Magyar Könyvszemle, 2002 (118. évfolyam, 1-4. szám)
KÖZLEMÉNYEK - Orosz Beáta: Milyen könyveket forgatott Csokonai (s miket nem)? 411
Közlemények adásával" kell „rövid és zsínos dalokat szerezni." A költemények művészi megformálása, könynyed hangvétele jelzi, hogy ezt leginkább neki sikerült megvalósítani a kortársak közül, kötetével betetőzőjévé, összegzőjévé vált a műfajnak. Mint a fent idézett levélből kiderül, a dalok mellé tervezett jegyzeteket és értekezéseket csupán kiegészítésnek szánta a szerző, ennek a szándéknak azonban ellene mond a tudományos igényesség, pontosság, amellyel azokat készítette. A munka, bár sajnos töredékes, irodalomtörténetileg mégis több szempontból értékes, alaposabb vizsgálatra érdemes alkotás. Nem csupán azért, mert ez az első megjelent magyar nyelvű értekezés Anakreónról és az anakreóni dalokról, hanem azért is, mert általa újabb vonásokkal gazdagodik a tudós, sokoldalúan művelt, klasszicista iskolázottsággal rendelkező, ugyanakkor új utakat kereső költő képe. A tanulmány az első oldalhoz írott jegyzettel kezdődik, ez tulajdonképpen egy elméleti bevezetés, amelyben a szerző összegzi mindazt, amit Anakreónról, költészetéről, műveiről, hatásáról, kiadóiról, fordítóiról, valamint a róla szóló írásokról tudott. Ezután következnek az egyes dalokhoz készült tárgyi és nyelvi magyarázatok. A jegyzetekhez azonban továbbiak kapcsolódnak, mintegy 58 lábjegyzet, amelyekben közel hetven szerzőt és munkát nevez meg Csokonai. A könyvek egy része elméleti, esztétikai jellegű, ezeket főként a bevezetéshez használta a költő, másik a népszerű Anakreón-kiadásokat és Anakreónról szóló írásokat foglalja magában, a harmadik csoporthoz pedig azokat a lexikonokat, természettani és szépirodalmi műveket sorolhatjuk, amelyekből a tárgyi és nyelvi magyarázatok elkészítésénél dolgozott. Ez a hatalmas jegyzetanyag fontos adatokkal szolgál Csokonai műveltségére vonatkozóan. Egyrészt újabb bizonyítékát láthatjuk a költő széles körű tájékozottságának, másrészt rámutat azokra az esztétikai munkákra, amelyek irodalmi tájékozódásának alapjául szolgáltak. A felsorolt munkák jelzik műveltségének klasszicista gyökereit, ugyanakkor rávilágítanak egyéni érdeklődésére, új utakat kereső próbálkozásaira is. A lábjegyzetek, források alapos vizsgálata mindezen túl egy érdekes filológiai problémára derít fényt. Csokonai ugyanis sajátos jegyzetelési módszert alkalmazott (valószínűleg nem csupán ebben a munkájában): jó néhány hivatkozás, cím csak látszólag származik közvetlenül tőle, valójában nem a saját olvasmányai alapján készítette őket, hanem két-három mű szolgált alapul, belőlük idézett, anélkül, hogy jelölte volna. 1. Népszerű és új irányba mutató esztétikai művek Bán Imre Csokonai irodalomelméleti műveltségéről szólva fölsorolja a meghatározó fontosságú elméleti munkákat: „Hogy Scaliger Poetices libri septem (1561) c. nagy művét (MM II. 204, 207, 212) vagy Morhof Polyhistorát (1688-92), Bayle Dictionnaire-jét (1697) jól ismeri, az természetes (mindkettő pl. MM II. 217). Legfőbb irodalomelméleti forrásait: Sulzert, Ramlert (Batteux német fordítóját), Marmontelt maga is felsorolja az Anakreóni dalok »jegyzéseiben«." E felsorolás a mi szempontunkból azért különösen figyelemreméltó, mert teljes egészében aJegyzések..."-en 3 Csokonai előtt Révai Miklós írt magyar nyelvű értekezést Anakreónról, de nem önállóan, hanem a német Johann Friedrich Degen tanulmánya (1. a 21. sz. lábjegyzetet) alapján, de mivel nem jelent meg, nem került be az irodalmi köztudatba (a kézirat bemutatását. CSAPLÁR Benedek: Révai Miklós élete I-IV., Bp. 1881-1889., III. 415-430.). Itt ez áll: „Anakreóni Dalok Cs. Vitéz M. által, Bétsben, Pichler Antal betűivel, 1803." 5 A lábjegyzetekben megnevezett művek többsége ma is megtalálható a debreceni református kollégium könyvtárában. 6 Vö. BÁN Imre: Csokonai világirodalmi távlatai. In: Költők, eszmék, korszakok, Debrecen, 1997. 293. A zárójelben megjelölt oldalszámokon Csokonai általunk tárgyalt tanulmánya olvasható (vö. Csokonai Vitéz Mihály minden munkája. MM., Sajtó alá rendezte: VARGHA Balázs., Bp. 1973. II. 204-223.).