Magyar Kurir, 1788. január-június (2. évfolyam, 2-51. szám)
1788-06-11 / 46. szám
Csarikovits itt magokat különösen jól viselték. — Móldovából egy Ts. és K. katona Tiszt ezt írja Bembergbe Májusnak 13. n. ,, Imhol a’ Sátorom e- Jott iolt az ágyán Kotzim Vára alatt, a’ mellynek mindig a’ szeme közzé nézhetek, a mi elűl járó katonáink, a’ kik egynéhány ho-an vágynak, a kofárhoz nem meszsze szállottak meg. A’ Seregnek egy nagy része bombikkal és Mor’arokkal fog utlanunk jönni, és mihelyt a Basának adott gondolkodásra való idő eltelik, az ostromlás is mingyár elkezdődik. Az oda-való Pattantyusok igen rosszak, mert vagy igen fáradt a’ golyóbis, vagy felettünk süvölt el. A’ Basának 32 órát engedtek, hogy az után vagy adja fel magát, vagy ha nem tetszik az ágyu-gollyóbissal való laptázást próbálja meg. Ez a’ Tiszt ugyan itten azt jövendöli , hogy a’ Basa az utólsót választja, a’ mely bé is tölt, minthogy 16-dikán a’ mint tsldjuk az ostromlás elkezdödött, de hogy az ólta jobbra vagy balra vált-e a’ Kocimi tánt, még eddig felölte kevés hallaták. Elég az hozzá, hogy az oda való Basát egy megengesztelhetetlen ellenségének állítják a Spiónok Kóburg Hertzegnek, és mindig azzal fenyegetőzik, hogy a * maga bosszú állását a’ Hertzeg Ur eránt, vér patakból itatja * úgy fogja megelégíteni — hadd ázzék — a’ fogoly Törökök is az oda - való Basa gyözedelmét úgy várják, mint a’ szabaditó angyalt; azonban a miéinknek gyözedelmai reménység buzog szivekben. — Egy helységben valahol a Tóthországi határszélén 4. Kompánia öreg beteges katonák feküdtek őrizeten, hát egyszer hire kerekedik, hogy 3000 Török oda útban vagyon. Mit tudtak egyebet csinálni, hanem hogy ők is megmutassák , hogy ben