Magyar Kurir, 1828. július-december (42. évfolyam, 1-52. szám)
1828-07-08 / 3. szám
meg üresedtek, ’s azok közzül is a’ kik a’ második és harmadik esztendőre ide viszsza nem jöhetnek, kentesének lesznek az eddig vett segedelmet más újjaknak által engedni. — A’ melly Stipendiumoknak ki osztásában az Ő Felsége akaratja szerint sem az itt töltött esztendőkre, sem azokra a’ Tartományokra, vagy külömböző Hitbeli vallástételekre ’s Felekezetre nem kell tekintetet tenni, a’ mellyben valaki született, hanem tsak az érdemre, és arra, kinek legyen nagyobb szüksége feltett tzéljának el érhetésére, a’ köz segedelemre. — Török Ország. A’ Fényes Porta -Nyilatkoztatása. A’ rendnek és közönséges tsendességnek fenntartása kiváltképpen függ a’ Fejsdslineknek, ami « Göndvissics 2? népek igazgatásának zaboláit bízta, szép egyetértésétől; ennek pedig megmaradása azon Szerződéseknek (Tractatusoknak) illendő és költsönös megtartásán épül, mellyek a’ Hatalmasságok egymáshoz való állását és erángját meghatározzák. Ezek olly nyilvánvaló igazságok, hogy azokat minden, a’ kinek esze és ítélőtehetsége van, látja, tudja. Azt is tudja hasonlóképpen az egész Világ, hogy a’ Fényes Ottomanni Porta, miólta tsak ez a’ Státusok sorában helyet foglalt, ezen princípiumokat mindég tiszteletben tartotta, és ezen idvességes Maximák mellett akármelly más Hatalmasságnál hívebben maradt. Mind Békesség mind Háborúk idején magát a’ Szent Törvénynek, melly néki változhatatlan zsinor-mértékűl szolgál, parantsolati szerént viselvén, az igazságnak és jámborságnak ösvényjéröl soha el nem tért. Soha helyes ok nélkül Szerződéseket, mellyeket más Hatalmasságokkal kötött, fel nem bontott. Különösen pedig, mindenkor nagy gondja volt azon köteleztetések teljesítésére, mellyeket Orosz Országgal, mint szomszéd Országgal kötött Szerződései és az ezen Udvarral való békességes és barátságos erángjai kívántak. Politikáját mindenkor a’ Mérséklés és klédőség lelke vezette; szakadatlan figyelemmel tekintetbe vett mindent , a’ mi a’ két Udvar közt ai szép egyetértést fenntarthatta. Mind e’ mellett is, Orosz Oszág minden ok nélkül megszegte a’békességet, és a’Fényes Portának hadat szenvén ’s az Ottomanni Birtokokba béütvén, egy ollyan Nyilatkoztatást, botsátott ki, mellyben a’ békesség megszegésének okait a’ Fényes Porta nyakába igyekezik hárítani. Az ezen nyilatkoztatásban felhordott főbb panaszok a’ következendők: Vádolja Orosz Ország a’ Fényes Portát, hogy a’ Bukaresti és Altkermani Tractatusokat nem töltötte bé, szemére veti azon Büntetéseket ’s megölettetéseket, mellyek a’ Szerviai Nemzetnek Ígért Köz kegyelem után, Szerviában estek; vétkül tulajdonítja, hogy a’ Kis Asiai Váraknak kiadattatását a’ Porta kívánja, minthogy ezen Várak nélkül Orosz-Ország nem lehet el; vádolja a’ Portát, hogy a’ Moldvai és Oláh Vajdaságok privilégiumait semmivé tette, a’ Görög Nemzet Fejeit kivégeztette, és a’ Görög Országi Revolutió szerzését Orosz Országra fogja; vádolta, hogy minden Musulman népeket fegyverre szállított Orosz Ország ellen ’s úgy írta le ezen Hatalmasságot, mint a’ Török Nemzet született ellenségét, felhozza pana- *) Ezen Nyilatkoztatást, mellyel a’ Porta az Orosz Udvar Hadizene Nyilatkoztatására feleletül adott ki, szükségesnek ítéljük minden hoszszúsága mellett is , úgy a’ mint van a’ maga egész kiterjedésében közleni. Lásd M. K. 58-dik Szám.