Magyar Kurir, 1802. július-december (16. évfolyam, 1-53. szám)
1802-09-17 / 23. szám
szönheti, megmaradása? Mi úgy ítélünk, hogy azon szerentsétlenségek mellett is, a* mellyek azokat érték , a’ kik a’ régibb időkben Afrikának elfoglalását meg próbálták, t. i* Don Seba/nánty és Ötödik Károlyt , mostanában nem lenne Delié? Algíriát azokkal a’ katonákkal elfoglalni, a* kik az Égyiptomi Mameloukokat meg hódoltatták, annyival is inkább, hogy az A’giria béliek telyességgel semmit nem értenek a’ hadi tudományhoz* Hanem egy olyan főnek, a’ miilyen.a* Bonapartédé , egy erősség és környékeinek leírása , tsak nagyobb hódoltatásokra való út fogna lenni: nem soká az 5 katonáit szem élré az ember Marokkótól fogva Barkáig, vagy talam Acra vároráig. Erre azt mondhatná valaki, hogy elei,től fogva jó szemmel és ijedség nélkül nézték azt, mindenek, ha akár merly Hatalmasság ezen Barbarus Fejedelmetskéknek kevélységeket meg fenyitette, az ő írességeiket ágyaztatta, hajós sieregeiket semmivé tette , sőt ha Kolóniát tsinált is magának azoknak birtokaikban. Ez egészszel igaz , ha nem, Tangernek leírása , egy oly gyenge Hatalmasságnak kezében va’ milyen. Portugálba, vagy egy oly távolvalónak , a n’ilyen Nagy, Britannia, nem tétettethetik egy fontba, Algiriának, igy oly nagy, minden féle új próbatételedre oly kész, és oly nagyra vágyó, ’s oly közel lévő Hatalmasság által való elfoglaltatásával, a’ milyen Frantzia ország. Mi minyájan örömeit szemléljük azt, ha az Algériaiakat, a* megbosszantatott HatalmasTágok közzül valamelyik meg senyíti, hanem azt tartjuk más felől, hogy minden tengeri HatalmasTágokra nézve felette veszedelmes lenne az, ha egygyik valamelyik közzü* lök, kiváltképpen pedig Franciaország, Algériát a* maga számára meg hódoltatná, vagy Kolóniát tsinálna belőlle. A’ mi a’ Pirisi és londoni újságok között