Magyar Kereskedők Lapja, 1921. július-december (41. évfolyam, 53-104. szám)

1921-09-15 / 74. szám

a papírok csempészési felderítésének előmozdítása,­­ illetve az általa felfedezett adócsalások, kihágások és a csempészeteknek az illetékes hatóság tudomására ho­zatala. Ezenkívül kötelezi a rendelet az adóellenőrzéssel megbízott detektívet, hogy amennyiben pénzügyi szolgálatának ellátása során vagy egyébként bűntette­ket fedezne fel, azokat az illetékes rendőrhatóságnak jelenteni, illetve a tettenért elfogatása és a bünte­tendő cselekmény nyomainak, a bűnjeleknek biztosí­tása iránt intézkedni köteles. Az adóellenőrzéssel megbízott detektívek az álta­luk felfedezett jövedéki kihágások és csempészeti esetekben befolyó pénzbüntetésekből „tettenérői ju­talékra" tarthatnak igényt. A rendelet szerint erre a jutalékra havonta 2000—3000 K-ig terjedő jutalék­előlegben részesíttetnek. A tettenérő jutalékok külön kezeltetnek és az év végén leszámoltatnak. Az adó­ügyi Útmutató és ellenőrző hivatalhoz beosztott de­­tektívfelügyelőt mindenkor 5% jutalék illeti meg. A rendelethez csatolt „Függelék“ a gyakrabban előforduló jövedéki kihágások és adócsalásokra vo­natkozó törvényes rendelkezések kivonatát adja. E függelékben ismertetve vannak a következő adónemek terén elkövethető jövedéki kihágások és adócsalások : házadó, keresetadó, jövedelem- és vagyonadó, fény­­főzési-, forgalmi adó, őrlési és cukorrépa forgalmi adó, állatforgalmi adó, általános forgalmi adó, va­gyonátruházási illeték, külföldi pénznemek és érték­papírok vagyonváltsága, ingatlanok, felszerelési tár­gyak, áruraktárak, ipari üzemek és egyéb jószágok vagyonváltsága. E taxatív felsorolást megelőzőleg „ál­talában" a kincstár szándékos megrövidítése, meg­károsítása, az adóköteles jövedelmek, vagy vagyon­tárgyak szándékos eltitkolása is szerepel mint az adó­ellenőrök működési körébe tartozó üldözendő cselek­mények. Tehát „általában" minden. A rendelet ezen ismertetéséből kiderül, hogy a polgár életének minden pillanatában az adóügyi detektív fürkésző és kutató tevékenységének van alávetve. Minthogy pedig a tettenérői jutalék ter­mészetszerűleg éber és buzgó munkára fogja ser­kenteni az adóügyi ellenőröket, el lehetünk arra készülve, hogy magánéletünknek most már egyet­len­egy intim vonatkozása sem marad feltáratla­nul. Üzleti, gyártási titok, a gazdasági élet min­den vonatkozása megszűnt magánügynek lenni, mert a jutalékra pályázó ,­adóellenőr“ mindent meglát, mindent megtud és megír az Adóügyi út­mutató és ellenőrző hivatalnak. Sőt le­ is tartóz­tathat ! Az új kémhálózat és spicli-rendszer bi­zonyára nagy hasznára fog válni az annyira áhí­tozott adómorálnak. Előre megjósoljuk, hogy az „adóellenőrzéssel megbízott államrendőrségi de­tektív jövedelmező állása a legkörü­lrajongottabb mesterség lesz széles ez országban. Nemsokára a munkában görnyedő polgárságnak lesz szeren­cséje napi elfoglaltsága körében kegyelmes és méltóságos adóellenőr urakhoz. Kelei szerint a magyar felülbélyegzésű osztrák-magyar bankjegyek közül a 10.000 és 1000 K-ról szóló bank­jegyeket szeptember 14-től szeptember hó 30-ig be­zárólag az állami jegyintézet budapesti főintézete és vidéki fiókintézetei, valamint az állampénztárak 50%-os levonással kötelesek fizetésként elfogadni, illetőleg államjegyekre kicserélni; a 100 %-ról szóló bankjegyeket ugyanazon határidőben 25%-os levonás­sal kötelesek az említett közpénztárak elfogadni, ille­tőleg államjegyekre kicserélni, míg a 200, 50 és 25 %-ról szóló bankjegyeket szeptember 16-től szeptem­ber 30-ig bezárólag teljes névértékben mindenki fize­­tésképen elfogadni tartozik.