Magyar Kurir, 1796. július-december (10. évfolyam, 1-53. szám)
1796-07-05 / 2. szám
és tsupán hazafiai igaz buzgóságból ajánlották magokat, ’s nagy részént ki is rukkoltak tartományoknak végső határaira. Német Ország. A’ közelebb múlt holnap 18-ikától fogva 21-ik napjáig történt hadi dolgokat a’ Rénus mely lyéki közönséges levelek is hosszasan és környűlállásosan elő beszéllik, de mivel ezeknek summája is tsak az, a’ mit mi is már két postán közlöttünk Érd. olvasóinkal, szükségtelennek lenni illljük a’ már egyszer vagy töbször meg főtt rákot ismét és ismét politica asztalunkra fel vinni. Ezeken kivül a’ következendőket jegyzük meg. Egy Frankfurti correspondensünk meg nem foghatya, mi okon hátráljának még most is a Francziák, ’s világosan azt mondja, hogy ezen tselekedetekben is egy ally fortély fekszik, mellynek tökélletességre való menetele előtt, senki is végére nem mehet, ezt is hozzá adván, hogy már JVlájusnak 15-ik napján elvégeztetett legyen a’ Fz. ármádiánál, hogy az az után harmad nappal következendő tsatában nagy veszteségével is hátat vessen az ellenségnek. — Ez ugyan nem lehetetlen dolog, mindazáltal még mi sem foghatyuk meg, hogy micsoda hasznos következése lehetne szerentsétlen ütközetjeknek; talán az, hogy Neuvidi erősségeiket, a’mellyeknek készitésekben az egész múlt télen foglalatoskodtak, egy két szempillantásban el veszitsék, és egy erős hellyel kevesebbet bírjanak a’ Rémus jobb pártján, a’ hol t.i. lábaikat íneg támaszthassák. De bátor valamelly kevés hesznotskájok legyen is ezen hátrálásoknak, valósággal igen nagy áron kellett nékiek azt meg vásárolniok, mivel, a’ mint egy Frankfurti levélből olvassuk, Weserbuschtol fogva Uberathig halmozva fekűttek a’ meg öletett és meg sebessitetett Frantziák, és minekutánna Düsseldorfig űzték vólna őket a’győ-