Magyar Kereskedők Lapja, 1923. január-június (43. évfolyam, 1-52. szám)
1923-01-31 / 9. szám
Ára 30 korona Budapest, 1923. Január 31. 43. évf. I. sí. MAGYAR PÉNZÜGY ^éa*ranézet«fc, *éa*vényt&rtxdíMak, Ipart keres&pedoai ’töslénye. SegrJalenik hetenként kétszer, szombaton „Magyar Kereskedők Lapja" cím alatt. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS SZOMBATON. Szerkesztőségét kiadóhivatal: Budapest, V., Sas utca 13. AUSZTRIÁBAN: Wien, VI., Mariahilferstrasse 103/6. szerkeszti: KORMOS GYULA CT TELEFON: SZERKESZTŐSÉG 11-28. K9 KIADÓHIVATAL 7-99. SZERKESZTŐ 127-79. G4 SÜRGÖNYCÍM: PÉNZÜGY SASUTCA 13. n irra'ijr'Tr IMM.M 11 ■ TM.I H■......sin Imi in Manlul nr w II II . ELŐFIZETÉSI ÁRAK: a szombati „Magyar Kereskedők Lapjá“-va, a szerdai „Magyar Pénzügy“ és „Sorsolási Értesítő“-vel együtt Belföldön és Ausztriában : Félévre 1200 K. Negyedévre 600 K. Külföldön: Jugoszlávia: Egész évre 180 Dinár, Félévre 100 Dinár. Befizetendő: Angol-magyar bank suboticai fiókjánál. Románia: Egész évre 200 Lel, Félévre 120 Lel. Befizetendő: Erdélyi bank és takp. (Cluj-Kolozsvár). Csehszlovákia: Egész évre 120 CK, Félévre 05 CK. Befizetendő: Leszám.- és közgazd. bank (Bratislava). HIRDETÉSI ÁRAK: 1 hasáb milliméter soronkint 40 K 1 „ szövegoldalon milliméter soronkint . 50 K 1 „ címlapon (első oldal) milliméterenkint 60 K A csal: szombaton megjelenő hirdetés 20%-kal drágább. • Adómérleget készít, felülvizsgál és szignál; könyvelést vállal, berendez, irányit és ellenőriz IfalamA»!QAlg tanár, ny. igazgató, revizor, adó- EIClO és peres Könyvizsgálatoknál ellenőrző v. b. hites könyvszakértő, IV., Molnár-vél. Tel. József 76-48. M.Prónátron, B 128-30°-os lukaváci, eredeti 300 Kg-os dobokban 128-30°-os , , 100 Kg-os , 128-300-as , feltörve, továbbá F-es szturoidi gyufa, rázgália, amóniakazóda, kristályszóba, keserve, stb. raktárról legolcsóbban kapható. Deutsch Márkus és Finpest, VIL, Wesselényi u. 35. Tel.: J. 106-56. Szívg.-cím: Madeus. Olajok, benzin, petróleum homokban és wagyontételben .VULKÁN- olaj- és vegyipari rt Budapest, VI., Eötvös utca 48. 625 Telefon: 153-11 Könyvelését, mérlegét, társas leszámolását gondosan és discréten elkészíti* Hofbauer ás László Budapest, vill.. Főherceg Sándor u. 7. Telefon: Józs. 112-21. • &olz DOBo^YAn Szántó Aladár lf. gyárt mindenfajta kereskedelmi, diszmódobozokat és falikartonokat vidékre is. Budapest, VII., Aréna út 17. — Telefon J. 76-11 Marónátron* 1306-os (marosujvári), petróleum, benzin, gépolajok, paraffi, és az összes vegyészeti cikkek legolcsóbb napi áron. .UNIÓ motor és gépkereskedelmi r.t. vegyészeti osztálya, Budapest, VI., Szondy-u. 55. Telefon : 127—08. Sürgönyeim : Uniter- 733 K ienäst és Bäuerlein IX., Szvetcnay-u. 21. Telefon: József 6—28 SS konzorvió 768 «J Minden hangszer és Jfg I F alkatrész legaS«6 forrása fi * STERNBERG j fi kir. udvari hangszergár, Rákóczi-ut 00 ?f Saját húrfonóda gépüzemre. Ingyen és íj bérmentve küldünk árajánlatot, ha kézi szükségletet. |fgf&F* Budapest, VIII, Rákóczi-ut 69. sz 3 /I * (a keleti pályaudvarnál). Telefon ÉjXgrénés&fJ. József 68—-62. sz. GUMEHARUH nagyban és kicsinyben minden Gummaseresked.lml R-T célra. 63. Zsák, ponyva-sav,* e 112-79,164-00. NJICiEL ADOLF Sürgönyeim:Nagela V., Arany János-utca IQ. s2o rm * B (itt is használt) vétele, eladás: •S ti ál/ítfölíVira és javítása. Hegedűs A. Ká, f? H 1111111/ fi/n rol7- Budapest, IV., Váci-u 7 4 fitJlMla ISIIlítWll (Bejárat Szerb-u.) Tel.: 99-86 ■auFacuaj JSWUJ eh Sürgönyeim: .Hegemon’ 76. Az értékpapírok mérlegbe állítása ’A kormány 571/1923. sz. rendelete szabályozza a részvénytársaságokra és szövetkezetekre nézve az értékpapírok mérlegbe állítható árfolyamát. Alapelvül szolgál az, hogy az értékpapírok legfeljebb abban az értékben vehetők fel a mérlegbe, amely