Magyar Kurir, 1792. január-március (6. évfolyam, 1-26. szám)
1792-01-13 / 4. szám
tizenketted magával vagyon , mivel sokan vissza maradtak elöbbeni kísérői közzül. Vasárnap, Stürmer , és Schwind Urakkal én is látogatására vóltam, és nálla fölöstököltem. Dec. 26-dikán megjárta, a’ Vejével, és más Torok Urakkal együtt, a’ mi Generálisaink’ kocsijaikon az egész Várost, ’s nevezetesen minden Templomba bement, és megnézte azokban , a’ mi látni-való volt. Leginkább tetszett néki a’ mi Templomunk (a’ Katholikusoké és az abban lévő készületek. Az orgona-szóban oly nagy gyönyörűségét találta , hogy elhagyván az Orgonista az orgonálást, másodszor is kérte a’ T. Plébános Urat, hogy néki orgonáltasson. A’ Báró Brukenthal Ur’ Könyvtárját, és képes házát is meg járta. Egy Perpai nyelven írott könyvet adtak kezébe a’ könyvtárban. Megnézte a’ könyvet; de mindjárt áltál adta a’ mi Tolmátsunknak, ’s azonban mondta a’ fejéből (memoriter) a’ könyv’ foglalatját. Tudakozódott az Európai tanult Irókrólis ; nevezetesen kérdezte, ha ki jöttek volna e’ már Valtérnak minden munkái? — Az Emberei, mind válogatott szép Emberek , kik között maga a’ Követ legfeketébb , és a’ Veje a’ legszebb. Csendesen, és igen szép mérsékléssel viselik magokat. — 34 igen szép ménlovakat viszen magával, de nem tudatik, kiknek, és hányat az Udvar’ számára? Itt még nem hallatott, hogy adott volna másnak valami ajándékot, az Orosz Regementje Bandáján kívül. Ezt megajándékozta 4 arannyal, mivel igen tetszett néki a’ musikálása. A’ Tzigányok is elmentek látogatására, meg is engedte néktek a’ musikálást; de hogy meg tudta, kik legyenek, megharagutt réájok, ’s félbe hagyatta velek a’ musikálást. — Holnap indúl innen Béts felé, és hamarább ott akar lenni, mint sem eddig volt a’ szándéka. Alkalmasint oda fog érkezni Febr. 13-dik napjára. “ Tóráiról, Dec. 29-dikén. — Úgy halljuk Kolosvárról , hogy ott vig Fársángot reménylenek, mellynek okai ezek: I.) Az Ország Gyűlésétől kirendelt