Magyar Kurir, 1818. július-december (32. évfolyam, 1-50. szám)

1818-07-24 / 6. szám

AGYAR KÖR Bétsből, Péntekért, Julius’ 24-dikén 1818. Nagy Britannia. A’ Londoni újságlevelek nagyob­­badon még mind a’ választás’ nevezetes­ségeivel vannak tele, de e’ nem is tsuda, mert ily választás tsak hét esztendőben szokott egyszer esni. Lord Castle reagh viszszaérke­­zett Irlandia’ Down nevű Grófságából, melynek képét ő már 21 esztendőktől fogva viseli a’ parlamentum’ alsó házában, ’s a’ hol most ismét szerentsésen véghez vitte a’ maga választatását. A’ nevezett Grófság két képviselőt szokott küldeni a’ parlamentumba. a másik, kit ugyan ott választottak, Arthur Hill,a­ki hasonló­képpen eddig is tagja volt az alsó ház­nak. Ő a’ Ministerekkel ellenkező rész­re tartozik. Hamar és könnyen véghez ment mind kettőjök’ választása, mint­hogy egy vetélkedő társok se’találkozott. Mikor vége lett a’ választásnak szépen megköszönte Castlereagh is a’ választók­nak, kik nagy számmal jelen voltak, hogy őtet ismét megtisztelték bizodalmukka. Szavai közt ezek is elő fordultak:—,, Az én tiszteletreméltó Collegám, úgy mond, Lord Arth­ur Hill, és én , külömbö­­ző politikai gondolkodású emberek va­gyunk, de mind kettőnknek a’ köz jó fo­rog szemei előtt. Az igasság tsak illen­dő és mérsékleti tusakodás által jöhet világosságra. A’ mi engem’ illet, azzal hizelkedek magamnak, hogy minden tse­­lekedeteimet betsületes princípiumokkal megegygyezőleg tettem,’s a’ tartozó szám­adástól soha se’ féltem.­­ A’ Ministerekkel ellenkező résznek egy tehetős tagja Sir Philips Richard, a’ ki valaha Londoni politziai fő­bíró volt, hogy a’ népet a’ mostani választás’ munkájához, előre ’s annyival is jobban elkészithesse,, egy kis könyvet nyomtat­­tatott­ ki, ily czím alatt: A’ választási jussal bíró emberek’ számára való Arany Régul­a­k. Hogy ezt mindenek annál könnyebben megszerezhessék, na­gyon oltsón, tsupa bagatteláér­t, adatta; 6000 exemplárt nyomtattatott belőlle. Az ő arany régulájb­ól átaljában ítél­ni lehet azon egyből, melly a’ Prokurá­­torokat ’s a’ Bankosokat illeti ! — „ Egy turistát se’ válaszszatok, úgy mond. Az Advokátusok, a* lévén szokássok, hogy talentumaikat minden résznek eladják, végezetre minden érzékenységeiket elvesz­tik az igasság eránt, ’s valamint a’ dolog mellett, úgy annak ellenére is, egyforma könnyűséggel beszéllnek, bankosokat és egyéb féle Spekulánsokat se’ válaszsza­tok. Ezeknek bálványa az arany, pedig két urnak nem lehet szolgálni. Ezek tsak azért kivánnyák a’ parlamentumba való beléphetést , hogy kezeikkel a’ kintstár pénzes zsákjába kapargálhassanak. “ A’ Hunt’ beszédeiben mellyeket a’ választás’ hellyén a’ néphez intézett, egye­bek között ezen hasonlatossággal való élést is méltónak tartották a’ közönséges levelek a’ megjegyzésre: — „Én, úgy mond Hunt, a’ magam kevés voksoló embereimmel is,szerentsésnek tartom ma­gamat; 84-re telt voksoló barátaimnak szá­ma , pedig én mesterséggel egygyet se.

Next