Magyar Kurir, 1831. július-december (45. évfolyam, 1-53. szám)
1831-10-07 / 29. szám
234 mini Septemberben kiülöd a Bega revolutio. A’ Németalföldi Királyságot annak idejében Frantzia Ország ellen ellenséges czélból állította fel közül akaratul Európa. Szomszédságunkban ezen 6 millió lakosokból álló Királyságban erős várak épittettek. Ezen építés átaljában minden hatalmasságok oltalma és vezérlése alatt azoknak költségén tétetett. (Nagy részét azon költségnek Frantzia ország adója tette) Olly terhes idő szakaszt juttatnak azok eszünkbe, melly ha Frantzia ország okos és egyetértő lesz, viszsza nem fog térni. — Uraim, a’ belga revolutióra is nagyon figyelmetes lett Pétervára , látván az ellenünk állított alkotmánynak öszveomlását. A’ Német alföldiKirályságnak semmivéléte Orosz Országot familiai interesséböl különösen érdeklette. És mikor a’ Hollandiai Király, ebben való bíztában ott segítséget kért. Orosz Ország így felelt: — (íme kezemben a’ levele) — hogy az nagyon sajnálja Wilhelm Király esetét, szívesen igyekeznék rajta segíteni, de magától, az ő Szövetségesei nélkül semmit sem tehet, — ezen írásban Frantzia Országról szó sints; — tsupa Belgiumot illető dolgokkal fordul fel. — Nem sokkal azután az Orosz a’ Török határokról elhozott seregeit birtokának II. Nyűgod részére parantsolta. A’ mi a’ Frantzia Igazgatószéknek értésére esvén, Pétervárában lévő Követének, az Orosz Udvarhoz teendő ezen nyilatkoztatást adáki, hogy ha azon seregek, mellyeket az Orosz Udvar Birodalma II. Nyugoti részénél tart, ennek (Orosz Országnak) határain túl, a’ Német földre belépnek, Frantzia Ország a’ maga Interesséje és Méltóságához képest fog tselekednii. — Az alap November végén kiüt a’ Lengyel Revolutio. Ekkor, felejtvén az Orosz udvar a’ Júliusi és Belga revolutiót, tsak tulajdon Statusában lévő zenebonáról beszélte. Jól emlékezvén a’ frantzia Igazgatószék azon háborúkra, mellyeket a’ Lengyelekkel együtt folytatott, ezen fontos történetre nagyon béhatott ugyan, ’s részt vett a’ Lengyel dolgokban; de látta azon nehézségeket mellyeken győzedelmeskedni kellene elébb, ’s úgy segítni a’ kedvelt Nemzeten. Jól, értelmesen és okosan meg kellett fontolni annak következéseit. Mind a’ mellett is, tüstént a’ békéltetéshez fogott. Nem esmeretlenek az Urak előtt a’ lengyel háborúnak változó szerentséi. Jól tudják nevezetesen, hogy Prága kőfalaihoz közel mint megverettettek a’ Lengyelek. —De kevéssel azután ismét öszveszedvén magokat ’s Minsknél ellenségeikre támadván melly fényes gyözedelmet nyertek azokon. Ettől a’ szempillantástól fogva, íres színt vett ugyan magára a’ dolgok ábrázatja, de azonban tsakugyan nem felejté azt el Frantzia ország, hogy Lengyel Országnak , melly nem tengerre fekvő tartomány, semmi kikötőhelye nints, lakosainak száma 5 1/2 millióra megyen, és semmi természeti erősségei nintsenek, ollyan országgal kell hadakozni, mellynek népessége 40,millió. Azután történt az Ostrolenkai ütközet, hol a’ Lengyelek sokat elvesztettek , seregeknek egy része pedig Litvániába vette magát. Most köti már szívére a’ Frantzia Kabinét az Orosz Tsászárnak a’ Lengyel dolgot, értésére adván, hogy abban két kérdést kellene gondolóra venni, mellyek közzűl az egyik tsak magát személyesen Orosz Országot, a másik pedig Európát illeti, és hogy a’ Bétsi Congressusban állítódott fel ez a' Királyság , olly feltétel alatt, hogy az, mint Európának akármellyik Státusa folyvást fenn maradjon. Ezen Királyság fenntartása tzélja eránt tiszta és bizonyos nyilatkoztatást kívántunk. — Mind Orosz mind Burkus Ország sőt minden Hatalmasságok egy szál-