Magyar Közlöny, 1969 (1-101. szám)

1969-04-14 / 27. szám

27. szám. MAGYAR KÖZLÖNY 1969. április 14. — 255 fí. Főrész SZOT szabályzat 6 SzEszerv2721811 Országos Isísáessng 3/1903. (IV. II.) SZOT szárny szabályzata az ügyvédek társadalombiztosítási nyugdíjával kapcsolatos kérdések szabályozásáról szóló 7/1963. (IX. 28.) Mü M számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről A 67/1958. (XII. 24.) számú kormányrendelet­ben (a továbbiakban: Rny.) foglalt és a 16/1964. (VII. 19.) számú kormányrendelet 8. §-a szerint módosult felhatalmazás alapján a Szakszervezetek Országos Tanácsa a 7/1963. (IX. 28.) Mü M számú rendelet (a továbbiakban: Üvr.) egyes rendelke­zéseit — az igazságügyminiszterrel, a pénzügymi­niszterrel és a munkaügyi miniszterrel egyetér­tésben — a következők szerint módosítja, illetve egészíti ki. 1. §• Az Üvr. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a kö­vetkező rendelkezés lép: „(1) Az ügyvéd jogosultsága az öregségi nyug­díjra — a szükséges szolgálati idő megszerzése után — ügyvédi kamarai tagságának megszűnését követő nappal áll be.” 2. §. Az Üvr. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a kö­vetkező rendelkezés lép: „(2) Ha az ügyvéd a Vr. 3. §-ának (1) bekez­désében meghatározott napon ügyvédi kamara tagja, a rokkantsági nyugdíjra a jogosultsága ügy­védi kamarai tagságának megszűnését követő nappal áll be.” 3. §. Az Üvr. a következő 5/A. §-sal egészül ki: „5/A. §. (1) A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetnél, illetőleg ügyvédi kamarai tagként szerzett időt, ha ügyvédi munka­­közösségi tagként működő ügyvéd 1954. május 1-e, magángyakorlatot folytató ügyvéd pedig 1955. jú­lius 1-e előtt az ügyvédi kamarai tagságáról ön­ként lemondott. (2) Nem lehet az (1) bekezdést alkalmazni arra az ügyvédre, aki ügyvédi kamarai tagságáról mun­­kaviszonybalépés, vagy nyugdíjazás miatt mondott le és kamarai tagságának megszűnését követő 30 napon belül munkaviszonyba lépett vagy nyug­díjazását kérte.” 4. §• Az Üvr. a következő 9/A. §-sal egészül ki: „9/A. §. (1) Fegyelmi határozat miatt az Üny 4.­ §-a (2) bekezdése szerint elveszített ügyvédi szol­gálati időt a nyugellátási igény tárgyában hozott határozat elleni felszólalás elbírálására illetékes szerv engedélyével egészben vagy részben figye­lembe lehet venni, ha a) az illetékes ügyvédi kamara elnöksége az ügy­védet a fegyelmi határozathoz fűződő hátrányos következmények alól mentesítette, vagy b) újrafelvételi eljárás során a fegyelmi hatá­­­rozatot megsemmisítették vagy elmozdításnál eny­hébb fegyelmi büntetést állapítottak meg, az ügy­véd kamarai tagságát azonban az Üvr. 9. § -a (2) bekezdésében nem említett egyéb okból (pl. a volt ügyvéd magas életkora miatt) nem állították helyre.” 5. §• Az Üvr. 12. §-a helyébe a következő rendelke­zés lép: „12. §. Az ügyvéd részére folyósított baleseti járadék összegét az Úny. 6. §-a szerint megállapí­tott beszámítható munkadíjhoz az Rny. 35. §-a alapján hozzá kell adni. A nyugdíj összegének ki­számításánál alapul vehető beszámítható munka­­díj havi átlaga azonban a baleseti járadék hozzá­­számítása esetén sem haladhatja meg a 6000 fo­rintot.” 6. §. Az Üvr. 13. §-ának (2)—(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) Az egy napra eső munkabérátlagnak a Vr. 118. §-a szerinti számításánál figyelmen kívül kell hagyni az irányadó időszak során fennállott ka­marai tagságnak azt az időtartamát, amely alatt az ügyvéd keresőképtelenséget okozó megbetegedés, katonai szolgálat teljesítése vagy a munkaközösség vezetőjének hozzájárulásával külön megbízás telje­sítése miatt ügyvédi működést igazoltan nem fej­tett ki.­­ (3) Ha az ügyvéd a munkabérátlag számítása szempontjából irányadó időszak alatt kamarai tag­ságát megelőzően, vagy követően munkaviszony­ban álló dolgozó volt, nyugdíjának alapjául szol­­­gáló munkabérátlag számításánál az ügyvédi ka­marai tagság idejét az (1)—(2) bekezdés szerint számított napi átlaggal — de legfeljebb napi 197,26 forinttal — kell figyelembe venni. (4) Ha az ügyvéd ügyvédi kamarai tagságának megszűnését közvetlenül megelőző időben műkö­dést már nem fejtett ki, a munkabérátlag számítása szempontjából irányadó időszakot attól az idő­ponttól kell számítani, amely nappal az ügyvédi működést ténylegesen abbahagyta.”

Next