Magyar Kurir, 1831. július-december (45. évfolyam, 1-53. szám)
1831-10-11 / 30. szám
örökös igazságon épül. A’ nélkül, hogy a’ Népeket el akarnánk rontani vagy ideje korán való Revolutióba keverni, azzal, hogy a’ gyümölts után kapaszkodjanak, addig míg az meg nem ért, törekedésünk oda néz, hogy a’Népek elött, midőn azok a’ megérett gyümöltsöket leakarják szakasztani, akadályok ne legyenek. Ezen egyszerű tanításokat éppen nem tzélunk a’ renden, és természeti körünkön kívül terjeszteni. A’ mit mi közönségessé kívánunk tenni , és a’ mivel mások előtt világolni akarunk ez: a’ beszéd — nyomtatás — és társasági elelbeti szabadság. Ide haza kezdjük el, és állítsuk ezt először jó Törvényeink által erős lábra. Rend nélkül nincs szabadság és szabadság nélkül nincs semmi rend. Minekutánna 30 millió emberen próbát tettünk, akkor lássuk meg, micsoda befolyása volt cselekedetünknek más Népekre. Ezen hamis hír, hogy Párisban nagy zendülés volt és hogy annak következésében a’ Király ’s minden Ministerek elfutottak, a’ Közönséges társaság kikiáltódon, ideig való Igazgatószék rendeltetett, az Orosz Követ palotája kiraboltatván lerontatott maga pedig megölettetett. Sept. 25 k én Strassburgban nagy rendetlenséghez való készületekhez adott alkalmatosságot.Sieltették a’ rosznak bekövetkezését most, midőn a’ Nép külömben is szükiben van az ereségnek, az adók, mellyeket a’ Rajna jobb partjáról való borok, barmok’s más állatok behozásáért rendetlenül tartoznak fizetni, annyival inkább, hogy ezeknek részszerént eltörlésekért, részszerént könnyebbítésekért már több ízben, de mindég híjában folyamodtak. Sept. 25-két megelőző estre megértvén a’ tisztviselők, hogy némellyek a’Rajna kis hídja mellett lévő Vámház lerontását , és ugyan akkor sok marháknak fizetés nélkül való behozását tzélba vették, rendelés létetett a’ nevezett helynek a’szükséges katonai erővel való megerősítése eránt. Ez meglévén, más nap, jókor reggel jön mint egy 5—600 nemzeti gárdista , katonai ruhában , kardod , de puska nélkül, magokkal hozván fejszékkel felkészült Mínaásóikat is. Alig vettek észre az ellenek kiállított katonai erőt, a’ midőn eltávoztak ugyan, de úgy, hogy puskákkal ’s jobb készületekkel ismét viszsza térjenek. Ügy is lett, de a’ Praefectusnak ’s más Tiszteknek szép beszédjekböl vett ígéretekre és vigasztalásokra ismét eloszlottak, a’ nélkül, hogy valamit indítottak volna. Ezeken kívül még több illyen forma próbák is tétettek, de vérontás nem vólt. A Praefectus a’ marhák behozására vetett adónak felét a’ maga fejétől elengedte. Egyszersmind több terhes adóknak eltörlése eránt a’ Királyhoz kérő levél írattatott, mellyet, közönséges helyen kilévén téve minden olvashat és aláírhat. A’ Merkur nevű Újság Sept. 27-kén jelenti, hogy Strassburgban sok tisztviselők hivatalokból letétettek, és hogy Casimir Perier Ur erőszakos rendszabásokat parantsolt. — Aug. 21-kén Toulouseban egy tsapat ember Nemzeti zászló alatt két Királyi Újságok műhelyeire menvén , az azokban találtató eszközöket öszve törte, az írásokat pedig az ablakon kihajigálta , úgy hogy azon házban, hol ezen könyvnyomtató műhelyek voltak , a’ puszta falon kívül egyébb semmi sem maradt. — A’ Király , Királyné és familiájok eddig volt lakó helyekből a’ Palais Proyalból a’ Tuilerie-be költözött. Ugyan ekkor Thiers Ur beszélt másfélóráig. Ezen közkedvességet nyert hoszszú beszédben fő dolgok a’következendők: ,,A’ háború tiszta rendszerének követői azt vetik szemünkre, hogy mi a’ békesség rendszere alatt igen roszsza valami büntetést érdemlő Onnszerete- X* 213