Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1946. augusztus-december (188-297. szám)

1946-09-10 / 205. szám

Budapest, 1946, 2M.­ s szám. Szeptember 10, kedd MAGYAR KÖZLÖNY HIVATALOS LAP A LAP MAI SZÁMÁBAN KÖZZÉTETT RENDELETEK TARTALOMJEGYZÉKE: 10.160/1946. M. E. szám. A magyar köztársaság kormányának rendel­te az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében szükséges egyes rendelkezésekről szóló 5.000/1946. M. E. számú rendeletben megszabott határidő újabb megállapítása tárgyában. 10.480/1946. M. E. szám. A magyar köztársaság kormányának rendelete az államkincstár nevében való kötelezettségvállalás tárgyában. 10.490/1046. M. E. szám. A magyar köztársaság kormányának rendelete a magyar állampolgárok rendelkezése alól külföldön jogellenesen elvont egyes javak köte­lező bejelentése tárgyában. 66.000/1046. F. M. szám. A földművelésügyi miniszter rendelete a tenyésza­ratói­nak, a köztenyésztésre jogosító igazolványok díja, valamint a törzskönyvelési díjak mértékének újabb megállapítása tárgyában. lap.100/1946. Ip. M. szám. Az iparügyi és közellátásügyi miniszter rendelete a kisipari és háziipari termékek, valamint gazdasági jellegű kisipari szolgáltatások árve­résének elkészítése, illetőleg legmagasabb árának megállapítása tárgyában. HIVATALOS RÉSZ Az igazságügyminiszter dr. Sörös János, a nyíregy­házai törvényszékhez ideiglenes szolgálattételre beosz­tott volt zilahi törvényszéki tanácselnököt — saját kérelmére — a debreceni törvényszékhez áthelyezte. (25.686/1946. I. M. E. szám.) A népjóléti miniszter — a pénzügyminiszterrel egyet­értésben — Szendrő Frigyes miniszteri számtisztet a 210/1946. M. E. számú rendelet 2. §-ának (1) bekez­dése értelmében, számellenőr elnevezéssel a X. fizetési osztály 2. fokozatába besorolta. (7.231/1946. E. N. M. szám.) A magyar posta vezérigazgatója Hámori Ferenc ideig­lenes minőségű II. osztályú postasegédtisztet a 10.340/ 1945. M. E .számú rendelet alapján a postai rendszerű VIII. fizetési osztály 3. fokozatába ideiglenes minőségű postasegédellenőrré kinevezte. (226.170/1946. Közi. M. szám.) Az álambiztoriág egyensúlyának helyreállítása érde­kében szükséges egyes rendelkezések tárgyában kiadott 1946. évi május hó 1-én kelt 5.000/1946. M. E. szám­ú rendelet 4. §-a alapján alakított pénzügyminisztériumi 8. szám­ú bizottság a hivatkozott kormányrendelet 2. § (2) bekezdésének a) pontja alapján, az ismeretlen helyen tartózkodó Bácsai Béla pénzügyőri segédfelügyelőt, Kántor András pénzügyőri szem­lészt, Gál Ignác pénz­ügyőri fővigyázót és Németh Géza pénzügyőri vigyázót mindennemű ellátás vagy a szolgálat alapján támaszt­ható egyéb igény kizárásával, továbbá a hivatkozott kormányrendelet 2. § (3) bekezdése alapján Biró Sámuel pénzügyőri fővigyázót, Melegít Géza pénzügyőri ttt. fővigyázót, Balázs Ambrus, Fü­löp György és Jánosi Márton pénzügyőri vigyázókat s végül Fülöp Gyula, Miklós Vencel és Székely József pénzügyőri alvigyázó­­kat végelbánás alá vonással a szolgálatból elbocsátotta. (24.70­2/1946. V. szám.) Az iparügyi miniszter Tátos Frigyes ipari főfelügye­lőt a szolnoki kerületi iparfelügyelői teendők ellátásával megbízta. (ad. 55.715/1946. VIII. Ip. M. szám.) A maTM köztársaság kormányának 10.430/1946. M. E. számú rendelete az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében szükséges egyes rendelkezésekről szóló 5.000/1946. M. E. számú rendeletben megszabott határidő újabb megállapítása tárgyában. A minisztérium az 1946 : XVI. tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §• (1) Az államháztartás egyensúlyának helyre­állítása érdekében szükséges egyes rendelkezé­sek tárgyában kibocsátott 5.000/1946. M. E. szám­ú rendelettel (Magyar Közlöny 113. szám) — az alábbiakban: R. — szabályozott eljárást az 1946. évi szeptember hó 15. napjáig kell be­fejezni. A R. alapján közszolgálati alkalmazot­tak elbocsátásának, az 1946. évi szeptember hó 16. napjáig van helye. (2) Az olyan vállalatnál, üzemnél, intézetnél vagy intézménynél­ alkalmazásban állókra, amelyre a minisztérium a B. rendelkezéseit an­nak 13. §-a alapján kiterjesztette, az eljárást mind Budapest területén, mind a vidéken az 1946. évi szeptember hó 30. napjáig kell befe­jezni. A R. alapján az ilyen alkalmazottak elbo­csátásának mind Budapest területén, mind vi­déken az 1946. évi szeptember hó 30. napjáig van helye. 