Magyar Kereskedők Lapja, 1922. július-december (42. évfolyam, 53-104. szám)
1922-07-01 / 53. szám
Ára AO korona 42-ik évfolyam Budapest, 1922. julius 1. 53. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRt a S Szombaton megjelenő Magyar Kereskedők Lapjára a szerdán megjelenő Magyar Pénzüggyl és Sorsolási Értesitővel együtt: Belföldön: Egész évre 780 K. Félévre 400 K. Negyedévre 210 K. ;'f Külföldön: Egész évre 1200 K. Félévre 600 K. HIRDETÉSI ÁRAK: 1 hasáb milliméter soronként.......................... . 20 K „ szövegoldalon milliméter soronkint . . 30 K „ címlapon (első oldal) milliméterenkint 40 K A csak szombaton megjelenő hirdetés 20%-kal drágább. III. A kereseti adó. A harmadik, és az adózók nagy számánál fogva leglényegesebb hozadéki adónk a kereseti adó. Ennek az adónak négy osztálya, alfaja van,, amelyek közül az egyik, a második osztályú kereseti adó, tulajdonképen nem is illik bele a rendszerbe. Erre a II. osztályú kereseti adóra tulajdonképen nem is érdemes sok szót vesztegetni. Már évtizedek óta halálra van ítélve, azonban kimúlni nem tud. Teljesen igazságtalan, semmi elvi jogosultsággal, sőt elvi alappal nem bír. Véleményem szerint feltétlenül meg kell szüntetni. Az I., III. és IV. oszt. kereseti adó a személyes keresetből élők különböző osztályait adóztatja meg, a kereset természetének megfelelő szabályok szerint. A három osztályra nézve a pénz értékének csökkenése különböző hatással volt. Az I. oszt. kereseti adó állandó tételekkel volt megállapítva. Itt tehát a hatás ugyanaz, ami minden más állandó összegben megállapított adónál volt. A megterheltetés a pénz értékének romlása arányában csökkent. Itt is, éppúgy, mint a földadónál, az 1922 : XXIII. tc. a tételek felemelésével kívánt segíteni. A szükséges eredmény itt is elmaradt, mert a megrögzített adótétel a korona értékcsökkenésével ismét nem tarthatott lépést. A helyes megoldás itt az volna, ha ezt az osztályt megszüntetnénk és az ide sorozott adózókat a kereseti adó másik két osztályába osztanánk be. Nincs ugyanis semmi elvi jogosultsága annak, hogy az önálló iparos eltérő szabályok szerint adóztassák, aszerint, hogy milyen községben lakik, vagy hogy egyedül vagy segédekkel dolgozik-e. Nincs továbbá elvi jogosultsága annak sem, hogy a szolgálati illetmények adóztatása a szolgálat természetéhez képest osztályoztassék. A múltban, amikor egyrészt az adóteher a keresetnek igenigen kis százaléka volt s amikor a jövedelmek is igen alacsony számokban nyertek kifejezést, még volt valami jogosultsága, — elsősorban kezelési szempontból — hogy az ipari munkások a szellemi munkásokkal szemben eltérő szabályok szerint és jóval enyhébb kulcs szerint adóztassanak meg. Ma azonban, amikor a testi munka bére sokszor meghaladja a szellemi munkáét, ilyen megkülönböztetésnek annál kevésbé van helye, mert éppen a testi munkások rendszerint semmiféle egyenes adót nem fizetnek. Az I. oszt. kereseti adó tehát megszüntetendő és a most ez alá sorolt adózókat keresetük természetéhez képest az általános kereseti adóval kellene megróni. A kereseti adó négy faja közül a legfontosabb a 111. oszt. kereseti adó. A pénz értékének csökkenését tulajdonképen itt nem volna szabad érezni. A törvény rendelkezései szerint az adó alapja a tiszta kereset. Az adó ennek a keresetnek a 10%-a. Már most a korona értékének csökkenésével kapcsolatban a kereset számszerű összege is emelkedik s igy az adózó a rossz koronában megkeresett jövedelmének ugyanannyi százalékát adja a kincstárnak adó fejében ugyancsak rossz koronákban. Ennek dacára azt tapasztaljuk, hogy éppen ez az adó fíz, amely ellen a legtöbb és legelkeseredettebb panasz hallatszik. Ezeknek a panaszoknak azonban, amelyekről elismerem, hogy nagyrészben alaposak — a