Magyar Könyvszemle, 2002 (118. évfolyam, 1-4. szám)
FIGYELŐ - Czigány Lóránt: Waltherr László aprónyomtatványai a British Library-ben 90
A Waltherr-gyűjtemény jelen esetben csupán a British Museum könyvtárában a „Cap. 1248.d.i." jelzet alatt maradt anyagot jelenti, ugyanis a jelenlegi rendszeres feldolgozás előtt, az elmúlt 90 év során ki-kiemeltek tételeket a gyűjteményből és ezeket katalogizálták. (Például az L. C. Wharton által kiemelt és katalogizált anyag néhány tétele a 05549.ff.1-32. jelzet alá került.) A könyvtár a keleteurópai részleg vezetője, R. J. Fulford javaslatára 1962 nyarán úgy döntött, hogy feldolgoztatja a teljes anyagot. A munkát a jelen sorok írója végezte el 1962 októbere és 1966 januárja között G. J. Arnold felügyelete mellett. Az anyag, noha tételenként lett katalogizálva, együtt maradt a polcokon is külön jelzettel, amely minden esetben „Hung."-gal kezdődik. A gyűjteményben található kéziratokat elkülönítettük a törzsanyagtól, kivéve ha kolligátum részét képezték. A kéziratos anyag nagy része alig ismert, vagy teljesen ismeretlen szerzők által írt alkalmi versezet. Akad köztük viszont jelentős kézirat is. Ilyen például Csokonai Vitéz Mihály 1795. július 26-án kelt autográf levelet gróf Károlyi Józsefhez, amely fontos, eddig ismeretlen adat Csokonai életéhez a debreceni kollégiumból való kicsapatása után.10 Ezenkívül számos, korabeli másolaton megőrzött, megyegyűlésen elhangzott beszéd szövege is megmaradt az anyagban. (Például: Bars, Csongrád és Nógrád megye gyűlésein elhangzott beszédek.) Továbbá az országgyűlés alsó és felsőházában elhangzott beszédek korabeli kéziratos másolatai, köztük több vármegye által készített,felirat szövege is az 1790 és 1840 közötti évekből. A katalogizált anyagot a következő kategóriákba sorolhatjuk: (1) történelem; (2) irodalom; (3) nyelv; (4) zene; (5) színház; (6) időszaki kiadványok; (7) intézményekre és testületekre vonatkozó aprónyomtatványok; (8) disszertációk; (9) könyvkiadásra és könyvkereskedelemre vonatkozó anyag; végül (10) vegyes, efemer anyag. Ez a felosztás természetesen önkényes és nem terjed ki az egész gyűjteményre, a nem hungarika anyagot figyelmen kívül hagytuk, ugyanez vonatkozik a kereskedelmi és ipari vállalatok prospektusaira is. ( Ez a mintegy háromszáz tétel együttesen a következő címszó alákerült a katalógusba: HUNGARY. [Appendix-Miscellaneous.] [A collection of pamphlets and broadsides including notices of sales, prospectuses for various agricultural products, prospectuses issued by commercial firms, insurance companies, etc., all relating to Hungary.] 300 pls. [c. 1780-1856] Hung.l.g.49. A nyomtatott periratok nem képezik vizsgálódásunk tárgyát, noha néhány tétel a felperes neve alatt került a katalógusba, legtöbbjük azonban egy tételként lett katalogizálva: HUNGARY. [ Appendix-Legal.] [A collection of documents in Hungarian or Latin relating to legal actions brought by Hungarian subjects.] 12 pts. Pest, [c.l780-c.l835] fol. Hung.l.i.17 A következőkben röviden jellemezzük a fenti csoportokat, az érdekesebb tételek kiemelésével: (7) Történelem A történelmi anyag legkorábbi tételei az 1788-1790 közötti török háborúra vonatkozik, melynek során Belgrádot visszafoglalták a császári csapatok. Számos röpirat jelent meg az esemény után, amelyek közül néhány megtalálható a gyűjteményben. Például: BELGRADE- Appendix. [A sermon celebrating the capture of Belgrade, etc. Pest, 1789.] Hung. 1 .b. 143.(2.), vagy az első főparancsnokhoz, gróf Hadik Andráshoz intézett anonim költemény: Hung.l.n.18.(31.). A tizenynyolcadik század végén a felvilágosodás eszméi jelentős hatást gyakoroltak a magyar irodalomra. Egyrészt a széles körben elterjedt szabadkőművesség és politikai radikalizmus, amely a Martinovics-összeesküvéshez vezetett, másrészt a magyar nyelv iránt fokozott érdeklődés az 1790. évi 9 CZIGÁNY Lóránt: Egy kiadatlan Csokonai levél (hasonmással). Magyar Műhely 1962. 2. sz. 50-53. 10 Vö. JUHÁSZ Géza: Csokonai a kicsapatás után. Alföld 1963. 7. sz. 78-82.