Magyar Közlöny, 1969 (1-101. szám)
1969-04-14 / 27. szám
27. szám. MAGYAR KÖZLÖNY 1969. április 14. — 255 fí. Főrész SZOT szabályzat 6 SzEszerv2721811 Országos Isísáessng 3/1903. (IV. II.) SZOT szárny szabályzata az ügyvédek társadalombiztosítási nyugdíjával kapcsolatos kérdések szabályozásáról szóló 7/1963. (IX. 28.) Mü M számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről A 67/1958. (XII. 24.) számú kormányrendeletben (a továbbiakban: Rny.) foglalt és a 16/1964. (VII. 19.) számú kormányrendelet 8. §-a szerint módosult felhatalmazás alapján a Szakszervezetek Országos Tanácsa a 7/1963. (IX. 28.) Mü M számú rendelet (a továbbiakban: Üvr.) egyes rendelkezéseit — az igazságügyminiszterrel, a pénzügyminiszterrel és a munkaügyi miniszterrel egyetértésben — a következők szerint módosítja, illetve egészíti ki. 1. §• Az Üvr. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az ügyvéd jogosultsága az öregségi nyugdíjra — a szükséges szolgálati idő megszerzése után — ügyvédi kamarai tagságának megszűnését követő nappal áll be.” 2. §. Az Üvr. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Ha az ügyvéd a Vr. 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott napon ügyvédi kamara tagja, a rokkantsági nyugdíjra a jogosultsága ügyvédi kamarai tagságának megszűnését követő nappal áll be.” 3. §. Az Üvr. a következő 5/A. §-sal egészül ki: „5/A. §. (1) A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetnél, illetőleg ügyvédi kamarai tagként szerzett időt, ha ügyvédi munkaközösségi tagként működő ügyvéd 1954. május 1-e, magángyakorlatot folytató ügyvéd pedig 1955. július 1-e előtt az ügyvédi kamarai tagságáról önként lemondott. (2) Nem lehet az (1) bekezdést alkalmazni arra az ügyvédre, aki ügyvédi kamarai tagságáról munkaviszonybalépés, vagy nyugdíjazás miatt mondott le és kamarai tagságának megszűnését követő 30 napon belül munkaviszonyba lépett vagy nyugdíjazását kérte.” 4. §• Az Üvr. a következő 9/A. §-sal egészül ki: „9/A. §. (1) Fegyelmi határozat miatt az Üny 4. §-a (2) bekezdése szerint elveszített ügyvédi szolgálati időt a nyugellátási igény tárgyában hozott határozat elleni felszólalás elbírálására illetékes szerv engedélyével egészben vagy részben figyelembe lehet venni, ha a) az illetékes ügyvédi kamara elnöksége az ügyvédet a fegyelmi határozathoz fűződő hátrányos következmények alól mentesítette, vagy b) újrafelvételi eljárás során a fegyelmi határozatot megsemmisítették vagy elmozdításnál enyhébb fegyelmi büntetést állapítottak meg, az ügyvéd kamarai tagságát azonban az Üvr. 9. § -a (2) bekezdésében nem említett egyéb okból (pl. a volt ügyvéd magas életkora miatt) nem állították helyre.” 5. §• Az Üvr. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „12. §. Az ügyvéd részére folyósított baleseti járadék összegét az Úny. 6. §-a szerint megállapított beszámítható munkadíjhoz az Rny. 35. §-a alapján hozzá kell adni. A nyugdíj összegének kiszámításánál alapul vehető beszámítható munkadíj havi átlaga azonban a baleseti járadék hozzászámítása esetén sem haladhatja meg a 6000 forintot.” 6. §. Az Üvr. 13. §-ának (2)—(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) Az egy napra eső munkabérátlagnak a Vr. 118. §-a szerinti számításánál figyelmen kívül kell hagyni az irányadó időszak során fennállott kamarai tagságnak azt az időtartamát, amely alatt az ügyvéd keresőképtelenséget okozó megbetegedés, katonai szolgálat teljesítése vagy a munkaközösség vezetőjének hozzájárulásával külön megbízás teljesítése miatt ügyvédi működést igazoltan nem fejtett ki. (3) Ha az ügyvéd a munkabérátlag számítása szempontjából irányadó időszak alatt kamarai tagságát megelőzően, vagy követően munkaviszonyban álló dolgozó volt, nyugdíjának alapjául szolgáló munkabérátlag számításánál az ügyvédi kamarai tagság idejét az (1)—(2) bekezdés szerint számított napi átlaggal — de legfeljebb napi 197,26 forinttal — kell figyelembe venni. (4) Ha az ügyvéd ügyvédi kamarai tagságának megszűnését közvetlenül megelőző időben működést már nem fejtett ki, a munkabérátlag számítása szempontjából irányadó időszakot attól az időponttól kell számítani, amely nappal az ügyvédi működést ténylegesen abbahagyta.”