gyökere nem a korona értékcsökkenésében, hanem magában a törvényben van. Az adó kulcsa immár csaknem 50 év óta változatlanul 10%. Az adó alapja azonban a törvény életbeléptének napjától a mai napig soha sem volt tényleg az, amit a törvény alap gyanánt kijelölt, t. i. a tiszta kereset. Ezen a téren sem kívánok hosszasan időzni, hiszen mindenki tudja, hogy a legújabb törvények már kifejezetten is eltiltották azt, hogy az adó alapját a valóságnak megfelelően nyomozzák ki. De bár a legutóbbi módosítás, az 1920 : XXIII. tc. az új vállalatoknál még mindig fentartotta azt a szabályt, hogy az adót a többi adóhoz való arányosítás útján s a valóságos kereset nyomozása nélkül kell kivetni, egyéb intézkedései mégis alkalmasak voltak arra, hogy az adóalap mindinkább megközelítse a valóságos keresetet. Minthogy ily módon az adózó az újabb időben a valóságos keresetnek mindig nagyobb és nagyobb százalékát volt kénytelen kereseti adó fejében megfizetni, az adóterhet mind súlyosabban érezte és így mind jobban panaszkodott. De nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a kereset összege, a megkeresett koronák száma sok esetben nem növekedett olyan arányban, mint amilyen arányban az adózó életszükségleteinek az ára emelkedett. Ha most ehhez hozzávesszük még azt, hogy az előbb említett körülményekkel éppen ellentétben, az adózó nemhogy leszállította volna igényeit, hanem éppen ellenkezően, még nagyobb igényeket támasztott; nem lemondásra szokott, hanem mind többet követelt az élettől, természetes, hogy az adó levonása után megmaradt koronák ezeknek az igényeknek kielégítésére többé nem voltak elegendők és így az adóterhet fokozottabban érzi és az ellen fokozottabban lázong. Növeli a bajt az is, hogy a keresetet az önkormányzati pótlékok is terhelik és így ezeknek a pótlékoknak állandó és nagymérvű emelkedése is fokozza nemcsak az adó terhét, hanem ezenfelül még az egyenlőtlen megterhelést is, az adózók között mutatkozó aránytalanságot. Ezekből az okokból magyarázható, hogy a legutóbbi időkben talán a leghevesebb támadások éppen a III. oszt. kereseti adók ellen irányultak. Ezek a támadások már előbb is arra indították a pénzügyi kormányt, hogy keresse az utat, amely, a panaszok megszüntetésére alkalmas megoldásra vezetne. A forgalmi adó behozatala adta meg az utolsó lökést ahhoz, hogy Hegedűs Lóránt ígéretet tett az adónak, mint állami adónak az eltörlésére, illetve arra, hogy ezt az adót valamilyen más formában községi adóvá fogja tenni. Hegedűs programmjának ezt a pontját nem valósítahattá meg. Utóda azonban első parlamenti beszében az ígéretet megújította és azóta ismételte bejelentette, hogy ilyen irányban javaslatot kezít, amely rövidesen nyilvánosságra is fog kerülni. Véleményem szerint ennek az adónak helyi reformja csak abból indulhat ki, hogy az adó alapjául a valóságos kereset vétessék és az adó kulcsa állapíttassák meg olyan mérsékelten, hogy, az adózó azt elbírja és hogy kizárassék az az eshetőség, amely eddig bekövetkezhetett, t. i. hogy az adó meghaladhassa magát a keresetet. A valóságos kereset megállapítására kell törekednünk azért, mert lehetetlen dolog az, hogy ugyanannak a forrásnak jövedelme más összegben vetessék fel a jövedelemadónál és más összegben a kereseti adónál. Azt pedig senki sem vitatja, hogy a jövedelemadó alapjául a valóságos keresetet kell venni. Kívánatos erre az elvi alapra helyezkedni már csak azért is, mert így mind a két adó alapját egy munkával lehet megállapítani, ami a mai túlterheltség mellett rendkívül fontos érdek volna. Abból azonban, hogy az adó alapja egyúttal a jövedelemadónak is alapja, az következik, hogy a kivetést csak az állami szervek Infláció és adózás.v Írta: Dr. Vargha Imre pénzügyminiszteri államtitkár. Zsák, ponyva NAGEL, ADOLF V., Arany János utca 10. sz. Telefon: 35-92 80-82, 104-16, 112-79, 164-00, 462 Rézsálle, Rafila, Rézkénpor, szab. „Balaton“- és „Vermorel“-rendszerü, úgyszintén „Columbus“ szőlőpermetezők. Pálinkafőző- és mosóüstök vörösrézből. „Texas“ kézi gabonadarálók legolcsóbb gyári áron beszerezhetők Szontágh Pál rézárugyár 485 Budapest, IX., Üllői-ut 19. sz. Pajolin vászoncipő-tisztiló tucatja poralakban 96.