Magyar Kurir, 1819. január-június (33. évfolyam, 1-50. szám)

1819-01-15 / 4. szám

tralitást tartsunk, és se' egygyiktől sem másiktól tanátsot ne kérdjünk, vagy más szókkal, se’ az egygyikkel se’ a­ másikkal semmi előegygyetértésre ne botsátkoz­’ zunk. Örvendek, hogy jelenthetem, hogy mind. Bueno­s-A­i­r­e­s mind pedig V­e­­neczuela, mellyeknek nevekben Amá­lia elfoglaltatott vala, magokat ezen fog­lalásból egészszen kimosták , ’s abból semmit sem is tudtak mind addig, vala­­meddig affelől a’ mi Országlószékünk által nem tudósittattak. Sőt egyszersmind megelégedésseket jelentették, azért, hogy az a’ próbatétel semmivé tétetett, mel­lyel ha ők igazságosan vádoltathattak volna, ez, az ő ügyeknek gyalázatjára szol­gált volna. „Midőn fid Generál Maj­or Jakson­­ncik hatalmat adtunk arra, hogy a’ Se­­mirteleseket űzvén Floridára bemennyen, gondoskodtunk vala mi azeránt is, hogy Spanyolország’ jusai meg ne bántódja­­nak. Fájdalommal kell jelentenem, hogy­ ezen parantsolatnak végrehajtatása által kinyilatkozott az, hogy a’ Spanyol vezér tisztek a’vad népeket hadakozásra inger­leni, ’s nékiek annak folytatására muni­­tziót ’s egyéb készű­leteket szolgáltatni bátorkodtak, ’s más oly dolgokat is el­követtek, mellyek által nyilvánsággal ki­mutatták, hogy a’ többször említett egy­­gyetértésben részesek voltak, ’s a’ vad népekbe bizodalmat öntöttek az eránt, hogy ezek nállok oltalmaztatást fognak találni. Ezen tselekedetek olyanok, hogy a’ két országoknak egymáseránt való ba­rátságos állapotával, és név szerént, azzal a’ kötelességgel, mellyet Spanyol­­ország az eágo­dik esztendőben készült kötésnek 5-dik tzikkelye által magára vá­latt, ’s a’ melly abban állana, hogy ő ezen vad népeket az Egygyesült Státusok ellen való ellenséges próbatételektől, még pedig, ha a’ szükség úgy találja kívánni, fegyveres erő által is eltartóztatja, meg nem egygyeznek , ’s lehetetlen, hogy az embert bámulásra ne indittsák. A’ mi Commandírozó Generálisunkat a’kör­­nyűlállások meggyőzték affelől, hogy az ő egész plánuma hajótörést fogna szen­vedni, és ő semmi ezélzását el nem fog­ná érni, ha tsak ezen vad népeket azon segitő eszközöktől , mellyekhez számot tartottak, ’s azon oltalmaztatástól, a’ mely­be már elejintén is híztak , meg nem fosztja. Hanem, minthogy azon írások, mellyek ezen tárgyat illetik, mind a’ Congressus elejébe fognak terjesztetni, szükség felett való dolog lenne itt ezen tárgynak környűlállásaira bővebben kibo­­tsátkozni. „Azonközben ámbár elég méltó te­kintetbe vettük is mi azon indító okokat, a’ mellyekre nézve Gen. Major Jackson az ellenség­ várait elfoglalta: az Ország­­rószék csakugyan regrussenne sem szm­­­talankodott abban, hogy mit kellessék­­neki tenni ezen környűlállások között. Nem hellyes okok nélkül hittük, hogy a­ Spanyol Commandánsok az elejikbe ada­tott rendeléseket megsértették légyen , melyhez képpest teljességgel nem akar­tuk az ő önnekény szerént­ való és ellen­séges cselekedeteiket az ő Országlószék­­ieknek tulajdonítani, és érettek ezt bánta­ni. Mind­ezeknek megfontolásából kö­vetkezett, hogy, minekutánna ezen vá­rakat seregeink elfoglalták volna, azok­nak viszszaadattatása eránt Conm­andán­­sainkhoz parantsolatot küldöttünk, még pedig, úgy, hogy Pensacolát, mihe­lyest annak általvételére valaki, akár ki, a’ki arra meghatalmazva leszen, S. Mar­kot pedig, minthogy ez a’ tartomány* közepén van , mihelyest ennek általvéte­lére oly erő megjelenénd, hogy ezt a­ vad népek ellen megoltalmazhassák, azon­nal adják viszsza. „Midőn a’ mieink Floridára belép­tek, mi Spanyolország eránt semmi el­lenséges indulattal nem viseltettünk. ’s

Next