­­ Az úgynevezett első jugoszláv felülbélyegzésű, valamint a felülbélyegzet­­len osztrák-magyar bankjegyekre nézve a követke­zőket rendeli a rendelet: a 10.000, 1000 és 100­0-ról szóló bankjegyeket az említett közpénztárak szep­tember 14-től bezárólag szeptember 30-ig már csak hatvanöt százalékos levonással, vagyis 350, 300, illetve 35 K névértékben kötelesek elfogadni fizetés­képen, illetőleg államjegyekre kicserélni, míg a 200, 50, 25, 20 és 10 K-ról szóló bankjegyeket ugyanebben a határidőben 30%-os levonással, vagyis 140, 35, 17, 50, 14, illetve 7­0 névértékben fogják törvényes magyar fizetési eszközökre kicserélni. E határidő lejártáig a felszabadult területeken az utóbb említett bankjegyeket névértékük hetven százalékáig min­denki fizetésképen elfogadni tartozik. A kiviteli, illetve behozatali tilalom az osztrák-magyar bank következő bankjegyeire nézve tartatik fenn: az 1 és 2­3-ások kivételével a felülbélyegezetlen bank­jegyekre, valamint az összes úgynevezett első jugo­szláv felülbélyegzésű bankjegyekre. A többi bank­jegykategóriára nézve fennállott kiviteli, illetve be­hozatali tilalom megszűnt. A váltságrészvények beszolgáltatása. A pénzügyminiszter a váltságrészvények gyanánt beszolgáltatandó skripszek tárgyában a napi­sajtó útján felhívást intézett a részvénytársa­ságokhoz. Mint a Pénzintézetek országos egye­sülése lapunkkal közli, ez a felhívás tárgy­talanná vált. A beszolgáltatandó skripszek mintáját, vaamint a bekivonandó adatok beje­lentési határidejét a pénzügyminiszter későb­ben fogja megállapítani és közzétenni. Erről a vidéki pénzintézeteket a Pénzintézetek országos egyesülése idejekorán értesíteni fogja. Pécs város húszmilliós kölcsöne. A szerb meg­szállás alól felszabadult Pécs város húszmilliós köl­csönt szándékozik felvenni, amelyre vonatkozólag a tárgyalások illetékes körökkel már megindultak. Pénzig hírek. Az állami fegyintézet szeptember első hetében. A magyar állami jegyintézet szeptember 7-éről Szóló imént megjelent kimutatása szerint a bankjegy­­forgalom 1014 millió­­-val 18,34 m­illiárdra emelke­dett, amely szaporodásban legfőbb része a szerb meg­szállás alól felszabadult területeken foganatosított pénzbecserélésben van, amiből kifolyólag az osztrák­­magyar bank jegyeiből utóbbi 746.57 millió folyt be a magyar jegyintézethez és most már 17.48 milliárd ilyen bankjegy van birtokában. Postapénzből a jelen­tés hetében 3.99 millió cseréltetett be, úgy hogy mind­össze 838,74 millió postatakarékpénztári jegy vonatott ki eddig a forgalomból. A jegyintézet továbbá 149,06 millió váltót számított le, ami megfelel nagyjában az augusztus havi heti átlagnak. Növelte az államjegy­­forgalom szaporodását az is, hogy a girószámláról 150,79 millió­s kifizetés történt. E három tétel együtt kiadja a beállott államujegy-szaporulatot, úgy, hogy fedezetlen államjegy szeptember első hetében sem ke­rült kibocsátásra. A kimutatás a következő : A követelések és tartozások állása 1921 szept. 7-én. Követelés«1.. Változások az „ 1521. augusztus Érckészlet : 31-iki állás óta millió K millió K millió K Koronaértékbeti aranyérmékben, további aranyrutlakban, külföldi és kereskedelmi érmékben, finom kg.­kint 3278 K-val számítva, külföldi piacokra szóló víz. tók és külföldi jegyek — — — —4.422 Ezüstérmék és váltópénz — — — 598 A pénzkicserélés a felszabadult területeken. A pénzügyminiszter 4439/1921. szám­i rendeletével a szerb-horvát megszállás alól felszabadult területekre nézve újonnan szabályozza a pénzbecserélést. A sea­A Központi parcellázóbank rt. 1920. évi mérlegét az előző évről áthozott 25.933 K-val együtt 384.826 K tiszta nyereséggel zárt. Az igazgatóság a szeptember 29-re­­összehívott közgyűlésnek a 3 millió K alaptőke után 10% — 20 K osztalék fizetését fogja javasolni. A Népbank rt. Nyíregyháza (az Angol-magyar bank affiliációja) alaptőkéjét 104 millió­­-ról 3 mil­lióra emelte fel. Az Egyházmegyei takarékpénztár (Eger), pótló­lag vett értesülésünk szerint, Jászberényben is fiókot létesített. (L. 73. szám.) Az Angol-osztrák