Magyar Közlöny - Törvények és rendeletek tára, 1949. január-június (1-137. szám)
1949-03-06 / 51. szám
408 MAGYAR KÖZLÖNY 1949. március 6. (3) Az 1/1903. B. M. számú rendelettel (Rendeletek Tára 534. lap) kiadott szabályzat 46. §-a értelmében az állami gyermekvédelemre vonatkozó összes beadványok és mellékleteik bélyegmentesek. (A Hv. 3. §-ához.) Az intézeti gyámság ellátásáért esetleg folyósított jutalmat vagy végjutalmat az intézeti gyám az állami gyermekvédő intézet szeretetalapja javára befizetni köteles. A bevételezett összeget a kezelésen kívüli (K. K.) csekkbetétkönyvben kell kezelni. 3. §. (A fii), 1. §-ához.) A gyámhatóság köteles az intézeti gyámot a kiskorú elhagyottságának megszüntetésére irányuló eljárásban az érdemi határozat meghozatala előtt a tényállás ismertetésével nyilatkozattételre felhívni. 1. §. (A fiú. 5. §-ához.) (1) A gyermek állami gondozásba vételekor az állami gyermekvédő intézet által kiállítandó felvételi jegyzőkönyvbe lehetőleg fel kell venni a tartásra köteles hozzátartozóknak arra vonatkozó nyilakozatát, hogy a kiskorút örökbe kívánják-e adni vagy sem. (2) A 14. életévét betöltött gyermekei az örökbeadása kérdésében mind az állami gondozásba felvételkor, mind a gyámhatóság által lefolytatott elhagyottsági eljárás során, mind az örökbefogadási szerződést jóváhagyó gyámhatósági véghatározat meghozatala előtt ■— minden alkalommal a kiskorú tartózkodási helyén (központi intézet, gyermektelep, kisegítő intézet stb.) — jegyzőkönyvileg meg kell hallgatni. (3) A gyámhatóság az intézeti gyám részére nyújtandó tájékoztatás céljából a tartásra köteles hozzátartozók meghallgatása után az elhagyottságot kimondó véghatározatban a gyermek örökbeadásának lehetősége felől" is nyilatkozi köteles. 14) Az örökbefogadás szempontjából figyelembe jövő gyermeket, valamint lehetőleg annak szüleit tüdő-, nemi- és örökletes betegségekre is kiterjedő gondos egészségügyi szűrővizsgálat alá kell vetni és ha a gyermek egészségesnek bizonyult, lehetőleg az állami gyermekvédő intézet székhelyén kell kihelyezni nevelőszülőkhöz vagy kisegítő intézetbe, hogy az örökbefogadni kívánó személy őt megismerhesse. (a) Az állami gyermekvédő intézet igazgató-főorvosa az örökbeadható intézeti gondozott törzslapjának másolatát a felvétel megtörténte után, továbbá az elhagyottságot kimondó véghatározat egy másolati példányát annak jogerőre emelkedése után a szükséges egyéb tájékoztatást tartalmazó kísérőirattal a budapesti állami gyermekvédő intézet igazgatófőorvosának haladéktalanul megküldeni. A budapesti állami gyermekvédő intézet igazgató-főorvosával ugyanígy közölni kell az, elhagyottnak nyilvánított, teljesen árva, valamint a talált gyermekre vonatkozó adatokat is. A budapesti állami gyermekvédő intézet igazgató-főorvosával az örökbefogadás lehetőségének megszűnését is közölni kell. (6) A budapesti állami gyermekvédő intézet igazgatófőorvosa az (5) bekezdés értelmében hozzá beérkezett adatok alapján — kiegészítve azokat a vezetése alatt álló intézet kötelékébe tartozó gyermekek hasonló adataival — vezeti az örökbeadható gyermekeknek a Bv. 5. §-ában említett országos nyilvántartását. • (7) Az állami gyermekvédő intézet igazgató-főorvosa az örökbefogadni óhajtó személyekről nyilvántartást (név, foglalkozás, vagyoni állapot, együttélő családtagok száma, milyen, gyermeket óhajt örökbefogadni) vezet. A nyilvántartásból törölni kell azokat, akik örökbefogadási szándékuktól visszaléptek. A vidéki intézet igazgató-főorvosa nyilvántartása adatait a budapesti állami gyermekvédő intézet igazgató-főorvosának központi nyilvántartás végett negyedévenként megküldi. (8) Az intézeti gyám az örökbefogadási szerződés megkötése előtt az örökbefogadó szülőktől, ha azok megelőzőleg mint nevelőszülők az állami gyermekvédelem által már igénybevétettek, a 80.000/1912. B. M. számú rendelet 168. §-ában megjelölt igazolványon felül más bizonyítvány bemutatását nem követelheti. Ha az