Magyar Kurir, 1804. január-június (18. évfolyam, 1-52. szám)

1804-04-17 / 31. szám

„Hogy terhes környülállások között vagyunk (mond T­­­e­r­n­e­y, azt én is megvallom : csak azon bámulok, hogy olyan nyilat­koztatást hallok, a’ mellynek ha fundamentomai volnának, lehetet­­len hogy a’ módjai időben ki ne oltaná nemze*­tünkből azon bizodalmát melyre oly nagy ízük* 5% van. Én semmi fundamentomát nem hallot­­tam az Oratori nyiatkoztatásának. A­ Tengeri Hídi Tanács’ magaviseletével az egész nemzet meg van elégedve (Halljuk ! halljuk! így kiáltott­ak­iéi ezen szikra némely ellenkező részen lévők) Ezen Házán kívül! senkitől nem hallunk semmi pana­zt. Ez előtt az Orátor maga az égig magasz­­talta a’ Tengeri Hadi Tanáts’ mostani Elölülőjét, é s most, mint alkalmatlant el akarja vádolni. Mi, a’ nagy tiszteletü Orátornak , mint Volontérnak (önként vállalkozott katonának) betses érdemeit, minnyájan megesmérjü­k: de Ő is engedjen­­ meg más felől ezen megjegyzésért, hogy, elég néki a* szárazon való szolgálat, és nem szüikséges, hogy a’ tengeri dolgokba avatkozzék, &­ “ „Ha nekünk annak idejében elegendő számú apró ágyushajóiak lettek vólna (ilyen szókkal fog­ta Adrairál Berkeley a’ Pitt pártyát) soha a­ Boulognei kikötőhelyben oly sok száz ellenséges hajók­ ös­sze nem gyülekezhettek volna, minthogy az ő partjaik mellett a k­lacsiny mélységeken is megtámadhattuk volna azokat. Magam is javasol­tam valami hajónak nemét, de nem vézetett­­ be ta­nácsadásom , pedig annak segedelme által egy hónap alatt semmivé tehettük volna az ellenség készüle­­teit. Mi leve a’ következése, hogy javaslásont be nem végetért ? ez, hogy egy csoport kereskedő hajóink közzül Ip­tzet, egy Indiai igen gazdag hal

Next