Magyar Kurir, 1803. április-június (17. évfolyam, 26-51. szám)
1803-06-03 / 44. szám
mintha nem is tudna kend semmit abból, hogy a’ felesége olyan erős, vegyen kend valami jó vesz- fyzöt, vagy egy petákos korbátsot, ’s azzal jól veregetse meg kend a’ feleségit, de úgy ám, hogy mintsem aszsza verje, inkább hozzá se fogjon* — Az ur pedigezeket egy mellette álló Nemes emberhez intézte a’ Szolgabíró ur) mondja meg ezen ember feleségének, hogy betsülöm az eszit, hogy az urát meg tudta verni, bírja békével a’ kontyon tserélt süveget! — Ezen fő Szolgabiró Tanátsa és válaszsza mindazáltal úgy megtettszett az együgyű embernek , hogy erővel megtsókolta annak kezét, a’ fent említett Nemes embert pedig azon kérte , hogy minél elébb vigye meg a’ választ feleségének. —* Én pedig bé fejezés hellyett tsak azt mondanám közre az ő közös tulajdonokrúl, a’ mit Bölts Salamon két Asszonyok között deliberált, és egygyik azt helybe hagyta, így szóllván ! Vágattassék ketté! Sem enyim, sem tiéd ne légyen. Még egy tréfás valóság: Az Országbart mostan a’ természetet igen mesterségesen ki majmolt bábokkal járnak, ’s azokkal pénzt keresnek : egy valaki a’ többek között ezeket , még pedig maga gyönyörködtetésével körül szemlélte ; de az óla azon panaszkodik , hogy mihelyt valamire való nemet lát, mindjárt meg képzik tőlle ; én pedig, mivel mindig hallottam, hogy a’ mitől valaki meg képzik , csak közel mennyen azon tárgyhoz , és jól meg nézze (mert innen költik az egy* ügynek a’ kísértetett nem lessz' semmit roszs*