Magyar Könyvszemle, 1979 (95. évfolyam, 1-4. szám)
TANULMÁNYOK - Kiss József: A Petőfi-költemények kiadásának története 1850-től 1945-ig 43
Kiss József túl Petőfi életének és költői fejlődésének (bár konzervatív szemléletű és hézagos) vázlata is kikerekedik. — Ferenczi Zoltán a centenárium évére rendezett sajtó alá egy népszerű kötetet: Petőfi költeményei. A költő születése századik évfordulójának emlékére kiadja Budapest székesfőváros közönsége. Budapest, 1923. XI (1) 626. Előszava szerint az eredeti kiadások és kéziratok alapján újra ellenőrizte a szövegeket, a függelékbe pedig további — újabban előkerült — darabokat iktatott. ,,Ez tehát emberileg teljes kiadás és részben teljesebb, mint bármely előző" — állapította meg. Álljunk meg e jelzőnél egy pillanatra. E kiadások, mint 1877 óta sok tucatnyi előzményük, valóban teljesek voltak, tehát rendre ott sorakoztak közöttük Petőfinek mindig új aktualitással telítődő, új meg új nemzedékeket tettrehívó forradalmi költeményei is. De mihelyt valamelyik közülük a hagyomány oltalma alatt álló összkiadás keretéből kiszakadva önálló életet kezdett élni, az ellenforradalom intézményei nyomban felléptek ellene.52 különösen jellemző példa: az 1930-as évek elején a szegedi törvényszék két Békés megyei mezőgazdasági munkást fogházbüntetésre ítélt a Dicsőséges nagyurak. . . c. vers szavalásáért. Sem az elítéltek nem tudták, sem a bírák nem ismerték fel, hogy az inkriminált szöveg — Petőfi költeménye. „Azt különösen kárhoztatta az ügyész úr — olvasható az egykorú jegyzőkönyvben —, hogy ... a vers tartalmából az állam törvényes rendjének felforgatására és a munkásosztály kizárólagos részesítésére vonható következtetés." A két elítélt le is töltötte büntetését.53 Petőfi forradalmi gondolatainak tehát csak a „védett" Petőfi név adhatott menlevelet. A Havas-féle kiadás megjelenését követő évtizedek folyamán magának a szöveghagyománynak az állapota is mind aggasztóbb képet mutatott, s a Petőfi-szövegkritika gondjai és feladatai megsokasodtak. Az első kritikai kiadás szempontjainak gyökeres felülvizsgálatát, a századvég óta jelentékenyen megszaporodott szöveganyag teljesebb és hitelesebb közzétételét, a kétes hitelű vagy nem hiteles szövegű darabok gondos megrostálását, a könyvtárnyira duzzadt Petőfi-irodalom újabb adatainak és eredményeinek a felhasználásával a jegyzetapparátus kiegészítését és a kronológia revízióját nemcsak a Petőfi-kutatás és általában az irodalomtörténetírás érdekei tették több évtized elteltével mindinkább időszerűvé; ez az igény a könyvkiadás részéről is újra meg újra felmerült: a szerkesztők különféle kényszermegoldásokkal kísérleteztek, hogy a Havas-kiadás egyre feltűnőbb hiányait pótolják és hibáit kiküszöböljék, vagy — és ez volt a gyakoribb eset — a felületesen gondozott, ellenőrzés nélkül újraszedett kiadásokban soha nem tapasztalt mértékben romlott tovább a Petőfi-versek szövege. Kristóf György kolozsvári egyetemi tanár az 1930-as évek elején A kótyavetyére került Petőfi c. cikkében 54 a Tolnai könyvkiadó egyik, hibákkal zsúfolt, olcsó Petőfi-kiadása kapcsán felháborodva kelt ki azok ellen, akik a költő életművével ilyen lelkiismeretlenül bánnak, figyelmeztette az olvasóközönséget, hogy „ne dobja ki pénzét erre az olvashatatlan, megrontott, elcsúfított szövegű Petőfire", s „az irodalmi, a költői szöveg hűségének, érintetlen tisztaságának" védelme érdekében sürgős intézkedést kért. 52 Pl. a centenáriumi ünnepségek alkalmával a budapesti rendőrség megtiltotta A bilincs c. vers elszavalását. 1. Népszava 1922. dec. 5, 5, ill. dec. 6, 5. 53 L. SZABÓ Ferenc cikkét: Izgatással vádolt Petőfi-vers a szegedi törvényszék előtt — 1932-ben. Tiszatáj 1963. 12. sz. 1 — 2. 54 st 1932. 78 — 81.