örökbefogadó szülők az állami gyermekvédő intézet által nyilvántartott nevelőszülők között nem szerepelnek, az intézeti gyám tőlük díj- és illetékmentes városi, községi, illetőleg közorvosi vagy tisztiorvosi bizonyítványt köteles beszerezni arra nézve, hogy sem maguk, sem a velük együttlakó családtagok gümőkórban, nemi- és örökletes betegségben vagy egyéb fertőző betegségben nem szenvednek, továbbá, hogy a gyermek gondozására és nevelésére egészségileg alkalmasak. Végül az intézeti gyám hatósági bizonyítványt köteles kívánni az örökbefogadó szülőktől arra nézve, hogy azok a gyermek jövőjének biztosítására anyagilag képesek. A bizonyítványokat az iratokhoz kell csatolni. (9) Az állami gyermekvédő intézetek, központi székházában külön helyiséget kell fenntartani abból a célból, hogy az örökbefogadni szándékozó személyek az örökbeadható gyermekeket megismerhessék. Az örökbefogadni kívánt gyermeket az örökbefogadási eljárás megindítása előtt az öt örökbefogadni szándékozó személyhez legalább három hónap tartamára, lehetőleg ingyentartásba ki kell helyezni. (10) Az intézeti gyámság alatt álló kiskorú örökbefogadásához a szülök hozzájárulása nem szükséges, meghallgatásukat azonban csak akkor lehet mellőzni, ha az elháríthatatlan akadályba ütközik. A gyámhatóság a szülők nyilatkozatát szabadon mérlegeli abból a szempontból, hogy az valóban a gyermek érdekében áll-e. A gyámhatóság a határozathozatal alkalmával a szülök nyilatkozatának figyelembe vételét különösen abban az esetben mellőzheti, ha 1. a szülök három éven át gyermekük után nem érdeklődtek, bár ebben igazolt tartós betegség, hadifogság, elhurcolás, háborús esemény vagy más erőhatalom következtében akadályozva nem voltak ; 2 a kiskorú erkölcsi elhagyottságának megállapítására a szülők magatartása vagy mulasztása adott okot ; 3. a szülőknek igazolhatóan önző magatartása a kiskörúi életbevágó érdekeivel ellenkezik. (11) A (10) bekezdés eseteiben az örökbefogadási szerződést jóváhagyó gyámhatósági véghatározatot a szülőknek is kézbesíttetni kell. Az érdekeltek a gyámhatóság véghatározata ellen a kézbesítést követő naptól számított tizenöt nap alatt a gyámhatóságnál előterjesztendő fellebbezéssel élhetnek a közigazgatási bizottság gyámügyi fellebbviteli küldöttségéhez. Ennek határozata ellen a kézbesítést követő naptól számított tizenöt nap alatt felülvizsgálati kérelemnek van helye a belügyminiszterhez, aki végérvényesen határoz. Ez a rendelkezés az 1929 : XXX. tc. 49. §-a második bekezdésében foglalt rendelkezés hatályát nem érinti. (12) Az örökbefogadási szerződés gyámhatósági jóváhagyásáról, valamint annak kormányhatósági megerősítéséről a gyámhatóság az intézeti gyámot haladéktalanul értesíteni köteles. (13) Az állami gyermekvédő intézetek igazgató-főorvosai a folyamatban levő, valamint a kormányhatósági megerősítéssel befejezett örökbefogadási esetek számát havi jelentéseikben külön-külön feltüntetni kötelesek. Budapest, 1949. évi március hó 3-án. Olt Károly s. k. népjóléti miniszter. Helyesbítés : A Magyar Közlöny — Rendeletek Tára 1949. március 5-én, szombaton megjelent 50. számában, a magyar köztársaság kormányának 8.706—2.040/1949. Komi. számú rendeletében a 6. § (1) bekezdésében az a szövegrész, hogy „jogának gyakorlása közben az 1.§. (1) bekezdésének11 úgy javítandó, hogy ..jogának gyakorlása közben az 5. §. (1) bekezdésének11 . . . Ugyanígy javítandó a 8. §. (2) bekezdése elején az „1. §." 5 .§.-á át. Tehát mindkét helyen az egyes szám helyett 5-öset kell írni, azaz 5. § (1) bekezdésének ... stb. (Leírási tiba.) A kiadásért és szerkesztésért felel: az Állami Lapkiadó Nemzeti Vállalat vezérigazgatója. Budapest, VI., Bajcsy-Zsilinszky-dír 65. Szerkesztőség: Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky-út 78. Telefon : 121—592. Kiadóhivatal telefon : 129—480. (43-as mellék.) Postatakarékpénztár csekkszámla száma: 936.510. A magyar állami nyomda nyomása. (Felelős : Szabó István vállalatvezető.)