Magyar Könyvszemle, 2008 (124. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bálint Gábor: A Müller-család a könyvszakmában (A Nova kiadó előzményei)
Közlemények ban szerzett rugékonyságát, fiatalos lendületét s lovagiasságát a legutolsó időkig épségben megőrizte. Kortársai körében éppen ezért osztatlan megbecsülésnek örvendett. Elhunyta egész szakmánk vesztesége, emlékét kegyelettel őrizzük meg.”24 Müller Pál (1898. október 19-1957. január 3.) Müller Dávid és Engel Éliás Hulda (1873-1952. április 23.) fia. Kereskedelmi érettségit tett, hivatalosan 1928-tól társtulajdonosa a Nova Irodalmi Intézetnek. Rejtő Jenő, a Nova máig legnépszerűbb írója Pál miatt hagyta ott az őt felfuttató kiadót, mivel nyilvánvalóvá vált (jóllehet az öreg Millert kedvelte), hogy nem képes együtt dolgozni Pállal, aki gyakran kifogásolta Rejtő történeteit, stílusát és humorát. Pedig Rejtő korábban jó véleménnyel volt róla: „Angol kereskedő típus. Zárkózott, kicsinyes de nem kapzsi dzsentlemen. ... Hangulata változó, de sohasem rosszindulatú.” A viszonyuk azonban mégis egyre romlott a sok ,jogi és számtani akrobatika”, a „führerkedések, kritikák és korholások” miatt, ahogy a „szakítólevélben” írja: „...torkig vagyok a Maga érthetetlen udvariatlanságaival, basáskodásával, szavambavágásával, leintésével és lakonikus intézkedőmódjával, amellyel velem érintkezik. Kenetteljes és látszatokat keltő kioktatásait, tanításait és mindazt, amit a kettőnk között esetleg fennálló szellemi felsőbbsége sem indokol.”2526 Müller Pál apja halála után átvette a cég vezetését, s ő szerepel fordítóként az 1948 júniusában a Novánál megjelent Magányos asszonyok című Fannie Hurst-regény címlapján. A kiadó 1949-es államosítása után sportoktatóként dolgozott. * Út a Nova kiadóhoz Bár a Nova csak 1924-től működött ezen a néven, a gyökerei korábbra nyúlnak vissza, s lassú kialakulása nem ment zökkenők és megtorpanások nélkül. Müller Dávid még a századfordulón határozta el, hogy kibővíti üzletét, s bátyjával, Mórral közös vállalkozást indított. A hivatalos cégbejegyzés a következő volt: Müller Dávid és társa cég. A társaság jogviszonyai: Közkereseti társaság. Indult 1901. április 20-án. Tagok: Müller Dávid sporttárgyak, vívó-, és tornaeszközök, kerékpárok, sportöltönyök és varrógépekkel kereskedő, és Müller Mór ódon könyv és régiségkereskedő budapesti lakosok. A cég képviseletére egyedül Müller Dávid jogosult. Üzlete: VI. Andrássy út 32.21 A fentiekből is kitűnik üzletének sokfélesége - sőt itt a könyveket nem is említik... Láthatólag ő volt a társaság „motorja”, bátyja tulajdonképpen csak csendestársi szerepet vállalt.27 Nem tud24 Corvina 1946. január. 1. 25 Az eredeti kézirat másolata Paulay Lajos tulajdonában. 26 Fővárosi Levéltár. Társas cégjegyzék. 30/H kötet. 6050/1. szám. 27 Azért választották a közkereseti társaságot mint cégformát, mert a korlátolt felelősségű társaság mint olyan akkor még nem létezett, majd csak az 1930. évi V. tc. engedélyezi. A kht. tagjainak (ellentétben a kft-vel) korlátlan és egyetemleges volt a felelősségük. Bukás esetén tehát a tagok teljes vagyona elveszhetett, ezért a tagoknak feltétlenül nagy bizalommal kellett rendelkezniük egymás iránt. Ebben az esetben a két testvér között nyilván megvolt a kellő bizalom.