnak és az állami kiadások fokozatos mérséklését tenné lehetővé. Ám ezen a ponton szinte megoldhatatlan circulis vitiosusban vagyunk, mert a valuta javulásának előfeltétele az állami p pénzügyek rendezése, transzpolitikai gyógyuás viszont csakis a valuta javulása után várható. És így nem csoda, ha a pénzügyminiszter még most sem képes egy nagyszabású pénzügyi programmot előterjeszteni. Viszont teljes joggal utal Korányi báró arra, hogy a jó pénzügyi politikánakmúlhatatlan előfeltétele a jó belpolitika és a hozzáértő olyan gazdaságpolitika, amely az ország gazdasági boldogulását biztosítja. Hogy e részben mennyire igaza van, azt bizonyítja a zürichi koronajegyzés, amely, 75 centimes különbséget mutat a magyar és az osztrák pénz között, annak ellenére, hogy Ausztria gazdaságilag kétségtelenül sokkal rosszabb helyzetben van, mint Magyarország. Azonban természetes gazdasági fölényünket Ausztria fölött a külföldi tőkepiacok szemében lerontják bel- és külpolitikai speciális viszonyaink és ma már kétségtelen, hogy a magyar korona leromlását nem gazdasági, hanem a politikai viszonyok okozzák. Hasztalan ültetnék tehát a pénzügyminiszter székébe a világ legnagyobb finanszpolitikai zsenijét, ha nem támogatja őt az egész kormányzat jó politikával. Az pedig, hogy pénzügyi szempontból mi a jó politika, nagyon egyszerűen megállapítható. A gazdasági életet fel kell szabadítani a megkötöttségtől, a mezőgazdasági, mint az ipari termelésnek, valamint a belső és külső kereskedelemnek vissza kell adnia a szabad vállalkozási lehetőséget, mert csak ez fogja megindítani és fokozni a termelést. Ezen kívül sürgősen meg kell tenni mindent arra nézve, hogy a szomszédos államokkal és a távolabbi külfölddel való gazdasági érintkezés végre meginduljon, mert a gazdasági kapcsolatok enyhíteni fogják a politikai ellentéteket is. Gyakorlati politikát kell csinálni, amely többé nem hátrafelé szegzi tekintetét, hanem előre, a jövőbe néz. Számos jel arra mutat, hogy a kormány felismerte ezt a helyes utat és hajlandó erre reálépni. Mindaddig, amíg a jó általános politika nem fogja támogatni a pénzügyminisztert az államofinansziák rendezését célzó sziszifuszi munkájában, minden költségvetés csak játék az üres számokkal. A nemzetgyűlés és a kormány ezzel tisztában vannak és remélhetőleg most már vállvetve iparkodnak a politikai egzigenciákhoz alkalmazkodni. A költségvetés előterjesztése mindenesetre nevezetes lépés az állami rend és gazdasági konszolidálás útján, xi.fi. .... 3É \ Az 1920*-51'. éVi költsgvetés a következő mérleget mutatja: H? * «. «r • Kiadások • Rendes kiadás: 8.434.580.516 ÍL Átmeneti rendkívüli kiadás 10.434,048.099 K, beruházási kiadás 1.003,112.000 korona. Az összes kiadás tehát 20.210,748.615 korona. Bevételek: Rendes bevétel 8.809,104.943 K. Rendkívüli bevétel 1.711,450.861 IL Az összbevétel tehát 10.520,555.804 korona. A deficit tehát 9.690,192.811 korona. A rendes bevételt és a rendes kiadást tekintve, 374.516.427 K felesleg mutatkozik, a deficitet a rend, kívüli kiadások okozták. A költségvetés ekként oszlik meg : Kiadások: A rendes kiadások között a következő nagyobb tételek szerepelnek: kormányzói iroda, főudvarnügyi hivatal stb. kerek számban 28 millió, nemzetgyűlés 15 millió, nyugdíjaik 94 millió, állami adósságok 1393 millió, miniszterelnökség 17 millió, külügyminisztérium 48 millió, belügyminisztérium 821 millió, pénzügyminisztérium 1104 millió, kereskedelmi minisztérium 2137 millió, földmivelésügyi minisztérium 353 millió, vallás- és közoktatás- ügyi minisztérium 583 millió, igazságügyminisztérium 258 millió, honvédelmi minisztérium 1249 millió, népjóléti minisztérium 302 millió, közélelmezési minisztérium 6 millió, nemzetiségi minisztérium 7 millió és kisgazdaminisztérium 55.600 korona. A rendkívüli átmeneti kiadások így oszlanak meg: Állami adósságok 2.071 millió, külügyminisztérium 537 millió, pénzügyminisztérium 3.083 millió, kereskedelmi minisztérium 532 millió, földművelésügyi minisztérium 129 millió, vallás- és közoktatásügyi minisztérium 64 millió, igazságügyminisztérium 27 millió, honvédelmi minisztérium 3.318 millió. Az utóbbi tételben a karhatalom 1.123.867.000 