Magyar Kurir, 1823. július-december (37. évfolyam, 1-53. szám)

1823-10-07 / 29. szám

USA 226 rr# systemája mellett marad , a’ Császár’ éle­te forog veszedelemben. Még ekkor a’ Császár alig tudott lassanként is lépeget­ni szobájában. Az Andradék nem me­részlenek személyes segédeikre bizakod­ni, ’s ful­­lad, elbocsáttatásokat kérek. Ezt Ribeiro eleinte ugyan nem akarta , hanem látván hogy testvére elhatároza magát, benne ő is megegyezett. A’ Csá­szár többeket megkínált a’ letett tisztsé­gekkel, de a’ kik azokat el nem vállalák. Végre Júl. Izd. estve, tanácskozások tar­tatván elébb a’ törvénytévő - gyülekezet­tel , Carneiro Campos és Manuel Jacinto nevezetű Deputatusok, csakugyan elfo­gadok a’ nevezett hivatalokat. Ezek mind ketten Liberálisok ’s az i7Q­­­diki princí­piumokat tartják. Egy Proclamatiójok­­ban , mellynek Júl. 18d. írá ala nevét a’ Császár, becsmérelik a’ volt Ministe­­riumnak despotai bánását, ’s jelentik, hogy a’ Császár a’ thronusához jutott igazság’ hatalma szerint cselekszik ,’s új­ra kinyilatkoztatja, hogy mind a Demo­­cratiát mind a’ Despotismust, el fogja hárítani tudni. Azonban tudva van, hogy az új Ministerium a’ királyi Vetőt akar­ja eltörleni ’s a’ Lisbonai Cortesek Con­­stitutiója czikkely­einek nagyobb részét fogadni­ el. Ezek szerint (mond végre a’ Journal des Debats) igen is világos do­log, hogy a’ Democratia nagy erőre ka­pott, ’s J Brasiliának jövendő sorsát még nagyobb homály fedi, mint fedte ennek­­előtte.­­##* Bahiai levelek jelentik, hogy a’ Bras­siliai seregek oda megérkeztek, ’s a’ vá­ros 12 millió forintig sarcz alá vettetett, annak büntetéséül , hogy ezen sere­geknek ellenek állott Megboszszankod­­van ezen a’ lakosok Limára az új Kor­mányzóra, ennek hely­ébe más nevezte­tett­ ki. Hanem ezt ismét a’ seregek nem akarak megismerni, ’s viszsza kelle neki menni Rio de Janeiróba. — Ugyancsak Bahiába az Admirális Cochrane’ kormá­nya alatt lévő Brasiliai hajók által elfog­laltatott Madeira Flottájabeli négy hajók is érkezének­­ meg , 700 Portugálba kato­nákkal és Matrózokkal, kiknek ezen el­foglalt hajók ez idő szerint tömlöczökül szolgálnak. Más­­t ugyancsak elvett ha­jók Fernambucóba küldettek. — Későbbi tudósításoknál fogva , a’ mint hallik , egy Portugália Línea-hajó is megfúratott. Ad­mirális Cochrane még mind a’ Portugal­­liai Flotta többi részének űzésében fog­lalatoskodik. Spanyol Ország. A’ Restaurador nevű Madrit­ Újság így ír: Em­pecinando, kinek Guerillai 300 emberre olvadának­­ le, Sept. lad. fel merészelte kérni Placenciát. 60.000 Reál Contributiót kívánt, olly feltétel alatt hogy különben a’ várost felgyújtja. De válasz helyet a’ Commendans sere­get vezete­ ki ellene, ’s Empecinado fu­tásnak vette a’ dolgot. Alig vonatott­­meg a’ lármaharang, hogy a’ mezei la­kosok ezerenként sereglettek­­ egybe a’ Király’ zászlója alá. Lehet képzelni mi­­némű eszközökkel támogatják ügyöket a’ pártosok, ha Empecinadónak Proclama­­tiójából, mellyet a’ felkéréshez függesz­tett, a’ következendő helyet megolvas­suk: ,,A’ Francziak levelek álorczájokat; az Angoulemi Herczeget Spanyol Ország Királyának kiálták­ ki katonáji Szevillá­­ban és Xeresben. Egy öszveesküvés is fedeztetett­e fel, mellynek czélja, Kirá­lyunknak ’s egész Famíliájának megöle­­tése volt Spanyol Országot, Colonia­­ként akarják Franczia Ország’ járma alá vetni.“ A* Moniteur ezt írja a’ Passagei ki­kötőből Sept. 17 Ju­éről: ,,A’ betegek nagy részint gyógyulni kezdenek, E’ sze­

Next