Magyar Közlöny, 1970 (1-115. szám)

1970-08-07 / 67. szám

67. szám MAGYAR KÖZLÖNY 1970. augusztus 7. ■— 669­ 1 (2) Helyi jelentőségű és olyan más közös vál­lalat esetében, amelynek tagjai között állami gaz­dálkodó szervezet nincs, az (1) bekezdés szerinti jogkört a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága gyakorolja. Ha a kö­zös vállalat, melynek tagjai között állami gazdál­kodó szervezet nincs, országos jelentőségű, a me­gyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végre­hajtó bizottsága döntése előtt az ágazati miniszter véleményét is kikéri. (3) Ha a közös vállalat tárgya olyan tevékeny­ség, amelynek folytatását jogszabály engedélyhez köt, a közös vállalat bejegyzéséhez erre az enge­délyre is szükség van. 12. §: A közös vállalatnak a cégjegyzékbe való bejegyzése után a társasági szerződés érvényessé­gét alaki okból, egy év elteltével pedig tartalmi okból sem lehet kifogásolni. 13. §. (1) A tagok kötelesek biztosítani a közös vállalat rendeltetésszerű működésének gazdasági feltételeit. (2) A vagyoni betétek különböző nagyságúak is lehetnek. A tag készpénz helyett természetbeni betétet is szolgáltathat, ha annak tárgya értékel­hető dolog vagy jog, a természetbeni betét tárgyát és értékét a társasági szerződésben meghatározták és az induló vagyonból feltétlenül pénzben bizto­sítandó rész rendelkezésre áll. (3) A társasági szerződésben az (1)—(2) bekez­dések szabályaitól érvényesen nem lehet eltérni. 14. §. (1) Ha valamelyik tag a közös vállalat megalakulása után egy másik tag vagyoni betétjét megszerzi, saját vagyoni betétje a megszerzett betét összegével megnövekszik. (2) A vagyoni betétet olyan gazdálkodó szerve­zetre, amely a közös vállalatnak nem tagja, csak az igazgatótanács beleegyezésével lehet érvénye­sen átruházni. Ilyen esetben a közös vállalat többi tagját a vagyoni betétre elővásárlási jog illeti meg. Ha az elővásárlási joggal több tag kíván élni, azt betétjeik arányában gyakorolhatják. (3) Elővásárlási jog illeti meg a tagokat akkor is, ha a vagyoni betét jogszabály alapján olyan gazdálkodó szervezetre száll át, amely a közös vállalatnak nem tagja, vagy a betétre kívülálló javára végrehajtást vezetnek. (4) A társasági szerződés a vagyoni betét át­ruházását vagy átszállását nem könnyítheti meg. 15. §. (1) A társasági szerződésben a tagok egyéb vagyoni hozzájárulásra is vállalhatnak kötelezett­séget. (2) Ha a tag a szerződésben kikötött vagy a jelen törvényerejű rendeletben meghatározott egyéb vagyoni hozzájárulásra irányuló kötelezett­ségének írásbeli felszólítás ellenére sem tesz ele­get, vagy a közös vállalatban maradása a közös vállalat érdekeit egyébként súlyosan sértené, az igazgatótanács a tagot a közös vállalatból kizár­hatja és gondoskodik vagyoni betétjének megvál­tásáról. (3) A kizárt tag vagyoni betétjét a közös vál­lalat bármelyik tagja magához válthatja; a meg­váltási jogot többen együtt betétjeik arányában gyakorolhatják. Az a tag, aki a betétet magához váltotta, köteles a kizárt tagra kirótt vagyoni hoz­­­zájárulást is teljesíteni. (4) A megváltási ár kérdésében, továbbá abban a kérdésben, hogy a tagnak a társaságban mar­a­­dása a közös vállalat érdekét súlyosan sérti-e, a tag az igazgatótanács határozatát, annak meg­hozatalától számított három hónap alatt, kereset­tel támadhatja meg a megyei (fővárosi) bíróság előtt. 16. §. A közös vállalat tagjainak vagyoni betét­jét érvényesen nem szerezheti meg és zálogba sem veheti. 17. §. (1) A közös vállalat fennállása alatt a ta­gok az évi mérleg szerint mutatkozó nyereségnek csak arra a részére tarthatnak igényt, amelyet a társasági szerződés és a jogszabályok értelmében a tagok között fel kell osztani. (2) A tagok között a nyereség vagy veszteség vagyoni betétjeik arányában osztható meg. A tár­sasági szerződés az egyes tagokat sem a nyereség­ből, sem a veszteségből érvényesen nem zár­hatja ki. (3) Az igazgatótanács az évi mérleg megálla­pítása alkalmával elrendelheti — a jogszabályban megszabott mértéken felül is — tartalékalap kép­zését. A veszteséget mindenekelőtt a tartalék­­alapból kell fedezni. 18. §. Ha a tartalékalap a veszteség fedezetére nem elegendő, az igazgatótanács a tagokat betét­jeik arányában további vagyoni hozzájárulásra kötelezi, vagy a közös vállalatnak más vállalattal való egyesülését, illetve megszűnését határozza el." A társasági szerződésben e szabálytól nem lehet­ érvényesen eltérni. 19. §. (1) A közös vállalat ügyeiben az általános irányítás és az utasítás joga az igazgatótanácsot illeti. (2) Az igazgatótanács a közös vállalat minden egyes tagjának egy-egy küldöttjéből áll. A tagok küldötteiket bármikor beszámoltathatják és visz­­szahívhatják. (3) Az igazgatótanács határozatképes, ha ülé­sén legalább az induló vagyon háromnegyed ré­szét képviselő vagyoni betét tulajdonosának ki­küldöttje jelen van. (4) Az igazgatótanács határozatait — ha e tör­vényerejű rendelet másképpen nem rendelkezik — egyszerű szótöbbséggel hozza. A vagyoni beté­tek minden tízezer forintja egy szavazatra jogosít." 20. §. Kizárólag az igazgatótanács hatáskörébe tartozik a) a közös vállalat éves és hosszabb lejáratú, tervének megállapítása, az évi mérleg megállapí­tása, a nyereség felosztása, a betétet meghaladó vagyoni hozzájárulások kivetése, rendelkezés a veszteség viselése felől, beleegyezés a tag betét­jének a közös vállalaton kívülálló gazdálkodó szer­vezetre való átruházásába, továbbá a tag kizárása; b) az igazgató megválasztása, munkafeltételei­nek, különösen díjazásának megállapítása, az igaz­gató munkaviszonyának megszüntetése, ellene fe­gyelmi eljárás elrendelése és fegyelmi büntetést kiszabása vagy anyagi felelősség megállapítása.

Next