Magyar Lapok, 1937. január-március (6. évfolyam, 1-60. szám)

1937-01-14 / 10. szám

VT. évf., 10. sz. Csütörtök, 1937. január 14. fi/ldf&'ytSV 1-OftPOrt KÖZGAZDASÁG Tovább javul a lej a svájci magánforgalomban Esnek az idegen valuták Bucurestiben Zürichből jelentik. A nemzetközi deviza­pia­con a nyugati országok valutáinak árfolyama csak kevéssé változott. A francia frank kurzusa egy árnyalattal javult. A középeurópai valuták közül első helyen a lei-bankjegyek magánárfolya­­m­ának emelkedése kelt feltűnést. A román valuta kurzusa a magánforgalomban hétről -hétre emel­kedik és legutóbb már elérte a 2.50-es árfolya­mot. A párizsi magánforgalomban 12.30-as ár­folyamon jegyzik. Budapesten változatlanul 2,80—3 pengőt adnak száz lejért. Prágában 1635— 1665 csehkoronát fizetnek. A pengőnek Zürich­ben átlag 80-as árfolyama van, a csehkorona ma­­gánkurzusa átlag 14, a sehirlingé 79 és félre lany­hult A bucurestii valuta-magánforgalomban a kínálat fokozódik, de nagyon kevés a vevő és már ezért is csökken a külföldi valuták ára. A fonteterling magánkurzusa 920 lej, a dolláré 183, a svájci franké 43, a francia franké 8,50, a márkáé 41, a cseh korona 6, a pengőé 34,35. A fővárosi nagybankokban a múlt év végén felhal­mozott pénzkészlet és az év elején szokásos köl­­csönkihelyezések már megkezdőd­tek. Régi, jó üz­letfeleiknek és a velük összeköttetésben álló szi­lárd bankoknak 7 és 1/a—8 százalék évi­g amatért kínálnak nagyobb összegű kölcsönöket. Ezidő­­szerint a nagyvállalatok hiteligénye nem olyan jelentékeny, mint máskor, mert az ünnepi szüne­tek miatt az üzemek még mindig nem indultak meg teljes erővel. A világpiacon is rendkívül érdekes pénz­ügyi események történtek az utóbbi na­pokban. Annak ellenére, hogy a világsajtó tele van külpolitikai bonyodalmak riasztó híreivel, a világgazdasági helyzet javí­tása egyre fokozódik és a nyugateurópai­­ pénzpiacokon örvendetes élénkség tapasz­talható. A nyugati tőke­export államokban a tőkebőség tovább tart és a hite­liac kedvezően alakul. Kü­­lönösen Londonban, Párizsban és Zürichben ta­pasztalható ez és a kamattételek ennek arányá­ban csökkennek. Tudvalevőleg az amerikai kormány kiadta rendeletét a külföldi tőke bevándorlása ellen és emiatt 500 millió la­lár értékű aranyat fognak legközelebb Európába visszaszállítani. Ez a hor­ribilis tőke is szaporítja az európai piacok pénz­bőségét A német kormány tovább küzd a márka ellen a külföldön megindult támadások ellen és — mint ismeretes —­­"'"rendelte, hogy a márka­­bankjegyeket január 31-én túl nem szabad visz­­sza vinni Németországba. Emiatt a márka ár­folyama Zürichben 85-re esett, ami több mint 50 százalékos értékcsökkenésnek felel meg. Ugyan­csak csökkent a márka kurz­usa Lon­don­ban, Amszterdamban és Észak Amerikában is. Végül közöljük, hogy meglepetést kelt az a tény, hogy az orosz kormány az utóbbi időben arany­ rubelekkel egyenlíti ki tartozásait és a nyugateurópai tőzsdéken jelentékeny mennyiségű aranyat és platinát adnak el oroszországi meg­­bízatással. Napirendre hozta városunk időközi bizottsága a folyópart rendezését — Kisajátítja a város a folyóparti területeket — Oradea. Saját tud. a Criș folyó partjának szé­pítése, rendbehozása már régen foglalkoztatja a város közvéleményét. A város tanácsa még 1911- ben hozott is egy határozatot, mely szerint a fo­lyó partjának azon a részén, amely a jelenlegi lakó Ionescu­ utcával párhuzamosan halad, tíz méter széles területet végig kisajátítanak és új utcát létesítenek a part mentén az ott „díszle­­kedő“ szemétdombok, ólak és istállók helyében. Részletes tervet is dolgozott ki a tanács és a ter­vet annak idején a magyar belügyminiszter jóvá­hagyta, de megvalósítására mindezideig nem ke­rült sor. Mert ez a kérdés, egy házépítési kérvénnyel­­kapcsolatban ismét napirenre került a városnál.