Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1945. január-szeptember (1-122. szám)
1945-03-24 / 11. szám
2 Az ideiglenes nemzeti kormány 539/1845. I. E. számú rerelete az államhatalom gyakorlásával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről. Az ideiglenes nemzeti kormány az Ideiglenes Nemzetgyűlés által Debrecenben, 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján az államhatalom gyakorlásával kapcsolatos egyes kérdésekben a következőket rendeli : 1 §• Mindaddig, amíg a nép az ország alkotmányos berendezése és az állam formája kérdésében nem határoz, az állami hivatalok (bíróság, honvédség, pénzügyi és egyéb közigazgatási hatóságok) címében a „királyi*’ jelzőt vagy annak rövidítését mellőzni kell. Ugyanez alkalmazandó az állami hivatalok pecsétjeivel kapcsolatosan is. 2 §• Az állami bíróságok — a népbíróságok kivételével — határozataikat a „Magyar Állam Nevében** hozzák. 3. §■ Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Debrecen, 1945. évi március hó 8. napján. Miklós Béla s. k. miniszterelnök. Al külügyminiszter 5.151/1945. B. M. számszemlelete a névváltoztatás szabályozásáról kiadott 40.200/1833. B. M. sz. rendelet kiegészítéséről, illetve a névváltoztatás céljára kért erkölcsi bizonyítványok kiállításáról. §• A névmagyarosítás népszerűsítésének útjában álló akadályok kiküszöbölése érdekében, valamint a névváltoztatásokkal kapcsolatos eljárás egyszerűbbé tétele céljából kiadott 40.200/1933. B. M. sz. rendelet (alábbiakban : R.) a kérelmek mikénti szerkesztésére, azok mellékletekkel való felszerelésére, továbbá a kérhető és védett nevekre vonatkozólag részletes útmutatást tartalmaz. Ennek ellenére azt tapasztalom, hogy az újabban tömegesen beérkező kérelmek nem engedélyezhető neveket tartalmaznak és nagyon hiányosan vannak okmányokkal felszerelve, így azok elintézése csak közbeeső iratváltásokkal, időveszteséggel és felesleges munkatöbblettel eszközölhető, vagy egyáltalán el nem intézhetők. Utasítom az alárendelt hatóságokat, hogy fenti rendeletet alaposan tanulmányozzák át, névváltoztatási ügyben hozzájuk forduló feleket a rendeletben foglaltak szerint tájékoztassák. Mindazon hivatalok pedig, ahová ilyen kérelmek érkeznek, a kérelmeket úgy alaki, mint tartalmi szempontból vizsgálják meg, a hiányokat rövid uton pótoltassák s hozzám csak a rendelet szerint szerkesztett és szükséges okmányokkal felszerelt kérvényeket terjesszenek fel. A névváltoztatás iránti kérelmek mindig véleményes jelentés kíséretében terjesztendők fel, mely jelentésből minden esetben ki kell tűnnie, hogy a felterjesztő hivatal milyen indokból javasolja vagy ellenzi a névváltoztatás engedélyezését. 2 3. 50-ik életévüket betöltött egyének saját részükre névmagyarosítást nem kérhetnek, illetve ilyenek részére a névváltoztatás csak különös méltánylást érdemlő okokból engedélyezhető. 3. §. Utasítom a rendőrkapitányságokat és községi elöljáróságokat, hogy az eddigi szokástól eltérőleg a névváltoztatás iránti kérelmekhez melléklendő erkölcsi bizonyítványok kiállításánál folyamodó előéletét 1939. január 1-től fogva tegyék vizsgálat tárgyává büntetőjogi és politikai szempontból egyaránt s ezen időpont feltüntetésével bizonyítsák az erkölcsi bizonyítványban szereplő magaviseletét. 4. §■ A B. 7. pontjában említett nyilatkozat az erkölcsi bizonyítványt nem pótolhatja. * Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Debrecen, 1945. évi február hó 23.-án. Erdei belügyminiszter. MAGYAR KÖZLÖNY 1945. március 24. szombat. — 11. szám. A Belügyminiszter 5.159/1945. B. 1. számu rendelete gyűlések bejelentéséről. A politikai és gazdasági jellegű gyűlések, felvonulások, összejövetelek bejelentése tárgyában a következőket rendelem : 1 §• Minden politikai és gazdasági jellegű nyilvános népgyűlés, felvonulás és bármilyen más politikai összejövetel a gyűlés, összejövetel helyén levő rendőrhatóságnak a gyűlés megkezdéséig szóval vagy írásban bejelentendő. Kivételt képeznek a politikai párt vagy gazdasági szervezet párt-, illetve szervezeti helyiségeiben tartott nyilvános, de népgyűlés kereteit el nem érő, vagy népgyűlésnek nem hirdetett összejövetelek (vezetőségi értekezlet, elnöki tanácsülés, taggyűlés stb.). 2 §• Az 1. § hatálya alá nem eső minden egyéb gyűlés, felvonulás, körmenet, összejövetel stb., ha annak politikai, vagy gazdasági szervezkedési jellege, illetve célzata nincs, bejelentés nélkül megtartható. 3. §. A bejelentésnek tartalmaznia kell : 1. a politikai párt vagy gazdasági egyesülésnek nevét, 2. a gyűlés helyét, 3. idejét. 4 §• Illetékes rendőrhatóság a bejelentést nyilvántartásba venni és a nyilvántartásokat megőrizni köteles. A nyilvántartásban foglalt adatok a belügyminiszternek vagy felettes hatóságnak a felsorolt hatóságoktól kapott utasításra megküldendők. 5. §. Ha a gyűlést tartó politikai párt vagy gazdasági egyesülés a gyűlésen rendőrhatóság képviseltetését kívánja, az esetben a helybeli rendőrhatóság vezetője vagy általa megjelölt helyettese a gyűlésen megjelenni tartozik. 