Magyar Kurir, 1819. január-június (33. évfolyam, 1-50. szám)
1819-01-15 / 4. szám
tralitást tartsunk, és se' egygyiktől sem másiktól tanátsot ne kérdjünk, vagy más szókkal, se’ az egygyikkel se’ a másikkal semmi előegygyetértésre ne botsátkoz’ zunk. Örvendek, hogy jelenthetem, hogy mind. Buenos-Aires mind pedig Veneczuela, mellyeknek nevekben Amália elfoglaltatott vala, magokat ezen foglalásból egészszen kimosták , ’s abból semmit sem is tudtak mind addig, valameddig affelől a’ mi Országlószékünk által nem tudósittattak. Sőt egyszersmind megelégedésseket jelentették, azért, hogy az a’ próbatétel semmivé tétetett, mellyel ha ők igazságosan vádoltathattak volna, ez, az ő ügyeknek gyalázatjára szolgált volna. „Midőn fid Generál Major Jaksonncik hatalmat adtunk arra, hogy a’ Semirteleseket űzvén Floridára bemennyen, gondoskodtunk vala mi azeránt is, hogy Spanyolország’ jusai meg ne bántódjanak. Fájdalommal kell jelentenem, hogy ezen parantsolatnak végrehajtatása által kinyilatkozott az, hogy a’ Spanyol vezér tisztek a’vad népeket hadakozásra ingerleni, ’s nékiek annak folytatására munitziót ’s egyéb készűleteket szolgáltatni bátorkodtak, ’s más oly dolgokat is elkövettek, mellyek által nyilvánsággal kimutatták, hogy a’ többször említett egygyetértésben részesek voltak, ’s a’ vad népekbe bizodalmat öntöttek az eránt, hogy ezek nállok oltalmaztatást fognak találni. Ezen tselekedetek olyanok, hogy a’ két országoknak egymáseránt való barátságos állapotával, és név szerént, azzal a’ kötelességgel, mellyet Spanyolország az eágodik esztendőben készült kötésnek 5-dik tzikkelye által magára válatt, ’s a’ melly abban állana, hogy ő ezen vad népeket az Egygyesült Státusok ellen való ellenséges próbatételektől, még pedig, ha a’ szükség úgy találja kívánni, fegyveres erő által is eltartóztatja, meg nem egygyeznek , ’s lehetetlen, hogy az embert bámulásra ne indittsák. A’ mi Commandírozó Generálisunkat a’környűlállások meggyőzték affelől, hogy az ő egész plánuma hajótörést fogna szenvedni, és ő semmi ezélzását el nem fogná érni, ha tsak ezen vad népeket azon segitő eszközöktől , mellyekhez számot tartottak, ’s azon oltalmaztatástól, a’ melybe már elejintén is híztak , meg nem fosztja. Hanem, minthogy azon írások, mellyek ezen tárgyat illetik, mind a’ Congressus elejébe fognak terjesztetni, szükség felett való dolog lenne itt ezen tárgynak környűlállásaira bővebben kibotsátkozni. „Azonközben ámbár elég méltó tekintetbe vettük is mi azon indító okokat, a’ mellyekre nézve Gen. Major Jackson az ellenség várait elfoglalta: az Országrószék csakugyan regrussenne sem szmtalankodott abban, hogy mit kellessékneki tenni ezen környűlállások között. Nem hellyes okok nélkül hittük, hogy a Spanyol Commandánsok az elejikbe adatott rendeléseket megsértették légyen , melyhez képpest teljességgel nem akartuk az ő önnekény szerént való és ellenséges cselekedeteiket az ő Országlószékieknek tulajdonítani, és érettek ezt bántani. Mindezeknek megfontolásából következett, hogy, minekutánna ezen várakat seregeink elfoglalták volna, azoknak viszszaadattatása eránt Conmandánsainkhoz parantsolatot küldöttünk, még pedig, úgy, hogy Pensacolát, mihelyest annak általvételére valaki, akár ki, a’ki arra meghatalmazva leszen, S. Markot pedig, minthogy ez a’ tartomány* közepén van , mihelyest ennek általvételére oly erő megjelenénd, hogy ezt a vad népek ellen megoltalmazhassák, azonnal adják viszsza. „Midőn a’ mieink Floridára beléptek, mi Spanyolország eránt semmi ellenséges indulattal nem viseltettünk. ’s