Magyar Könyvszemle, 1969 (85. évfolyam, 1-4. szám)

D. Szemző Piroska: Heckenast és Vajda szerepe Jókai „A Hon” c. lapjának megindulásában 253

D. SZEMZŐ PIROSKA Heckenast és Vajda szerepe Jókai „A Hon" című lapjának megindulásában JÓKAI Mór 1862. december 3-án Pesten szerződést kötött EMICH Gusztáv kiadó­val.­ A kétoldali szerződés a kiadó kötelezettségeivel kezdődik: „Én, Emich Gusztáv, felvállalom Jókai Mór úr által j­övő 1863-dik évi j­anuár elején megindítandó ,,A Hon" czímű politikai napi­lap nyomtatását és expedítiój­át következő feltételek alatt" — az első pont szerint a lap szedésének mintáj­a az akkor igen tekintélyes politikai lap, a Magyar Sajtó, vagyis az első lap garmond, a két középső — a tárca nélkül, mely szintén garmond — ciceró betűtípussal, ugyanígy a hirdetéseket közlő negyedik lap. A nyomás az első ezer példánynál „minden egyes számra nézve ki fog állíttatni harminchárom forintért." A második pont minden további ezer példány nyomását számonként 4 ft-ban állapítj­a meg. A harmadik pont a lap papírosára vonatkozik, mintául ebben is a Magyar Sajtó szolgál nagyságra, alakra súlyra és minőségre. Rizsmáját 6 forinttal számítja EMICH és magára vállalja a papírról való gondoskodást. Az expedíció, az újságkézbesítés és az ezekhez kapcsolódók költségeit EMICH vállalja — lásd 4. pont — de nem érti bele a címszelvények nyomását, mely külön fizetendő. Mindezekre a költségekre kiköti magának a lap hirdetményekből befolyó összegét, „mely célra szabadságában áll a lap negyedik oldalának négyötödrészét, a vasárnapi számnál háromnegyedrészét hirdetményekkel betölteni". JÓKAI kötelezi magát a fenti árszabásnak megfelelően minden hónap utolsó szom­batján a havi illetőséget kiszámítva a szedést, nyomást és a papírost pontosan kifizetni, továbbá kötelezi magát a szerkesztési személyzet, postaköltségek, hírlapbélyeg ki­fizetésére, a külföldi lapok előfizetésére, a „telegrammok díja", az irodai költség és szolga­bér, fűtés és világítás szintén őt terhelik. EMICH Gusztáv szerkesztői szállásul két szobát adott a nyomda mellett a Barátok (Ferenciek) tere 7. számú ház földszintjén évi 200 forintért, amit JÓKAI negyedévi részletekben fizethetett. A szerződésen — azonos keltezéssel — utóirat is volt: ha a lap érdeklődés hiánya miatt a kívánt formában meg nem jelenhetnek, Emich fenntartja magának a szerződés negyedéves felmondási jogát. A Hon 1863. január 1-én megindult, laptulajdonosnak és szerkesztőnek JÓKAIt tüntette fel. Ezen első számban JÓKAI vállalkozása nehéz körülményeiről így vallott: ,, . . . az idő és a körülmények mostohák, anyagi ínség, nyomasztott kedély, politikai stagnatio künn és benn." A lapnak még nincsen biztosított számú olvasóközönsége, a kiadónak anyagi segélye.2 . Nézzünk kissé e szavak mögé. JÓKAI ugyancsak az első szám tárcarovatában indított, az 1840- és az 1850-es években zajlott társadalmi, politikai küzdelmeket, a reformkort, a 48-as szabadságharc hőskorát és a Bach-korszakot ábrázoló regénye: Politikai divatok. Mendemonda. — Utó- 1 A szerződés eredeti példánya a Podunaiska Múzeum Komárne tulajdonában van. 2­2. 1.

Next