a legutóbbi üzletév utolsó napján a papírok árfolyamának megfelel. A fix kamatozású értékpapírok névértéküknél magasabban nem vehetők fel. .A háború előtti államadósságok a legutóbbi üzletév utolsó napján fennállott forgalmi értékükben, a háborús államadóssági címletek eredeti jegyzésből legfeljebb a kibocsájtási árfolyamon, utóbbi beszerzés esetén a beszerzési árban vehetők fel a mérlegbe. Amennyiben azonban a háborús államadóssági címletek a legutóbbi üzletév utolsó napjának megfelelő forgalmi értéküknél magasabb értéken vetettek fel a mérlegbe, úgy magasabb osztalék nem fizethető, mint az előző évben. Ez a korlátozás az igazgatósági jutalékokra nézve is fennáll. Nem nosztrifikált államadóssági címletek a mérlegbe egyáltalán nem vehetők fel. Tájékoztatás végett közöljük az állampapírok árfolyamát az 1920. év végén. A 4%-os korona járadék árfolyama 01—92, az 5%-os hadikölcsöné 32—34, a 6°/6-os hadikölcsöné 39—41 százalék volt. Az 571/1923. sz. kormányrendelet szövege a következő : 1. §. A részvénytársaságok és szövetkezetek a legutóbbi itlétévükre vonatkozólag készített mérlegeikben, úgyszintén a régebbi üzletévekre vonatkozó mérlegeikben, amelyek elkészítésére a 269/1916. M. E. számú rendelet 1. §-a, illetőleg az 1922. évi XVII. tc. 21. §-a alapján halasztást nyertek, az értékpapírokat — az alábbi kivételekkel — legfeljebb abban a-: értékben vehetik fel, amely a legutóbbi üzletév utolsó napján a papírok értékének, illetőleg árfolyamának megfelel. A budapesti tőzsdén jegyzett értékpapír©!? legfeljebb abban az árfolyamban vehetők fel a mérlegbe, amelyen e papírokat a budapesti tőzsdén a legutóbbi üzletév utolsó napján, ily jegyzés hiányában pedig ezt a napot megelőzőleg legutoljára jegyezték, de semmi esetre sem magasabb értékben az 1922. évi december hójliki árfolyamnál. 2. §. Előre meghatározott (fix) kamatozású, de nem a magyar állam által kibocsátott értékpapírok névértéküknél, amennyiben pedig sorsolás alá eső ily értékpapírokról van szó, a kisorsolás esetén kifizetésre kerülő összegnél magasabb értékben a mérlegbe nem vehetők fel. Előre meghatározott kamatozású és még a háború előtti időben kibocsátott magyar államadóssági címletek legfeljebb abban az értékben vehetők fel a társaság mérlegébe, mely a legutóbbi üzletév utolsó napján azok forgalmi értékének megfelel, dse semmi esetre sem a névértéknél magasabb értékben. A 4%-os magyar arany járadék kölcsön kötvényei legfeljebb névértéküknek azon hivatalos értékszámítás szerint megfelelően vehetők fel a mérlegbe, mely a kötvények szelvényeinek beváltására vonatkozólag a legutolsó üzletév utolsó napján érvényben volt. 3. §. Az 1914. évi augusztus hó 1-je óta az 1912. évi LXIII. tc. 17. §-a alapján kibocsátott magyar államadóssági címletek (hadikölcsönkötvények és pénztárjegyek) a következő bekezdésben foglalt kivétellel legfeljebb abban az értékben vehetők a mérlegbe, amely értékben azok a legutóbbi mérlegbe felvetettek, ezen korlátozás mellett is azonban ezek a címletek, ha eredeti jegyzés alapján kerültek a társaság tulajdonába, legfeljebb a kibocsátási árfolyamon, ha pedig utóbb szereztettek meg, legfeljebb a meglevő címletek beszerzési árának megfelelő értékben, de semmi esetre sem a névértéken felül vehetők fel a mérlegbe abban az esetben is, ha forgalmi értékük a legutóbbi üzletév utolsó napján alacsonyabb volt. Az előbbi bekezdésben említett s a 9.390/1920. M. E. sz. rendelet 11. §-a értelmében megjelöléssel ellátott háborús államadóssági címletek közül azok, amelyek az 1921. évi XXVI. tc. 4. §-a sorint a vagyonváltás alól nem mentesek (nevezetesek az olyan részvénytársaságok és szövetkezetek címletei, amely társaságok az 1921. évi XV. tc. 11. fejezete szerinti vagyonváltságnak nem alanyai), az előbbi bekezdésben foglalt