Magyar Közlöny, 1966 (1-83. szám)
1966-03-13 / 19. szám
180 — 1965. március 13. MAGYAR KÖZLÖNY A betegségi segély összegét az 50—75%-os határon belül a közgyűlés állapítja meg. A betegségi segély összegének differenciálásából származó többletteher fedezése céljából a szociális-kulturális alap mértékét megfelelően növelni kell. A gümőkórban megbetegedett termelőszövetkezeti tagok részére — állami forrásból — a betegség tartamára rendszeres anyagi támogatást kell nyújtani. Ha a termelőszövetkezettől kapott betegségi segély az olyan tagnál, akinek eltartásra szoruló családtagja van, nem éri el a napi 40 Ft-ot, az olyan tagnál pedig, akinek eltartásra szoruló családtagja nincsen, a napi 30 Ft-ot, a betegségi segély összegét napi 40, illetőleg 30 Ft-ra kell kiegészíteni. A támogatás összege napi 6 Ft-nál több nem lehet. 2. A szülési segélyezés terén a társadalombiztosítástól járó anyasági segély feltételeit az általános szabályokkal összhangban kell megállapítani. Annak a nőnek, aki a munkaviszonyban álló nők anyasági segélyének feltételét (270 napi biztosítási idő a szülést megelőző két éven belül) a termelőszövetkezetben végzett munkával teljesíti, ugyanolyan összegű anyasági segélyt kell adni, mint amennyi a munkaviszonyban álló nőknek jár, (első szülésnél 700, második és további szüléseknél 600 Ft). A jelenlegivel azonos összegű (500, illetve 400 Ft) anyasági segély jár annak a nőnek, aki az előző két évben 150 napon át, 2, vagy ennél több, 10 éven aluli gyermek gondozása esetén legalább 50 napon át részt vett a közös munkában. A termelőszövetkezetekben tagként dolgozó nők szülési szabadságát — a munkaviszonyban állókéval azonosan — 20 hétben kell megállapítani. A terhességi-gyermekágyi segélyt helyettesítő szülési segélyt továbbra is a termelőszövetkezetek fizessék Azoknak a szülő nőknek, akik a közös munkában az előző évben legalább 150 (8 órára 19. szám, átszámított) munkanapot dolgoztak, a szülési szabadság idejére az előző évi átlagos részesedésük arányos részét kell folyósítani, az ennél kevesebbet, de legalább 100 napot dolgozó nők a szülési szabadság minden hónapjára az előző évi átlagos havi részesedésük 75%-át kapják. A szülési segély legkisebb összege napi 30 Ft legyen. 3. A családi pótlék feltételei akként módosulnak, hogy családi pótlék 2 gyermek után is jár, a gyermekek korhatára pedig 10 évről 14 évre emelkedik. A családi pótlék összege gyermekenként 70—70 Ft. 4. A betegségi ellátás, a szülési segélyezés és a családi pótlék fenti módosításait 1966. évi július hó 1-én kezdődő hatállyal kell bevezetni. Fock Jenő s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese II. Fűrész Miniszteri rendeletek A belügyminiszter 2/1966. (III. 13) BM számú rendelete a vízirendészeti feladatok ellátásáról A vízirendészeti feladatoknak a Belügyminisz térium hatáskörébe utalásáról szóló 1004/1958. (II. 4.) Korm. számú határozat alapján az alábbiakat rendelem. 1. §• (1) A vízirendészeti feladatok [1004/1958. (II. 4.) Korm. számú határozat] ellátására — a főfolyókon (Duna, Tisza) és a Balatonon — a rendőrség szervezetén belül vízirendészeti szervek működnek. (2) A vízirendészeti szervek közvetlen irányítását, felügyeletét és ellenőrzését a Dunán a Budapesti Rendőrfőkapitányság, a Tiszán a Szolnok megyei, a Balatonon a Somogy megyei Rendőrfő