Magyar Kurir, 1819. január-június (33. évfolyam, 1-50. szám)

1819-02-02 / 9. szám

IX. GYÁR KU Bétsből, Kedden, Februarius’ 2-dikán 1816. Svéczia és Norvégia* Catteau - Calville nevű tudós Frantzia, ily czímű munkáját. Norvé­gia felfordulásának Históriája , a’ Svétziai Koronaörökösnek ajánlván, attól ilyen választ kapott: — „Sietek hathatós köszönetemet megtenni azon jó indula­tért , mellyet az úr erántam a’ maga írá­sában kifejezett, és azon munka­áért, mel­lyet nékem ajánlott. Minden tselekede­­teim által való czélzásaimat is minden iparkodásaimat oda intézem, hogy két nemzet’ bennem helyheztetett bizodalmá­nak, a’ s­ielly nemzetek a’ hadakozást tűz és a’ Szabadság’ szeretete által ma­gokat nevezetesekké tették,­ megfelelhes­sek. Erre nézve igen fontos dolog reám nézve az , hogy az ő történeteik leírását, ebben az ő kitettzőbb charakterjeket, ’s az ő bennek uralkodó tulajdonságokat megesmerhessem. Norvégiának valódi képíráshoz hasonlító leírása engem’ kü­lönösen gyönyörködtet, ’s azon hegyek­nek, mellyek között jártam , és azon jó szívű lakosok’ kakáinak, kik ugyan a’ kősziklás’ völgyek’ mélységeiben megelé­gedésnél egyebet nem létekzenek, de a’ kik ha Valaki az ő függetlenségeket bánt­ja a’ magok régi hadi ditsősségeikre jól megemlékeznek, ’s a’ kik ezen esetben még ma is azok lennének, a’ mik a’ Ha­­raldok’ idejében voltak, emlékezetét meg­újítja elmémben, etc. — „O s k­á­r. Frantzia Ország. A’ törvényhozó Kamarák Januarius’ 26-dikáig semm. közönséges üléseket nem tartván, azért ezen tárgyról mostanság semmi nevezetes tudósítás elő nem­ for­dulhatott a’ közönséges levelekben. Mostanság ismét két nevezetes szám­­kivettetett Generálisokról említették a’ Frantzia közönséges levelek, hogy enge­delmet kaptak az országba való viszsza­­térésre, úgymint Excels ciánról és Mar­séba­ Gronchyról. — Generális T.ro­vatnak, a’ ki l6 esztendeig való fogság­ra volt bűntetteive , megkegyelmezett a’ Király. A’ Párisi Püspöki Káptalanhoz meg­hívó írást botsátott a’ Király az éráit, hogy a’ XVI-dik Lajos’ megölettetésének napját most is az előbbeni esztendőkben tartott módon innepeljék­­ meg minden templomokban, tudniillik halotti misé­vel ’s a’ szerentsétlen Király’ testamen­­tomának felolvasásával , de semmi ha­lotti beszédet ne tartsanak. Rompland az a’ híres Frantzia Bo­tanikus, a’ ki Humboldnak az ő Ameri­­kai utazásaiban kísérője volt, Buenos­­férésben Természet’ Históriáját tanító Profess­orrá neveztetett* Fenegónnak Cambrai városában em­lékezet oszlopot emelnek, a’ melyre Ki­­rályi Hertzeg Angouleme is 1000 Fran­kot adott. Hertzeg Richelieu a’ Pairek’ ka­marájához írván, sajnálva jelenti, hogy mint annak tagja, annak ezen üléseiben nem részesülhet, azért , hogy egésségé­­nek gyengesége miatt Frantziaországnak Déli részeire fog elúlozni. Parisnak Sz Jákob nevű utzájában» H

Next