korlátozás mellett sem vehetők fel a mérlegbe magasabban, mint a névérték 80%-ával, a 100 és 50 koronás címletek pedig a névérték 80%-ával. , Olyan címletek, amelyeknek a 9.390/1920. Mi K. sz rendsdei ,11. §-a értelmében való megjelölése már végérvényesen megtagadtatott, a mérlegbe semilyen értékkel sem vehetők fel. Amennyiben az 1914. évi augusztus hó 1-e óta az 1912. évi LXIII. tc. 17. §-a alapján kibocsátott magyar államadóssági címletek (hadikölcsönkötvények és pénztárjegyek) a legutóbbi üzlet év utolsó napjának megfelelő forgalmi értéküknél magasbb értékben vétetnek fel a társaság mérlegébe, a társaság részvényei, illetőleg üzletrészei után nem fizethet magasabb osztalékot, mint amennyit az előző üzletévre fizetett. Az osztalék korlátozására vonatkozó fenti rendelkezések az igazgatósági jutalékokra nézve is megfelelően alkalmazandók. 4. §: Sorsjegyek és nyereménykötvények nem vehetők fel a mérlegbe magasabb értékben, mint amely a legkisebb nyereménnyel való kisorsolásuk esetén kifizetésre kerülő összegnek a nyere-ményadó levonása után megfelel. 5. §. Ez a rendelet január 30. napján lép életbe s az életbelépése előtt már közgyűlésileg jóváhagyott mérlegekre nem vonatkozik. 1 Az őstermelő tőkeemelése A Magyar őstermelő rt. nagy tőkeemelési tranzakciót bonyolít le és e végből február hó 7-én rendkívüli közgyűlést tart. A jelenlegi 60 millió K alaptőke 124 millió K-ra emeltetik fel akként, hogy a tartalékalapból 24 millió K az alaptőkéhez csatoltatik és ennek megfelelően 120.000 darab 200 K n. é. uj részvény a régi részvényeseknek 5 : 2 arányban ingyen kiosztatik. Egyúttal 200.000 darab uj részvény bocsáttatik ki a 200 K n, amelyekben az elővételi jog minden három régi részvény után egy uj részvényre a régi részvényeseknek ajánltatik fel, egyelőre pontosan még meg nem állapított átvételi árfolyamon, amely azonban előreláthatólag 3600—3800 K körül lesz. Az elővételi jog gyakorlása, valamint az Ingyen részvények kibocsájtása után forgalomban lévő 200 K n. é. címletek 1000 K n. é. részvényre vonatnak össze. A tőkeemelési művelet keresztülvitele után a vállalat részvénytőkéje 124.000 darab 1000 K n. é. részvényre felosztott 124 millió K lesz, míg a jelenleg körülbelül 108 millió Év tartalékok 800 millió K fölé emelkednek, úgy, hogy a Magyar őstermelő saját tőkéi az 1 milliárd K-t meg fogják közelíteni. Az új tőke rentabilitása eleve biztosítottnak látszik a vállalat nagyszerű üzletmenete révén, amely évről évre rohamosan szaporodó nyereséget eredményez. Így az 1922. évi most közzétett mérleg szerint a tiszta nyereség 60 millió K tőke után 32,51 millió K volt, tehát a részvénytőke több mint 54%-ot kamatozott, holott a megelőző évben a tiszta nyereség 50 millió K alaptőke mellett még 9.47 millió K volt, ami 18.94% kamatozásnak felelt meg. Ehhez képest a vállalat abban a helyzetben van, hogy az előző évi 36 K-val ( 18%) szemben 1922-re 90 K (= 45%) osztalékot fizessen. Az 1922. évi mérleg szerint a vállalat tartozása kb. 250 millió K volt (az előző évi mérlegben 85 millió K), viszont az adósokkal szemben fennálló követelés az előző évi 73.82 millióról 261.71 millióra emelkedett, úgy hogy tulajdonképen a vállalatnak egyenlegként semmi tartozása nincsen. A mérlegben a részvényérdekeltség 36.09 (az előző évben 23.56), a mezőgazdasági és erdőbirtok 13.95 (az előző évben 28.30), az anyag- és árukészlet 138.86 (az előző évben 83.19) millió K-val szerepelnek. A mérleg főösszege 225 millió K-ról 455,25 millió K-ra emelkedett. A Magyar őstermelő példátlan karriert futott be rövid néhány év alatt. 1918-ban alakulta Magyar általános takarékpénztár égisze alatt, 10 millió K rész-vénytőkével, amely ugyanabban az évben már 19 A Magyar Pénzügyet a Magyar Kereskedők Lapja összes előfizetői megkapják.