Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1945. január-szeptember (1-122. szám)

1945-03-24 / 11. szám

2 Az ideiglenes nemzeti kormány 539/1845. I. E. számú rerelete az államhatalom gyakorlásával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről. Az ideiglenes nemzeti kormány az Ideiglenes Nemzetgyűlés által Debrecenben, 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján az államhatalom gyakorlásával kap­csolatos egyes kérdésekben a következőket rendeli : 1­ §• Mindaddig, amíg a nép az ország alkotmá­nyos berendezése és az állam formája kérdésé­ben nem határoz, az állami hivatalok (bíróság, honvédség, pénzügyi és egyéb közigazgatási hatóságok) címében a „királyi*’ jelzőt vagy annak rövidítését mellőzni kell. Ugyanez alkal­mazandó az állami hivatalok pecsétjeivel kap­csolatosan is. 2­ §• Az állami bíróságok — a népbíróságok ki­vételével — határozataikat a „Magyar Állam Nevében** hozzák. 3. §■ Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Debrecen, 1945. évi március hó 8. napján. Miklós Béla s. k. miniszterelnök. A­l külügyminiszter 5.151/1945. B. M. száms­­zemlelete a névváltoztatás szabályozásáról kiadott 40.200/1833. B. M. sz. rendelet kiegészítéséről, illetve a névváltoztatás céljára kért erkölcsi bizonyítványok kiállításáról.­­ §• A névmagyarosítás népszerűsítésének útjában álló akadályok kiküszöbölése érdekében, vala­mint a névváltoztatásokkal kapcsolatos eljárás egyszerűbbé tétele céljából kiadott 40.200/1933. B. M. sz. rendelet (alábbiakban : R.) a kérel­mek mikénti szerkesztésére, azok mellékletek­kel való felszerelésére, továbbá a kérhető és védett nevekre vonatkozólag részletes útmuta­tást tartalmaz. Ennek ellenére azt tapasztalom, hogy az újabban tömegesen beérkező kérelmek nem engedélyezhető neveket tartalmaznak és nagyon hiányosan vannak okmányokkal fel­szerelve, így azok elintézése csak közbeeső iratváltásokkal, időveszteséggel és felesleges munkatöbblettel eszközölhető, vagy egyáltalán el nem intézhetők. Utasítom az alárendelt hatóságokat, hogy fenti rendeletet alaposan tanulmányozzák át, névváltoztatási ügyben hozzájuk forduló feleket a rendeletben foglaltak szerint tájékoztassák. Mindazon hivatalok pedig, ahová ilyen kérel­mek érkeznek, a kérelmeket úgy alaki, mint tartalmi szempontból vizsgálják meg, a hiányo­kat rövid uton pótoltassák s hozzám csak a rendelet szerint szerkesztett és szükséges okmá­nyokkal felszerelt kérvényeket terjesszenek fel. A névváltoztatás iránti kérelmek mindig véle­­ményes jelentés kíséretében terjesztendők fel, mely jelentésből minden esetben ki kell tűnnie, hogy a felterjesztő hivatal milyen indokból javasolja vagy ellenzi a névváltoztatás enge­délyezését. 2­ 3. 50-ik életévüket betöltött egyének saját ré­szükre névmagyarosítást nem kérhetnek, illetve ilyenek részére a névváltoztatás csak különös méltánylást érdemlő okokból engedélyezhető. 3. §. Utasítom a rendőrkapitányságokat és községi elöljáróságokat, hogy az eddigi szokástól elté­­rőleg a névváltoztatás iránti kérelmekhez mel­léklendő erkölcsi bizonyítványok kiállításánál folyamodó előéletét 1939. január 1-től fogva tegyék vizsgálat tárgyává büntetőjogi és poli­tikai szempontból egyaránt s ezen időpont fel­tüntetésével bizonyítsák az erkölcsi bizonyít­ványban szereplő magaviseletét. 