6. §. Gyűlés bejelentésének elmulasztása kihágás és elkövetője 500 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel sújtandó. A kihágási eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. A pénzbüntetés kiszabására az 1928 : X. tc. rendelkezései az irányadók. A gyűlés bejelentésének elmulasztásáért személy szerint a párt helybeli vezetőjefelelős. 7. §• Politikai és gazdasági jellegű, jelen rendelet értelmében akár bejelentési kötelezettség alá eső akár bejelentés nélkül is megtartható politikai gyűléseken katonai egyén, rendőr, köztisztviselő is résztvehet. Minden ezzel ellenkező eddigi jogszabály hatályát veszti. 8. §. Jelen rendeletem kihirdetésének napján lép hatályba. Dr. Erdei Ferenc s. k. belügyminiszter. A sonvédelmi miniszter 29.116/1945. H. 1. Eln. számú rendelete a német térkép és iratanyagok beszolgáltatásáról. A fegyverszüneti szerződés Függelék a) pontja értelmében kötelesek vagyunk minden rendelkezésre álló adatot a német fegyveres erőkről, továbbá a német katonai — a Szovjetunió és többi Egyesült Nemzetek ellen irányuló hadműveletekre vonatkozó terveket, valamint a német vázlatokat, térképeket és minden német hadműveleti okmányt kiszolgáltatni. Hívja fel a lakosságot, hogy amennyiben az előző bekezdésben felmerült térkép és iratanyag birtokában van, vagy ilyen anyag valahol előkerül, azt a főpolgármester avagy főispánok útján a honvédelmi miniszternek beszolgáltassa. Amennyiben pedig valaki a német fegyveres erőt illetően oly adatokat ismer, melyek még időszerűek, úgy azokat írásban a honvédelmi miniszternek bejelentse. Vörös vezérezredes s. k. honvédésteM miniszter. A földmivelésügyi miniszter 31.120/1845. F. M. számú rendelete ez olajosmagvak termesztésének biztosításáról. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének és vármegyei gazdasági felügyelőségének. A tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzésének biztosítása céljából községenkénti termelési és munkaterv elkészítése tárgyában kiadott 30.300/1945. F. M. számú rendeletem (megjelent a „Magyar Közlöny** folyó évi 5. számában) 12. bekezdésének b) pontjában rámutattam az olajosmagvak, elsősorban a napraforgó termesztésének fontosságára. Tekintettel e kérdésnek a jövő évi zsízellátás szempontjából fennálló jelentőségére, külön is fel kívánom hívni a figyelmet arra, hogy a saját hatáskörében is mindent kövessen el abban az irányban, hogy a gazdák minél nagyobb területen termeljenek olajosmagot, elsősorban napraforgót. A kötelező ipari növénytermesztés során az utóbbi évek tapasztalatai alapján örvendetesen emelkedett különösen a napraforgó vetésterülete s a gazdák nagy része a különböző akciók révén megfelelő vetőmaggal is elláttatott. Valószínűnek tartom éppen ezért, hogy a gazdák megfelelő minőségű és mennyiségű vetőmag készlettel rendelkezzenek. Célszerűnek tartanám, ha a községi elöljá róságok, járási gazdasági felügyelők, gazdasági elöljárók és főképen a községi termelési bizottságok felvilágosító előadások, falragaszok stb. útján a fentiek elsőrendű fontossá*gára nyomatékosan és minél többször felhív* nák a gazdák figyelmét. Növeli a kérdésnek fontosságát a közellátási vonatkozása mellett az a kerültng is, hogy a lecsökkent állatállomány újjáteremtése céljából feltétlenül kerülni kell a sertésállománynak hizlalás, illetve vágás által történő csökkentését. A megmaradt és megmaradó állatállománynak — a lehetőség határain belül — tenyésztési célokat kell szolgálni, mert enélkül az újjászervezés és a szükséglet előteremtése lehetetlenné válik. Ezért az átmeneti években különösen nagy fontosságú lesz a zsírt pótló és helyettesítő növényi olajok előállítása, vagyis az olajos növények termesztetése. Meg vagyok róla győződve, hogy e kérdés súlyosságát a hatóságok és azoknak vezetői teljes mértékben átérzik s éppen ezért saját hatáskörükben mindent el is követnek a cél elérése érdekében. Debrecen, 1945. évi február hó 23-án. A miniszter helyett : S. Szabó Ferenc államtitkár. A földmivesügyi miniszter 31.238/1945. F. M. számú remlelete az őszi és tavaszi vetésterületek jelentéséről. Alispán és Polgármester Urnak Székhelyükön. Felhívom Alispán és Polgármester Urat, hogy nyolc napon belül jelentse 1943. évben hány kát. hold volt az őszi kalászos vetés (búza, rozs) és hány kát. holdat sikerült 1944. évben elvetni (összehasonlítani százalékos arányban is). A tavaszi munkálatokat illetőleg az elvetendő területek kat. hold számát, a bevetett terményekkel 15 naponként jelentse feltüntetve azt, mennyi volt a bevetendő terület. A gazdasági felügyelőségek működése tárgyában kiadott 30.045/1945. F. M. sz. rendeletemre a jelentések a mai napig Abaúj-Torna, Bács-Bodrog, Pest, Somogy és Zemplén vármegyék alispánjától nem érkeztek be, mulasztásukat soronkivül pótolták. Debrecen, 1945. évi február hó 27. A miniszter helyett : S. Szabó Ferenc államtitkár.