Magyar Könyvszemle, 1957 (73. évfolyam, 1-4. szám)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Molnár István: Eminescu, a könyv szenvedélyes barátja 67

5* Kisebb közlemények 67 fővárosában, Kolozsvárott. A tordai olvasó nőegylet feltétlenül demokratikusabb in­tézmény volt. 1871-ben 87 tagja van. Ilyen taglétszám a 7 000 magyar lakost sem szám­láló városban (KELETI Károly népsz. statiszt. szerint ennek a létszámnak is csak a kisebb fele nő, és az írni-olvasni tudó csupán 44%) csak úgy képzelhető el, ha a polgárság széle­sebb rétegei számára is megnyitották az egylet kapuit.­­ Lehet az is, hogy ORBAN az „ilynemű" egylet kifejezést azért használja, mert a tordai olvasó nőegylet kizárólag magyar nyelvű irodalmat kíván támogatni, ami a kolozsvári hasonló intézménnyel ellen­tétes. A ,,főasszonyságok" olvasótársaságának célja ii. ,,a honin kívül minden mi­véltebb nyelveken írt "s tagjai ízlése szerint választandó" könyvek gyűjtése volt. Az első elnöknő, gróf THOROCZKAY Miklósné halála után 1851-ben az új elnök, PUBX Ignácné erélyes fellépésével elérte a reakciós osztrák tisztviselőknél, hogy a tordai női olvasó egyletet „újból megerősítsék", de a gyűléseket csak hivatalos személy jelenlété­ben tarthatták meg. A forradalom és a szabadságharc alatt az egyesület „irományaiban és könyveiben jelentékeny kárt szenvedett".­ Bizonyára elsősorban a haladó szellemű könyvek estek a reakciós kormányzat tisztogatásának áldozatául. A könyvtár azonban szépen fejlődött tovább, mert 1871-ben már 1140 műből álló 2021 kötetre terjedt. Szép szám ez, ha tekintetbe vesszük, hogy csupán magyar nyelvű műveket foglalt magában. Az egyesületnek „számos hírlap és folyóirat is járt". Ha összehasonlítjuk a kolozsvári „főasszonyságok" könyvtárának 10 forintos évi „részvényét" a tordai olvasó nőegylet sokkal kisebb 3 forintos évi „részvényével", csak elismeréssel adózhatunk az egylet vezetőségének, amely ilyen szerényebb anyagi eszközökkel is szép eredményeket ért el. Igaz, hogy alaptőkéjét a már említett PUHL Ignácné 1010 forintos alapítvánnyal növelte, úgy hogy ORBÁN már 1910 forintot kitevő alaptőkét említ. ,,. . .ennek kamatait és a tagdíjakból bejövő jövedelmet hogy mily ne­mesen használják fel, már abból is kitűnik, hogy az Erdélyi közművelődési egyesületbe 200 frt-tal lépett az egylet az alapítók közé"5. Az olvasás mint a műveltség terjesztésének legjelentősebb tényezője már több, mint 100 évvel ezelőtt is mozgalmakat hívott életre. Hogy milyen jelentősége volt egy ilyen mozgalomnak, azt ORBÁN Balázs szép szavakkal fejezi ki. A tordai olvasó nő­egylet „Torda város egyik legáldásosabban ható kulturális intézménye, mely a fiatal nemzedék műveltségének és hazafiságának leghathatósabb ápoldája. . . mert csak emel­kedett lelkületű anyák tudják fiaikat hősökké és hazaszerető polgárokká nevelni. Arra, hogy Torda 1848/49-ben oly sok kiváló hőst adott a hazának , nem kis befolyást gya­koroltak e városnak hazafias szellemű művelt lelkű női, kiknek szívére és kedélyvilágára fölemelőleg és nemesítőleg hatott és hat a Tordai olvasó nőegylet." NAGYDIÓSI GÉZÁNÉ Eminescu, a könyv szenvedélyes barátja. (Emlékezés halálának évfordulója alkalmából.) A magyar—román sorsközösség ellenére olvasóközönségünk csak a máso­dik világháború után ismerhette meg széles körben a román költészet egyik legnagyobb mesterének alkotásait. EMINESCuról magyar kortársai nem tudtak, habár a forrongó korszak, amelyben élt, a századvég, melyet a költő írásaiban némileg a maga képére formált, román viszonylatban megfelel a magyar romantikának, az egyre erélyesebb eszközökkel utat kereső reformeszmék korszakának. Pedig ez a tartalmi egység alapja lehetett volna a termékeny együttműködésnek. A kapcsolat a kor magyar íróival, költői- 4 Nők Lapja, i. h. 5 ORBÁN , i. m­. 470. 1.

Next