bank igazgatósága ismét 1920-ra 10% osztalék kifizetését fogja javasolni. Az Őst­ Hypothekenbank (Bécs) alaptőkéjét 8 millióról 40 millió K-ra emeli fel, oly módon, hogy 16 millió rögtön, a másik 16 millió pedig egy későbbi, az igazgatóságtól meghatározandó időben kerül be­fizetésre. Két régi részvényre egy új elővételezhető 550 K árfolyamon. Új biztosító Csehszlovákiában. A cseh belügy­minisztérium engedélyezte a Szlovák biztosító rt. ala­kulását Pozsonyban. A részvénytársaság alaptőkéje 6 millió cseh­­. A társaság átveszi az Első tót biz­tosító intézetet és az Első magyar általános biztosító intézet csehországi üzletkörét. A Brünner Bank alaptőkéjét 20 millióról 30 mil­lió cseh K-ra emeli fel, 60.000 drb részvénynek 500 K árfolyamon való kibocsátásával 5.021 + Az osztrák-magyar bank jegye! —------- 17.048.439 + 746.573 Postatakarékpénztári jegyek-------------- 638.742 — 3.998­­ és 2 koronás bankjegyutánzatok-------------3.412 + 212 Leszámítolt váltók, közraktári zálogjegyek és értékpapírok —-----— —--------- 800.113 + 149.061 Kölcsönök kézizálogra--------------- 1.199.734 + 390 Értékpapírok - — — — — —----------- 3.298 + 394 Egyéb követelések --------------- 1,537.783 + 121.416 21.436.546 Tartozások. Államjegyforgalom­ —-------------------- 18,340.933 + 1,014.915 Girókövetelések és egyéb azonnal lejáró tartozások — —----------------------- 2,824.316 — 150.799 Egyéb tartozások —— — — —----- — 271,297 + 149.965 21.436.546 MAGYAR PÉNZÜGY 1921. szeptember 15. -------------.... - - - - - ■ ---­ fimomnMnmcímm és hüvely nagybani lerakat Franki K­ipiiloniani; m pogr . _ . » Gvanfa > .5 Karbid v., újpesti bakpakt 6. sz. k Gyertya S' ^lefor^^^47SUi^^^Ellerius/‘ A Ligetaljai Takarékpénztár r.-t., Nyiracsád, a lemondás folytán megüresedett könyvelői állás betöltésére pályázatot hirdet. Pályázhatnak több évi pénz­intézeti önálló gyakorlattal rendelkező mérlegképes urak. Pályázati kérelmek okmánymásolatokkal s a fizetési igé­nyek feltüntetésével az igazgatósághoz augusztus hó 15-ig nyújtandók be. Az állás azonnal elfoglalandó. 6767 VaChlff se nagy választékban kaphatók BgOgCppll 2 Eckstein Gyula írógép-és odabátor üstetébav Budapest, fll*Paris uitca 1. Lem. Tőzsde, Zürich, 1.20. A zürichi koronajegyzés kedden 1.20-ra csökkent és szerdán sem javult még. A múlt heti legalacsonyabb jegyzéssel szemben ez 10 pontnyi esést jelent, ami a korona mai abszolút véve alacsony állása mellett egyik napról a másikra mintegy 8%-os esésnek fe­lel meg. A pénzügyi köröket és a tőzsde közönségét ko­ronánk e folytonos esése nem lepi meg. A nyugat­­magyarországi eseményekkel ka­pcsolatb­­n az egész­­külföldi sajtó ismét egyöntetűen foglal állást Magyar­­ország ellen és hasztalanul minősítjük idebenn ezt a hadjáratot rágalmazásnak : a külföldi spekuláció jobban hisz a saját sajtójának, mint annak a magyar sajtónak, amely egyáltalán nem jut el hozzá. Objek­tív oka a korona ez aláértékelésének aligha található. A jegyintézet kimutatása szerint a papírpénzprés tényleg megállóit, újabb, fedezetlen államjegyet a magyar kormány ki nem bocsátott. Valutáris szem­pontból tehát a korona értékéből mit sem vesztett, sőt az új adók végrehajtása során várható állami be­vételekre való tekintettel az állam pénzügyi helyzete javulásnak néz elébe. Igaz viszont, hogy a koronának tényleg bekövetkezett áresése halomra dönti Hegedűs egész előirányzatát, amely a pénzügyminiszter saját bevallása szerint 3 centime-os koronán épü­lt fel. A pénzügyi szempontoknál azonban sokkal inkább be­folyásolja pénzünk külföldi értékelését az, hogy a ki­vitel részint termésünk gyenge volta, részint pedig az agrártermékekre kihirdetett kiviteli tilalmak folytán teljesen megcsappant, úgy, hogy a külkereskedelmi mérleg passzívuma feltétlenül növekvő tendenciát mutat. Az említett külpolitikai szempont