Magyar Közlöny, 1993. július-augusztus (93-109. szám)
1993-08-03 / 107. szám
1993/107. szám MAGYAR KÖZLÖNY — tudományos fokozatok, címek, — idegen nyelv tudása, — kinevezési okmány, munkakör, munkaköri leírás, — vezetői megbízások, — gyakornoki idő, vizsga, próbaidő, — fegyelmi eljárás, büntetés, felmentés, — fizetési fokozat, — tudományos kutatás (publikáció), művészeti alkotói tevékenység, tudományos kapcsolatok, — munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, — dolgozó által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, — munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, munkavégzés ideje, túlmunka ideje, alapilletmény, pótlékok (jogcím szerint), illetménykiegészítés, megbízási díj, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, — szabadság, kiadott szabadság, — dolgozó részére történő kifizetések és azok jogcímei, — a dolgozó részére adott juttatások és azok jogcímei, — a dolgozó munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, — a többi adat az érintett hozzájárulásával. A hallgató adatai 1. E törvény alapján kezelt adatok: a) hallgató neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó és ideiglenes lakásának címe és telefonszáma; b) a hallgatói jogviszonnyal összefüggő adatok, így különösen — felvételeivel kapcsolatos adatok, — a hallgató tanulmányainak értékelése és minősítése, vizsgaadatok, — a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, — a többi adat az érintett hozzájárulásával; c) a hallgató részére a különböző juttatások (ösztöndíj, szociális támogatás, segély stb.) megállapításához a szülő (eltartó) neve, állandó és ideiglenes lakásának címe, telefonszáma, valamint a szülő (eltartó), illetve a hallgató jövedelmi és szociális helyzetét igazoló adatok. Az adatok statisztikai célú felhasználása A mellékletben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. 1993. évi LXXXI. törvény a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról* 1. § A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 1. §-a a következő (2)—(4) bekezdéssel egészül ki: „(2) A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós — a csődegyezség megkötése érdekében — fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. (3) A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. (4) A végelszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek során a nem fizetésképtelen adós — a jogutód nélküli megszűnését elhatározva — a hitelezőit kielégíti.” 2. § A Cstv. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) E törvénynek a csődeljárásra, a felszámolási eljárásra és a végelszámolásra vonatkozó rendelkezéseit a pénzintézetekre a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvényben, a biztosító intézetekre pedig a biztosító intézetekről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.” 3. § A Cstv. 3. §-ának c) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek: (E törvény alkalmazásában:) ,,c) hitelező: a csődeljárásban az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtató okiraton) alapuló, vagy az adós által nem vitatott, lejárt vagyoni követelése van, továbbá az is, akinek a csődeljárás kezdő időpontjában [8. § (3) bekezdés] még le nem járt, de az adós által elismert vagyoni követelése van. A felszámolási, illetve a végelszámolási eljárásban hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben vagyoni követelése van, d) gazdálkodó szervezet vezetője: állami vállalatnál, trösztnél, tröszti vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szervnél, egyes jogi személyek vállalatánál, leányvállalatnál, illetve vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igazgató) vagy az ügyvezető elnök, közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek).” * A törvényt az Országgyűlés az 1993. július 13-i ülésnapján fogadta el. 5755