Magyar Könyvszemle, 2004 (120. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 2. szám - SZEMLE - Abonyi Andrea: Király Péter: A kelet-közép-európai helyesírások és irodalmi nyelvek alakulása. A budai Egyetemi Nyomda kiadványainak tanulságai 1777-1848. Nyíregyháza, 2003.
Király Péter: A kelet-közép-európai helyesírások és irodalmi nyelvek alakulása. A budai Egyetemi Nyomda kiadványainak tanulságai 1777-1848. Szerk. és az előszót írta: Udvari István. A névmutatót készítette: Hollós Attila. Kiadja a Nyíregyházi Főiskola Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszéke. Nyíregyháza, 2003. 667. /Dimensiones Culturales et Urbariales Regni Hungáriáé 3./ Ez a kötet a Nyíregyházi Főiskola Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszékének tudományos műhelyéből került ki. A „Dimensiones Culturales et Urbariales Regni Hungáriáé” sorozat kiadványaként eddig Hollós Attila Csepey László élete és művei c. könyve, továbbá Zoltán András Oláh Miklós Attila című munkájának XVI. századi lengyel és fehérorosz fordítása c. kötete jelent meg. Az Egyetemi Nyomda Magyarország folyamatosan működő második legrégibb nyomdája, amely akkor kezdte meg működését Budán, amikor hazánkban a tudós társaságok szerveződése még csak megindulóban volt. Épp ezért az Egyetemi Nyomda, amely 1777—1784 között közvetlenül a pesti egyetem tanácsának felügyelete alá tartozott, a 18. század végén és a 19. század elején a közművelődésnek, az irodalmi életnek és a tudományos munkának egyfajta központját képezte. A nyomda egész tevékenysége az akkori államhatalom politikai, társadalmi és művelődési törekvéseinek tükröződése. Fontos pozitívumként említhető meg, hogy az államhatalom komolyan vette a közművelődés terjesztésének feladatát az ország népei között, s hogy e nemes munkában az Egyetemi Nyomdának is komoly szerepet juttatott. A 18. század végén és a 19. század első felében egész Európában nem létezett még egy nyomda, amely a felvilágosodás és a nemzeti ébredés eszméit annyi nemzet fiai között, anyanyelven, oly eredményesen terjesztette volna, mint a pesti egyetem budai nyomdája. Az Egyetemi Nyomda egész tevékenységével - a Ratio Educationis szellemében - a felsőbb szervek és intézmények támogatásával, illetve az ország népeinek összefogásával megvalósította az anyanyelvű könyvkiadást, vagyis Magyarország népei, népcsoportjai és a szomszédos népek számára lehetővé vált, hogy saját anyanyelvükön jelenhessenek meg az iskolai tankönyvek, a nyelvészeti, szépirodalmi, történeti és ismeretterjesztő munkák. E vonatkozásában az Egyetemi Nyomda európai viszonylatban elsőként kezdeményezően mutatott követendő példát a soknemzetiségű országok számára. Az uralkodótól elnyert kizárólagos jog alapján kinyomtatott különféle nyelvű tankönyvek és nyelvtanok, szótárak, népdalgyűjtemények, történeti munkák, szépirodalmi alkotások, évkönyvek jelentős része ebből a nyomdából került ki és jutott el a Magyar Királyság soknyelvű lakosságához. Fontos szolgálatot tett a budai Egyetemi Nyomda azáltal is, hogy kitűnően szervezett, mintegy 70 városban működő könyvbizományos hálózata révén a kiadványokat igen széles körben terjesztette. Az Egyetemi Nyomda hatóköre Magyarország határain túlra is kiterjedt, s kiadványai eljutottak Szerbiába, Bulgáriába, Havasalföldre, Moldovába, Galíciába, valamint a nyugat-európai országokba is, így Angliába és Amerikába. Király Péter, az MTA doktora, a Bolgár Tudományos Akadémia külső tagja szerteágazó tudományos tevékenységének egyik nagy témája a kelet-közép-európai nyelvek és helyesírások alakulása a budai Egyetemi Nyomda kiadványainak tükrében. A könyv szerzője bizonyos fokú szerepet tulajdonít az 1777-ben létrehozott budai Egyetemi Nyomdának a kelet-közép-európai helyesírások és irodalmi nyelvek kialakításában. Király Péter e munkájában a budai Egyetemi Nyomda tevékenységének egy területét mutatja be, arra törekedve, hogy az egyes jelenségek, irányzatok művelődési, társadalmi és politikai hátterét is megvilágítsa. Emellett szélesebb kitekintés keretében e törekvések egyező, párhuzamos és eltérő vonásait is igyekszik felfedni. A szerző filológiailag bőven adatolva tárja elénk az Egyetemi Nyomda kettős - értékeket magába fogadó és azokat kisugárzó - művelődéstörténeti szerepét. Király Péter könyvében a magyar, német, szlovák, cseh, horvát, szlovén, szerb, ruszin, orosz, bolgár, macedón, román, görög, héber, jiddis nyelvű kiadványok helyesírását, nyelvét