2­ §• (1) A R., valamint az ennek végrehajtása tár­gyában kibocsátott 5.700/1946. M. E. számú rendelet alapján még el nem bírált, illetőleg nem az illetékes bizottság által elbírált köz­­szolgálati alkalmazottak elbírálására a szükség­hez képest egy vagy több bizottságot kell alakí­tani. A bizottság elnökét a miniszterelnök, egy tagját pedig a Szakszervezeti Tanács állandó jelleggel jelöli ki. A bizottság harmadik tagja­ként az eljárás alá vont alkalmazottra illetékes miniszter kiküldöttje, ha pedig az illetékes mi­niszter nem állapítható meg, az érdekelt mi­niszterek által egyetértve kijelölt személy jár el. A bizottság működése tekintetében az 5.000/ 1946. M. E. és 5.700/1946. M. E. és az ezzel kapcsolatban kiadott rendelkezések az irány­adók. (2) A B.-ben szabályozott eljárást az előbbi bekezdésben említett bizottság az 1946. évi ok­tóber hó 30. napjáig köteles befejezni. Az ehhez a bizottsághoz utalt közszolgálati alkalmazottak elbocsátásának a B. alapján az 1946. évi október hó 30. napjáig van helye. 3. §. A 2. §-ban megállapított bizottság a nem ille­­tékes bizottság által hozott határozatot meg­semmisíti és az érdekelt alkalmazottra vonat­kozóan új határozatot hoz. A §­A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1946. évi szeptember hó 6-án. A miniszterelnök helyett: Dr. Bojta Béla s. k. államtitkár. A magyar köztársaság kormányának 10.480/1946. M. E. számú rendelete az államkincstár nevében való kötelezettség­vállalás tárgyában. A minisztérium az 1946 : XVI. tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. 8. (1) Az államkincstár nevében ötvenezer fo­rintot elérő, vagy ezt meghaladó vagyoni köte­lezettséget csupán a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával s­zabad elvállalni. (2) A pénzügyminiszter a hozzájárulást csak abban az esetben tagadhatja meg, a) ha a kötelezettségvállalás alapján fel­merülő kiadás teljesítésére a szükséges hitel nem áll rendelkezésre, vagy b) ha a kötelezettségvállalásnál az egyébként irányadó­­szabályokat nem tartották meg, vagy c) ha a kötelezettségvállalás az államkincstár gazdasági érdekeit veszélyezteti.­­ (3) Ha a pénzügyminiszter a hozzájárulást megtagadja, vagy a hozzájárulás megadása tár­gyában a szándékolt kötelezettségvállalásra vo­natkozó írásbeli közlésnek hozzáérkezésétől szá­mított tizenöt nap alatt nem nyilatkozik, a hozzájárulás megadása iránt a minisztériumhoz lehet előterjesztést tenni. 2­ §­Minden olyan jogügylet, amely az állam­­kincstár terhére ötvenezer forintot elérő, vagy ezt meghaladó vagyoni kötelezettségvállalást tartalmaz, csak abban az esetben érvényes, ha az államkincstár képviseletében eljáró hatóság (hivatal, szerv, stb.) a jogügyletről készült ok­iraton tanúsítja, hogy a kötelezettségvállaláshoz a pénzügyminiszter, illetőleg a minisztérium a jelen rendelet értelmében szükséges hozzájáru­lást előzetesen megadta. 3. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba és az 1946/47 évi költség­vetésről szóló törvény hatálybalépésével hatályát veszti. Budapest, 1946. évi augusztus hó 30-án. A miniszterelnök helyett: Dr. Bojta Béla s. k. állam­tikár. E szám ára 1 forint. A magyar köztársaság kormányának 10.490/1946. M. E. számú remdelete a magyar állampolgárok rendelkezése alól külföldön jogellenesen elvont egyes javak kötelező bejelentése tárgyában. A minisztérium az 1946 : XV. tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a követezőket rendeli: 1. §. A magyar állampolgárok rendelkezése alól származásuk, vagy politikai meggyőződésük miatt, fasiszta rendszabályokkal külföldön jog­ellenesen elvont és a jelen rendelet hatályba-, lépésekor is külföldön levő javakat, a 8.150/ 1946. M. E. számú rendeletbeli (Magyar Köz­löny 160. száma) meghatározott jogok érvénye­sítése végett a pénzügyminiszternek be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettség az ingatla­nokra, ingókra, követelési és egyéb jogokra egyaránt kiterjed. 2­ §• (1) A bejelentés megtételére köteles minden természetes és jogi személy: a) aki a külföldön elvont javaknak tulajdo­nosa, vagy az elvonás időpontjában tulajdonosa volt; b) aki az elvont javaknak birtokosa (birla­­lója) vagy az elvonás időpontjában birtokosa (birlalója) volt; c) akinek az 1. §-ban körülírt javak hol­létéről tudomása van. (2) Az előző bekezdés szerint több személyt terhelő bejelentési kötelezettségnek az érdekelt személyek közös bejelentéssel is eleget tehetnek. • 3. §. (1) A bejelentést a jelen rendelet hatályba­lépésétől számított harminc nap alatt, a be­jelentésre kötelezettnek utóbb tudomására jutott adatok tekintetében pedig tizenöt nap alatt kell megtenni. (2) Az 1939. évi szeptember hó 1. napja előtt és az ezen időpont után elvont vagyontárgyakra­­ nézve, külön-kü­lön bejelentést kell tenni.

Next