koronát, a nemzeti hadsereg első felszerelésének szükséglete 2.035.461.000 koronát emészt fel Beruházási rendkívüli kiadások: Külügyminisztérium 1 millió, belügyminisztérium 1.5 millió, pénzügyminisztérium 31 millió, kereskedelemügyi minisztérium 853 millió, földmivelésügyi minisztérium 87 millió, vallás- és közoktatásügyi minisztérium 4 millió és igazságügyminisztérium 10 millió. Bevételekre a pénzügyminisztérium preliminár 4.826 millió, a kereskedelmi minisztérium 3.545 millió, a földmivelésügyi minisztérium 203 millió koronát. A pénzügyminisztérium rendkívüli bevétele 1.684 millió. A kereskedelmi minisztérium be-vételei így oszlanak meg : Államvasutak 2.500 millió, posta- és távirda 536 millió, állami vasgyárak és más állami gyári üzemek 456 millió. A pénzügyminisztérium bevételei a következők: Földadó: 275 millió, házadó 56 millió, keresetadó 172 millió, részvénytársaságok adója 25 millió, jövedelmi adó 200 millió, jövedelmi pótadó 147 millió, vagyonadó 100 millió, fényűzési adó 150 millió és vasúti hadiadó 120 millió korona. Pénzügyi szzek. A háború előtti valutaadósságok sorsa Ausztriában és Németországban mindin-nkább tisztázást nyer.Az osztrák kormány a franciával egyezményt kötött, mely szerint a háború előtti koronaadósságok huszonötévi részletekben fizettetnek az osztrák állam által, viszont az osztrák magánadósokkal szemben az osztrák kincstár lép a francia magánhitelezőik helyébe. A valutaadósságok, vagyis a háború kitörése előtt frankban keletkezett tartozások tekintetében öt-, illetve tízéves részletfizetés állapíttatott meg, de az osztrák adósok utasíttatnak, hogy francia hitelezőikkel egyezségi tárgyalásokba lépjenek engedmények elnyerése végett. Az angol kormánnyal kötött osztrák egyezmény még nem tétetett közzé, de annyi már ismeretes, hogy az Angliában fennálló osztrák letétek és követelések 70%-a az osztrák valutaadósoknak rendelkezésére bocsáttatik, mely célból az angol követelések és letétek felett rendelkező osztrák tőkésekkel alkudozásokba kell lépni, akiknek érdekük, hogy mentői nagyobb árfolyamot érjenek el angol követeléseikért. Az osztrák gazdasági körökben két álláspont küzd egymással a valutaadósságok belső rendezése tekintetében. Az egyik egyéni elbánást sürget olyan valutaadósok javára, akiket a nagy árfolyamveszteség miatt összeomlás fenyeget. A másik német mintára általános belső kiegyenlítést óhajt, ami az államnak nem okozna áldozatot, minthogy a kincstár a valutahitelezők hasznából adóbevételeket érhet el, holott az osztrák közgazdaság a szakértők nézete szerint valutaadósságokban aktív. " A kérdés nálunk is igen fontos, mivel a háborúi előtti időkből frank és angol font adósságok terhelik közgazdaságunkat Legfőképen a jelzálogkibocsájtó intézetek jönnek itt tekintetbe, de a textil- és konfekciószakma, valamint egyéb kereskedelmi és ipari ágazatok is érdekelve vannak a valutaadósságok kérdésében. A békeszerződés aláírása után tehát nálunk is akuttá és tárgyalásra életté vált a háború előtti adósságok problémája és nem kételkedünk benne, hogy kormányunk ez irányban a szükséges lépéseket hamarosan megteszi. Kellő tájékozódás érdekében helyes volna ez adósságok mibenléte és magassága iránt a gazdasági érdekképviseletekkel sürgős adatgyyűjtést végeztetni. Magyar államadóssági szelvények beváltása Németországban. A magyar pénzügyminiszter a Németországban elhelyezett hadikölcsöncímletek kamatait 1920 jan. 1-től a következő korlátozásokkal beváltja és pedig : Csak a kibocsátáskor jegyzett egyének vagy azok örököseinek szelvényei váltatnak be, de a beváltásra kerülő, szelvények összege évi 5 millió K-nál többre nem rúghat és ez az összeg kizárólag csak Magyarországra szóló fizetésekre fordítható. A pénzügyminiszter a Magyar, általános hitelbanknak 20 millió K-t fog rendelkezésére bocsátani, hogy a bank németországi összeköttetései útján megkezdje a szelvények beváltását. Az osztrák-magyar bank augusztus utolsó heti kimutatása szerint a jegybank igénybevétele főleg az osztrák kormány részéről igen nagy volt. Ehez képest a bankjegyforgalom 1297 millióval 66,6 milliárdra, eddigi legnagyobb összegére szökött fel, Lapia cassis előfizetői ingyen.