gyengítő hatását fokozza még az a körülmény, hogy a most már hetek óta tisztázatlan nyugatmagyarországi kér­dés deprimáló következményeire számítva, a nemzete­közi valuta­spekuláció félreismerhetetlenül lefelé lát­szik a magyar koronában. Végül pedig kedvező ta­lajra talált a korona visszafejlődése a zürichi valuta­piac általánosan lanyha irányzatában, mely mellett a keleti államok fizetőeszközei többnyire szintén erő­sen lecsökkentek. A lengyel márka és az osztrák ko­rona folytonos zuhanása Zürichben magával ragadta a magyar koronát is és ez általános fejlődéssel szem­ben pénzügyminiszterünk abszolút tétlenségre ítélte önmagát. Úgy látszik, a magyar pénzügyi diktátornak­ teljesen kicsúszott a hatalom a kezéből és pénzünk most már abszolút védtelenül ki van szolgáltatva az ellenséges érzületű külföldi bankspekulációnak. A tőzsdei hausse, mely néhány hét óta van kiala­kulóban, a zürichi koronajegyzés további gyengülése­ következtében ezen a héten erőteljesen fokozódott. Az árfolyamok ismét ugrásszerűen kezdenek emel­kedni, a vevők tömegesen jelentkeznek, úgy, hogy alt tőzsdeteremben ismét­­a múlt évi hausse tolongásához hasonló képet látunk. Mindazonáltal megállapítható­, hogy a nagy vásárlás túlnyomórészt a hivatásos spe­kuláció részére történik, ellenben a kívül álló közön­'­ség, amely tele van drága papírokkal, csak kisebb­ részben vett részt egyelőre az üzletben. A spekulációt működésében nagyon hátráltatja az, hogy a zürichi koronajegyzés több napon át csak jóval a hivatalos tőzsdezárlat után tétetik közhírré a tőzsdén, úgy hogy­ a valódi irányzat ennek következtében csak az utó­­tőzsde vége felé tud kialakulni. A hét első két napjára, az emelkedés egyenes vonalban ment végbe. Szerdára­ azután némi realizálási hajlandóság mutatkozott alj napi játékosok részéről, akik gyors nyereségeiket biz­? tosítani igyekeztek. Ugyanis a pozíciók spekulációst jellegénél fogva a rendezést megelőző napon már meg-? indult a lebonyolítás és ez okozta a szerdai napon­ azt, hogy az áremelkedés a részvények egyes kategó­i­riáiban megszűnt. A nagy élénkség ellenére a kulcsí még mindig üzlettelen és csak Rima és Salgoj iránt mutatkozik nagyobb érdeklődés, míg az Államvasút-részvény áremelkedése kisebb arányi forgalom mellett ment végbe. Az egyes rész-é,­vénycsoportok közül igen élénk és szilárd a­ vas- és gépipari piac, továbbá a faipari rész-­­vények csoportja, amelyeken belül azonban az irány­a­zat nem egészen egységes és az árszínvonal emelke­­dése nem egyöntetű. A bányapapírok ellenben erő,­teljesen törekszenek felfelé. Legkifejezettebb a haussé irányzat a tengerhajózási papírok, a vegyipapírok és a világítási értékek terén, amely részvények közül egynéhány legalacsonyabb árfolyamához képest 60—70%-os árnyereséget tudott elérn. Általában véve az árszínvonal megfelel a múlt év novemberé­­ben észlelt árfolyamoknak. A decemberi legmagasabb­e­kurzusok óta a legalacsonyabb pontig elszenvedett, 60—70%-os árnyereségnek körülbelül fele a legtöbb részvénynél megtérült. Az ala­pirányzat félreismerhet­­etlenül igen szilárd, mert a tőzsde közönsége véle­­ménykülönbség nélkül változatlanul lanyha a magyar koronára, amelynek külföldi értékelését a nyugat­­magyarországi zavarok károsan befolyásolják. A múlt hét közepe óta beállott árjavulást a következő táb­lázat mutatja : Szept. Szept. Szept. Szept Szept 7. 9. 12. 13. 14. Pénzintézetek és biztosítók: Ang.-magy. bank 735 710 730 705 715 Angol-osztrák 830 880 830 810 810 Agrárbank — — — 690 — Általános tak. 800 800 800 800 830 Belvárosi tak. 730 740 740 745 750 Bosnyák agrár 710 760 750 750 760 Első magy. bizt. 44200 44000 43000 41000 40500 Fonciére 3000 3200 3250 3300 2800 Forgalmi bank 405 420 480 — 440 Földhitelbank 2800 2900 2950 3000 3050 Fővárosi tak. — 2120 2120 2160 2130 Hazai bank 530 530 565 535 580

Next