Magyar Kurir, 1830. január-június (44. évfolyam, 1-52. szám)
1830-03-23 / 24. szám
reaaa a, Török Ország, Konstantzinápoly Febr. 25- kén. Mehemmed Rerter a’ Reis- Efendi, a’ ki a’ Külső Ministerséget Mart. 23 ka 1827 ólta, a’ legterhesebb környűlállásoknak idejében viselte a’ f. II. 16 kán gyengélkedő egéssége miatt megújított kérésére e’ hivatalból elbotsáttatott. Helyébe Reis-Efendivé ugyan azon a’ napon Mehemmed Ilamid-Bei Efendi, a’ ki e’ hivatalt régebben már kétszer (közelébb 1821-ben) viselte, kineveztetett. Minthogy pedig Hamad- Bei mint Kiaja-Bei a’ Nagy Vezér táboránál Drinápolyban volt, az ő megérkezéséig a’ tiszti foglalatosságoknak vitele Aakif Efendire a’ Beglidsire (a’ Diván Cancellariájának Directorára) bizattatott. A’ i. H. 22 kén megérkezett Hamid-Bei Drinápolyból a’ Fő városba, és a’ hivatalba azonnal belépett. Az ő helyébe Kiaja Bei leve a’ tábornál Hadi Efendi, ugyan az a’ki az Akkermani Conferentziákon egyik volt a’ Török Meghatalmazottak közzül. A’ nem régiben megérkezett Orosz Követ és tellyes hatalmú Minister Riseaupierre Úr Febr. 22-kén privát audientzián volt a’ Szultánnál a’ Ramil- Siftliki Kaszárnyában, és Meghívó levelét . Magasságának általnyujtotta. A’ Nagy Úr ezen alkalmatossággal ismét kinyilatkoztatta, hogy ő a’ barátságnak köteleit az Orosz Tsászári Udvarral szíve szerént óhajtja megerősíteni, és a’ Követ Urnák viszontlátásával megelégedését jelentette. A’ napokban a’ Porta többféle új Rendeléseket adott ki. Ezekben új adók állíttatnak, mások (már meglévők) megneveltetnek , ’s a’ t. Kettő közzülök különös említésre méltó. Az egyikben a’ Ministereknek , és Fő Status Tiszteknek meghagyatik , hogy tselédjeiknek számát kevesítsék, nem tsak azért, hogy így a’ Luxus gátoltassék, hanem azért is, hogy a’ felesleg számú tselédeket lehessen a katonaságnál alkalmaztatni. A’ másik nevezetes rendelés abban állott, hogy számos individuumok, kik itt léteknek okáról és foglalatosságoknak neméről nem tudtak illendő bizonyítást adni, vagy a’ katonák közzé odaitattak, vagy hontokba viszsza küldettek. A’ tél keménysége miatt az utak meg nehezedvén és a’ Vitel megterhesedvén, az élelemféléknek orra a’ Fő városban igen felhágott, de azért tökélletes tsendesség uralkodik Konstantzinápolyban, és a’ környékben, es annyira hogy a’ Farsang alatt a’ lármás Állortzások éjjel nappal szabadon jöttek mentek a’ Pérai és Galatai (Keresztyén lakosú Külső Városokbeli) útszakon mosika szó alatt, az eddig való szokásnak ellenére a’ nélkül, hogy a’ török Strá’sák őket legkevésbbé is akadályoztatták volna.