4. §■ A B. 7. pontjában említett nyilatkozat az erkölcsi bizonyítványt nem pótolhatja. * Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Debrecen, 1945. évi február hó 23.-án. Erdei belügyminiszter. MAGYAR KÖZLÖNY 1945. március 24. szombat. — 11. szám. A Belügyminiszter 5.159/1945. B. 1. számu rend­elete gyűlések bejelentéséről. A politikai és gazdasági jellegű gyűlések, felvonulások, összejövetelek bejelentése tárgyá­ban a következőket rendelem : 1­ §• Minden politikai és gazdasági jellegű nyil­vános népgyűlés, felvonulás és bármilyen más politikai összejövetel a gyűlés, összejövetel helyén levő rendőrhatóságnak a gyűlés meg­kezdéséig szóval vagy írásban bejelentendő. Kivételt képeznek a politikai párt vagy gazdasági szervezet párt-, illetve szervezeti helyiségeiben tartott nyilvános, de népgyűlés kereteit el nem érő, vagy népgyűlésnek nem hirdetett összejövetelek (vezetőségi értekezlet, elnöki tanácsülés, taggyűlés stb.). 2­ §• Az 1. § hatálya alá nem eső minden egyéb gyűlés, felvonulás, körmenet, összejövetel stb., ha annak politikai, vagy gazdasági szervez­kedési jellege, illetve célzata nincs, bejelentés nélkül megtartható. 3. §. A bejelentésnek tartalmaznia kell : 1. a politikai párt vagy gazdasági egyesülés­nek nevét, 2. a gyűlés helyét, 3. idejét. 4­ §• Illetékes rendőrhatóság a bejelentést nyilván­tartásba venni és a nyilvántartásokat megőrizni köteles. A nyilvántartásban foglalt adatok a belügy­miniszternek vagy felettes hatóságnak a fel­sorolt hatóságoktól kapott utasításra megkül­dendők. 5. §. Ha a gyűlést tartó politikai párt vagy gazda­sági egyesülés a gyűlésen rendőrhatóság képvi­­seltetését kívánja, az esetben a helybeli rendőr­­hatóság vezetője vagy általa megjelölt helyet­tese a gyűlésen megjelenni tartozik. 6. §. Gyűlés bejelentésének elmulasztása kihágás és elkövetője 500 pengőig terjedhető pénz­­büntetéssel sújtandó. A kihágási eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. A pénzbüntetés kiszabására az 1928 : X. tc. rendelkezései az irányadók. A gyűlés bejelentésének elmulasztásáért sze­mély szerint a párt helybeli vezetője­­felelős. 7. §• Politikai és gazdasági jellegű, jelen rendelet értelmében akár bejelentési kötelezettség alá eső akár bejelentés nélkül is megtartható politikai gyűléseken katonai egyén, rendőr, köz­­tisztviselő is résztvehet. Minden ezzel ellenkező eddigi jogszabály hatályát veszti. 8. §. Jelen rendeletem kihirdetésének napján lép hatályba. Dr. Erdei Ferenc s. k. belügyminiszter. A s­onvédelmi miniszter 29.116/1945. H. 1. Eln. számú rendelete a német térkép és iratanyagok beszolgálta­tásáról. A fegyverszüneti szerződés Függelék a) pontja értelmében kötelesek vagyunk minden rendelkezésre álló adatot a német fegyveres erőkről, továbbá a német katonai — a Szovjet­unió és többi Egyesült Nemzetek ellen irányuló hadműveletekre vonatkozó terveket, valamint a német vázlatokat, térképeket és minden német hadműveleti okmányt­­ kiszolgáltatni. Hívja fel a lakosságot, hogy amennyiben az előző bekezdésben felmerült térkép és irat­anyag birtokában van, vagy ilyen anyag vala­hol előkerül, azt a főpolgármester avagy fő­ispánok útján a honvédelmi miniszternek be­szolgáltassa. Amennyiben pedig valaki a német fegyveres erőt illetően oly adatokat ismer, melyek még időszerűek, úgy azokat írásban a honvédelmi miniszternek bejelentse. Vörös vezérezredes s. k. honvédésteM miniszter. A földmivelésügyi miniszter 31.120/1845. F. M. számú rendelete ez olajosmagvak termesztésének biztosításáról. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének és vármegyei gazdasági felügyelőségének. A tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzésé­nek biztosítása céljából községenkénti terme­lési és munkaterv elkészítése tárgyában kiadott 30.300/1945. F. M. számú rendeletem (meg­jelent a „Magyar Közlöny** folyó évi 5. számá­ban) 12. bekezdésének b) pontjában rámutat­tam az olajosmagvak, elsősorban a napraforgó termesztésének fontosságára. Tekintettel e kérdésnek a jövő évi zsízellá­­tás szempontjából fennálló jelentőségére, külön is fel kívánom hívni a figyelmet arra, hogy a saját hatáskörében is mindent kövessen el abban az irányban, hogy a gazdák minél na­gyobb területen termeljenek olajosmagot, első­sorban napraforgót. A kötelező ipari növény­termesztés során az utóbbi évek tapasztalatai alapján örvendete­sen emelkedett különösen a napraforgó vetés­területe s a gazdák nagy része a különböző akciók révén megfelelő vetőmaggal is ellátta­­­tott. Valószínűnek tartom éppen ezért, hogy a gazdák megfelelő minőségű és mennyiségű vetőmag készlettel rendelkezzenek. Célszerűnek tartanám, ha a községi elöljá­­ róságok, járási gazdasági felügyelők, gazda­sági elöljárók és főképen a községi termelési bizottságok felvilágosító előadások, falraga­szok stb. útján a fentiek elsőrendű fontossá*­­gára nyomatékosan és minél többször felhív*­ nák a gazdák figyelmét. Növeli a kérdésnek fontosságát a közellá­tási vonatkozása mellett az a kerü­l­tng is, hogy a lecsökkent állatállomány újjáteremtése céljából feltétlenül kerülni kell a sertésállo­mánynak hizlalás, illetve vágás által történő csökkentését. A megmaradt és megmaradó állatállománynak — a lehetőség határain belül — tenyésztési célokat kell szolgálni, mert enélkül az újjászervezés és a szükséglet elő­teremtése lehetetlenné válik. Ezért az átmeneti években különösen nagy fontosságú lesz a zsírt pótló és helyettesítő növényi olajok elő­állítása, vagyis az olajos növények termeszte­tése. Meg vagyok róla győződve, hogy e kérdés súlyosságát a hatóságok és azoknak vezetői teljes mértékben átérzik s éppen ezért saját hatáskörükben mindent el is követnek a cél elérése érdekében. Debrecen, 1945. évi február hó 23-án. A miniszter helyett : S. Szabó Ferenc államtitkár. A földmive­sü­gyi miniszter 31.238/1945. F. M. számú remlelete az őszi és tavaszi vetésterületek jelentéséről. Alispán és Polgármester Urnak Székhelyükön. Felhívom Alispán és Polgármester Urat, hogy nyolc napon belül jelentse 1943. évben hány kát. hold volt az őszi kalászos vetés (búza, rozs) és hány kát. holdat sikerült 1944. évben elvetni (összehasonlítani százalékos arányban is). A tavaszi munkálatokat illetőleg az elve­tendő területek kat. hold számát, a bevetett terményekkel 15 naponként jelentse feltün­tetve azt, mennyi volt a bevetendő terület. A gazdasági felügyelőségek működése tár­gyában kiadott 30.045/1945. F. M. sz. rende­­letemre a jelentések a mai napig Abaú­j-Torna, Bács-Bodrog, Pest, Somogy és Zemplén vár­megyék alispánjától nem érkeztek be, mulasz­­­­tásukat soronkivül pótol­ták. Debrecen, 1945. évi február hó 27. A miniszter helyett : S. Szabó Ferenc államtitkár.

Next