Magyar Könyvszemle, 2019 (135. évfolyam, 1-4. szám)
2019 / 2. szám - V. Ecsedy Judit: A Trattnerek Magyarországon
V. Ecsedy Judit Az akkoriban 64 éves bécsi Johann Thomas Trattner pesti nyomdafiókja szervezését és vezetését kezdettől fogva rokonára, Trattner Mátyásra bízta.37 Amikor ez utóbbinak fia született 1789-ben,38 a bécsi udvari nyomdász vállalta a keresztszülőséget, és a fiút az ő nevére keresztelték, bár mindig magyarosan használta, János Tamás formában. Keresztelői ajándékként megkapta a pesti nyomda tulajdonjogát. Nagykorúságáig azonban (1813) apja vezette helyette a pesti nyomdát, előbb saját neve alatt, azután fiával együtt. Az első öt évben a nyomtatványok „Typis Trattnerianis”, „Litteris Trattnerianis”, vagy németül „mit Trattnerischen Schriften,” magyarul „Trattner betűivel”. 1788-tól mind gyakrabban Trattner Mátyás neve is szerepel. Trattner János Tamás, Trattner Mátyás fia, nyomdászként, kiadóként, könyvkereskedőként, de mecénásként is jelentős szerepet töltött be a magyarországi művelődéstörténetben. Magyar nyelvű tudományos, irodalmi és népszerű tudományos művek megjelenését támogatta, sőt a szerzőknek rendszeresen honoráriumot fizetett, ami egyáltalán nem volt általános gyakorlat akkoriban. A nyomda vezetésében beállt változásokat nyomon követhetjük a kiadványok címlapján: 1783-1813 között és 1825-1827 között Trattner Mátyás, 1813-1824 között Trattner János Tamás nevét olvashatjuk. A vállalkozás gyorsan fellendült, ami a nyomdavezetés jó szakmai tudására és üzleti érzékre vallott. Virág Benedek 1803 augusztusában a nyomda alapításának huszadik évfordulója alkalmából joggal írhatta Kazinczy Ferencnek az alábbiakat Trattnerről: „Sok, igen sok dolga vagyon most ennek az embernek. Patzkó és Länderer többnyire alusznak.. .”39 Az alkalmazottak számát tekintve csak Budán az Egyetemi Nyomda foglalkoztatott több személyt. Länderer pesti nyomdája és Patzkóé csak töredékét jelentette meg a Trattnernél kiadott munkáknak, amely 1813-ban hat sajtóval dolgozott. A Merkur von Ungarn 1786. évfolyama 40 betűrendes jegyzéket tett közzé az abban az évben Magyarországon, Horvátországban, Szlavóniában és Erdélyben működő nyomdákról. Ebben az időpontban Magyarországon és Erdélyben három olyan város akadt, ahol két nyomda dolgozott: Kolozsvár, Nagyszeben és Buda, egy városban volt három, Pesten, míg Pozsonyban abban az évben négy nyomda tevékenykedett párhuzamosan. A pesti tanácsnak a Helytartótanácshoz intézett 1792. évi jelentése szerint is három könyvnyomtató volt a városban, bár személyük időközben változott: Matthias Trattner a (pesti) Úri utcában (ma Petőfi Sán- 37 Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich (BLKO) Bd. 46 (1882) 285, tévesen hja, hogy Mátyás (1745-1828) a bécsi udvari nyomdásznak, Johann Thomas Trattnernek fia lett volna. A hibát kiigazították az elektronikus változatban: www.biographien.ac.at/oebl/Trattner-Petroza_Janos-Tamas 38 1789. december 5., Buda-1824. március 14., Pest. Ez a halálozási időpont szerepel portréján (ld. az 52. jegyzetet). Valószínűleg ez a helyes dátum, és nem a Magyar Életrajzi Lexikon által megadott 1825. március 24., ld. https://www.arcanum.hu/online-kiadvanyok/trattner 39 Holl 1979, i. m. 61. 40 Alphabetisches Verzeichnis der jetzt in Ungarn, Kroatien, Slavonien und Siebenbürgen bestehenden Druckereien = Merkur von Ungarn, (Ofen-Buda 1786), 218-222.