­­Ugyanis a tanács engedélyezett egy kérvényt, mely szerint a Take Ionescu­ utca 1. szám alatt, a közvetlen a folyó partján megengedte egy emele­­­tes ház építését. A timișoarai közigazgatási bíró­ság az 1911-es határozatra hivatkozva megsemmi­sítette a kiadott építési engedélyt és egyben kö­­t­telezte a várost, hogy sajátítsa ki a Take Ionescu­­utca 1. számú telkét az összes rajta levő ingat­lannal, mert ez a telek a legelső, amely akadá­lyozza a folyó partján az új utca megnyitását. Az egyik múltheti tanácsülésen már szenvedélyes tvirta támadt e kérdés körül, mert egyes tanács­tagok sajnálják azt a tekintélyes összeget, amibe ez a kisajátítás kerül. A kedd délutáni tanács­ülésen aztán, amelyen Fodor Péter alpolgármes­ter elnökölt, a műszaki osztálynak azt a javasla­tát, amely szerint a kérdéses felek kisajátítási leljárását rövidesen meg is kell kezdeni — nem fogadták el. Sángeorgeanu tanácsos szerint az utcanyitási vagy árkád építési tervet talán még ötven—száz év alatt sem lehet megvalósítani és inkább betonozott „civilizált“ folyópartot kel­lene építeni. Azonkívül felhívta Sángeorgeanu ta­nácsos az időközi bizottság figyelmét arra, hogy a jelenlegi folyóparti tulajdonosok véleményét is meg kellene hallgatni ebben az ügyben. B­o­c a tanácsos azt javasolta, hogy a folyóparti telkek tulajdonosainak adjanak cserébe a város más ré­szén telkeket. Roman Tacian tanácsos csat­lakozott Sângeorgeanu tanácsosnak ahhoz a javaslatához, mely szerint addig ne hozzanak határozatot, míg meg nem hallják a tulajdonosok véleményét. A felszólalások elhangzása után­ az elnöklő Fodor Péter alpolgármester azt javasolta, hogy küldjön ki a tanács egy bizottságot, hogy tá­r­gyaljanak az érdekelt tulajdonosokkal és a bi­­■líság jelentéstétele után hozzanak határozatot. A bizottságnak 30 nap múlva kell megtennie je­lentését. A bizottság tagjai a műszaki és jogi osz­tály képviselőin kívül: Roman Tacian, Boca és Ionascu tanácsosok. A tanács a városi tisztviselőknek segélyt, sza­vazott meg a január 15-én és február 15-én Bucu­­­restiben tartandó tanfolyamokra. Azután kine­vezték az új fellebbező bizottságot és ezzel a ta­nácsülés véget ért. EMELKEDIK AZ ÓCSKAVAS. ÁRA... Lon­donból jelentik. Az angliai ócskavaspiacon az árak 6­0 százalékkal emelkedtek. Ennek az a ma­gyarázata, hogy a hadiipar részére minden ren­delkezésre álló nyersanyagot megvásárolnak. A legutóbbi hónapokban az európai kontinensről több mint egy millió tonna ócskavasat és acélt importáltak. Az import már nagy nehézségbe üt­közik, mert az európai országok maguk is fel­használják ezeket az anyagokat. Vásárcsarnok építését tervezi Satumare. Sa­ját tud. A város mérnöki hivatala 70 méter hosz­­szú és 30 méter széles, modern vásárcsarnok ter­vezetén dolgozik. A vásárcsarnok az összes napi­­piacokat és két sor üzlethelyiséget foglalna ma­gában. Építési költsége kb. hatmillió lej, amelyet kölcsön útján számít előteremteni a város veze­tősége. A vásárcsarnokot úgy akarja elhelyezni a város, hogy annak egyik része mélyen leszögel­­lik a római katolikus egyház tulajdonát képező ingatlanba. Az egyház vezetőségével még nem kö­zölte