—, kőben 120.—, folyadék 240.— korona. Kérjen árlapot. Pajolin XLLatszertár V., Vilmos császár-ut 78. 060 Dollár boypapir- uszú Ridikál narkályítószer méregmentes tengerihagyma készítmény. rEVI V'jGf» Standard Társaság laboratóriuma. Budapest, VIII., Főherceg Sándor utca 30/a. Telefon: 82—74. 559/a Sülkereskedelmi rt. Bpest Vilinczi-út 69. Szölőajtó-szallagok, permetező-gummiárak legolcsóbb gyári áron. Sürgönyeim, Elastica. Tel.: Józs. 63—62. 632 „PAX” CIPŐFEHÉRÍTŐ Gyártja: Merkur vegyészeti laboratórium Budapest, VII., Kertész utca 41. 583 Kérjen árajánlatot! KEFE, MESZELŐ És ECSET-áru gyári árakon alul CSIKY LAJOS Budapest, VII., Rákóczi-tér 6. szám. Telefon: József 114—71. 575 r w r 4 i malomi és ipari célokra legjutányosabb CQITA- ban szállít Kleiner Jenő és Tsa Budapest, V.,Percel Mór utca 4. szám, _________________* Telefon: f 1976. 551 Export 579 Import étűé, Rézkénpor, 128 -as Rallia, olasz floriztalla Kénpor, marónátron, kristályés ammoniákszóda, calc. glaubersó, gyertya, (transíto Budapest) paraffin, gyanta, karbid, stb. stb. WEINBERGER KORNÉL vegyitermék nagykereskedő Budapest, VI., Vörösmarty utca 46. — Wien. Interurban telefon: 116—33. Távirati cím: „Unicum.* Amerikai olajok, német gépszíjak behozatala Hofmann Ernő IV., Egyetem-tér 6. Telefon: József 39-41. 586 Gyümölcsexportőrök figyelmébe! Speciális gyümölcscsomagoló papiros 63/m méretben. Szürke 24 kg, fehér 30 kg 1000 évenkint. Papírzacskók, csomagoló papírok legolcsóbb napi árban. Stern papírárugyár VI. Bajnok utca 17. 616 Olajok, benzin, petroleum hordókban és vagyontételben Csonka Marcel niakereskedőnél Budapest, VI., Eötvös utca 48.________625 Telefon : 153-11. Si Víszorszeláriísitok hegedű és legyeb,vonós- Y hangszerek, valamint összes alkatrésszeik és kellékeik, (húrok, gyanták, nyergek, hangsípok, volanók stb.) valamint nép-hang-szerek (kézi-húzós) és Siv szaiharraonkák, magyar citerák, tamburák, cimbalmok jc* Ifi BTE RJIBEEG királyi udvari hangszergyár Ili/ Rákóczi-ut 68. számú hangszer-nagykereskedésében _____Budapesten. (Árajánlat ingyen és bérmentve.) 633 Merkur Felülvizsgáló R.-T.: Vasúti díjszabási iroda : ESS? “SSS«“KJS **** Budapest, VIII. ker., József-borut 14. szám. «9 Telefon: József 31-32 és József 84-65. « 587 érvényesítése méltányos feltételek mellett. A N8$9¥$r Kerekedek Lapjaot a Fénzügy összes elpiszetei megkapják« *) Előző közlemények a „Magyar Pénzügy“ 48. és 52. számaiban. KISPESTI GYAPJUÁRU ÉS FINOMPOSZTÓGYÁR Schönbergi és Társai — Kispest — Telefon: Kispest 43. Elvállal gyapjúban mindennemű bérmunkát, fonást, szövést és appretálást 636 A III. oszt. keresetadó. SZERKESZTI: KORMOS GYULA . - -C4 TELEFON: SZERKESZTŐSES 11-28, S3 KIADÓHIVATAL 7-99, SZERKESZTŐ 127-79. C1 SÜRGÖNYCÍM: PÉNZÜGY SASUTCA 13. n A kereskedelem, nagyipar, pénzügy, vállalkozás és szállítás közlöny ! Megjelenik hetenként kétszer, szerdán „Magyar Pénzügy“ cím alatt. Magyar Kereskedők Lapja MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS SZOMBATON. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Sas utca 13, AUSZTRIÁBAN: Wien, VI., Mariahiiferatrasae 103/6. KÉNPOR és DARABOS KÉN kénlap, la alabastrom gipsz modellek és fogászat részére, kristálysó, glaube, só, klórmesz 20kg-os ládákban legolcsóbban raktáron TOLNAI GYULA Vörösmarty utca 37. Telefon: 158-47.