Magyar Kurir, 1811. január-június (25. évfolyam, 1-52. szám)
1811-01-01 / 1. szám
dianak való futásától — a’ Keresztények a’ Kristus születésének napjától, mások más nevezetes napoktól. A’ 16-ik és több azután következett századokbéli Filozófusok és Astronomusok a’ Kopernikus Miklós systemáját követvén, a’ mi földünknek a' nap körűl való futásának elvégzödésétöl, és olly közönségessé is jön ez az értelem, hogy a’ tudós világban ritkán találtatik valaki, a ki annak igasságát kétségbe hozni merésztené. Azok közzűl a’ számlálhatatlan égi testek közzűl, mellyek a’ roppant világban , avagy az Universumban mint meg annyi világositó pontok mozognak, és az éjszakákat meg szépítik, igen keveset ésmérünk. Leg esméretesebbek előttünk a’ nap, a’ planéták, és az üstökös csillagok ; a’ több tsillagok, mellyek sokkal távolabb vannak töllünk mint a’ nap systemajában lévő égi testek, és abba a’ kerületbe, vagy körbe, mellyben ezek vannak, soha sem jónek, álló, vagy soha sem mozdúló tsillagoknak (Stellae Fixae) neveztetnek, azon okból, mivel azok mindenkor egy helyben maradnak, ’s meg nem mozdulnak, kezdették az esztendőt számlálni, ellenben a’planéták, avagy bujdosó tsillagok, a’ magok helyeket mindenkor, és szembe tünöképen meg változtattyák. Minekelőtte a’ Földnek a’ Nap körül való forgását meg magyaráznánk, szükség a’ Napnak és földnek nagyságát, ’s egymástól való távol lételét a’ tsillag visgáló Böltseknek princípiumaikból meg határozni. — A’ Nap, az a’ felséges égi nagy test, melly nemtsak a’mi földgolyobisunknak, hanem a’ több nap alkotmányában lévő planétáknak is világosságot és meleget szolgál.