a város ezt a legújabb tervét Az Építőiparosok Szövetségének cseres bálja január 17-én Oradeán, a Kereskedelmi Csarnokban Az Építőiparosok Szövetségének műsoros bálja január 17-én Oradeán, a Kereskedelmi Csarnokban Ötmilliókétszézezer lej a satumarei Mező­­gazdasági Kamara jövő évi költségvetése. Saját tud. Kedden folyt le a Mezőgazdasági Kamara évi közgyűlése dr Tibi­ Ioan kamarak­­épviselő, a Mezőgazdasági Kamara elnökének elnöklete mellett. A közgyűlés­­ egyhangúlag Liliomásul vette Sípos Sándor igazgató jövő évi munka­programjáról beterjesztett jelentését és megsza­vazta a költségvetést, amely ötmillió 200.900 lejt tesz ki. Ebben az összegben félmillió ház­vételre szerepel. A Kamara ugyanis jövőre a saját szék­házába szeretne beköltözni és erre a célra már egymillió lesz tartalékolt. 07 Az EGE téli gazdasági tanfolyamai Annak idején jelentettük, hogy az ardeali Gazdasági Egyesület a tél folyamán huszonöt heti időre terjedő falusi gazdasági tanfolya­­­mot rendez. A tanfolyamok sikere érdekébenn az E. G. E. mindent megtett. Az oktatás szem-,­­éltetővé tétele szempontjából az elnökség gondoskodott gyakorlati órákról is. Ezeken a gyakorlati órákon megfelelő oktatási anyagot mutatnak be: gazdasági gépeket, eszközöket, anyagokat, tenyészállatokat, vetőmagvakat, va­lamint egyszerű és színes lenyomatit, gazdasági tárgyú ábrákat is. Ezen a héten már nyolc községben meg­­­nyílt ünnepélyes keretek között a tervezett gazdasági tanfolyam. A tanfolyamok beosztá­sa máskülönben a következő: Január hó 11—23-ig a következő közsé­é­gekben fog tanfolyamokat tartani az egyesü­let: Sálaj megyében Nasfalaun, Bíhor megyé­ben Diosighen és Salontán, Târnává­mica me­gyében Ganesti és Bichisen, Somes megyében Deceail, Cluj megyében Sarmason, Mures me­gyében Paniton. Január 1­—28-ig Odorheiu megyében Bo­dogaián. Február 1—13-ig Bihor megyében Bihor­­ban, Arad megyében Zerindulon, Somes me­gyében Sicen és Buzauban, Târnavá­mica me­gyében Vanetorin, Hunedoara megyében Dé­ván, Odorheiu megyében Chibeden és Zeteai. Február 15—27-ig Arad megyében Rovi­­tién, Caras megyében Bodon, Cluj megyében Capusul­mican, Ciuc megyében Lazarean, Mu­res megyében Alunison. Március 1—13-ig Ciuc megyében Santa Maria de joson, (Ciuc Sumleun.) Az Építőiparosok Szövetségének műsoros bálja január 17-én Oradeán, a Kereskedelmi Csarnokban A kiszabadult fegyenc tragédiája. Oradea Saját tud. A napokban beszámoltunk arról, hogy a rendőrség elfogta Molnár Imre Magyar­­országról átszökött fegyencét, aki itt az ország­­ban több betörést követett el. A rendőrség rádia­­gramban kért­ felvilágosítást a budapesti rend­őrségtől Molnár Imrére vonatkozólag. A buda­pesti rendőrség kedden délután érkezett válasza szerint Molnár Imrét vad­ász­társának előre meg­fontolt meggyilkolása miatt életfogytiglani kény­szermunkára ítélték. Jó magaviselete miatt azon­ban 14 év letöltése után 1936 december 12-én fel­tételesen szabadon bocsátották. Tíz napig tartóz­kodott kiszabadulása napjától Molnár Magyar­­országon, azután ötszökött Romániába és — val­lomása szerint — az éhség és a nyomor késztette a betörések elkövetésére. Tekintettel arra, hogy Molnár magyar állampolgár, itteni büntetésének letöltése után vissza­toloncolják Magyarországra. TEMETÉSEK. Cefan Josif meghalt 4 éves korában. Temetése e hó 12-én volt a josiai­­temetőbe. — özv. Lascu Anna 74 éves korá­ban elhunyt. Temetése e hó 13-án, délután 2 órakor volt a josia-telepi gyászháztól. „Cari­tas.“

Next