Magyar Lapok, 1938. július-szeptember (7. évfolyam, 141-217. szám)
1938-07-01 / 141. szám
Director si redactor reepopeabil: dr Paál Árpád Proprietar: TIPOGR. SET. LADISLAU S. A. Nrul de inseriere in Reg. Publ. periodica — Tribunalul Bihor, secția III. Nr. ord. 11/11 Iunie 1938 Prim colaborator: dr Gyárfás Elemér Ék városok nemzetközi értekezlete Bucureştiben Calinescu belügyminiszter nagyfontosságú ismertetést adott az új alkotmányról. A svájci kiküldött megállapította, hogy az új román alkotmány mestereű Bucureşti. Saját tud. Szerdán délután a bucureşti városháza dísztermében megnyílt a városok nemzetközi szövetségének értekezlete. Európa minden részéből a városok és városszövetségek számos kiküldötte érkezett Bucurestibe erre az értekezletre, így Budapestről Harrer Ferenc volt alpolgármester jelent meg. Az értekezlet résztvevőit először Julian Peter főpolgármester üdvözölte, majd Armand Calinescu belügyminiszter beszélt és rámutatott arra, hogy midőn az értekezlet tagjai megtisztelték az országot jövetelükkel, egyúttal történelmi pillanatban érkeztek: tanúi lehetnek annak, hogy az az ország, amely különböző pártokra volt oszolva, megtalálta egységét, az uralkodó vezetése alatt, az új alkotmány szellemében. A február 10-iki alkotmány, — mondotta Calinescu, — nem áldozza fel az ember egyéni szabadságjogait, sőt, azt mondhatnám, hogy egyes jogok ezek közül, mint a tulajdonjog is, megerősítésüket találják az új alkotmányban. Megőrzi ez a szabad fejlődés minden észszerű biztosítékát. De az új alkotmányos rendszert különösen három elv kihangsúlyozása jellemzi: a tekintély, a felelősség és a munka elve. Különben csak azok vehetnek részt az ország vezetésében, akik egy hasznos foglalkozás tényleges gyakorlásával jogcímet szereztek a közéletben való szerepléshez. A továbbiakban Calinescu ismertette még az új közigazgatási reformot, amely rövidesen életbe lép. A résztvevők részéről Montagu Haris, a városok nemzetközi szövetségének elnöke beszélt, majd dr Leimburger, a svájci konföderáció alkancellárja méltatta az új román alkotmányt, — összehasonlítottam azt, — mondotta, — svájci és más országok alkotmányával és mondhatom: a román alkotmány mestermű. A „Román Kulturális Liga“ nagygyűlése Botosaniban. Bucureşti. Saját tud. Szerdán Botosaniban megnyílt a Román Kulturális Liga kongreszszusa, Jorga professzor elnöklete alatt. Jorga bejelentette, hogy a Kulturális Liga tagjait revízió alá kell venni és a politikát teljesen ki kell küszöbölni a Ligából. Ezután csak azok lehetnek a Liga tagjai, akik már tettek, vagy tenni fognak valamit a román nemzetért. Ciano olasz külügyminiszter megbeszélései Lord Perth angol nagykövettel a spanyolországi légi bombázásokról Egyes lapok szerint az angol nagykövet Olaszországot tette felelőssé a légi támadásokért. Ciano kifejtette, hogy a spanyol nemzetiek nem angol, hanem csempészhajókat bombáztak Rómából jelentik. A Giornale d'Italia Ciano külügyminiszter és lord Perth angol követ keddi megbeszéléseivel kapcsolatban utal a fasiszta-ellenes sajtónak a találkozóhoz fűzött magyarázataira és azt írja, hogy a valóságha értnék a tanácskozásnak egész más jelentősége van és az olasz külpolitika egyenes vonalvezetésének újabb bizonyítéka. Egyes baloldali sajtóorgánumok szerint lord Perth Rómában fenyegetőleg lépett fel és a spanyolországi légitámadásokért Olaszországot tette felelőssé s az olasz kormány határozott közbenjárását követeli, sőt, ettől tette függővé az olasz-angol megegyezést. Mindenki előtt világos, — írja az olasz lap, — hogy ilyen erőltetett magyarázatok újból csak hatástalanok maradnak, mert torzképet festenek az angol külpolitika és a nemzeti Spanyolország politikai és katonai helyzete tekintetében. Kétségtelen hogy lord Perth néhány meszfojitott szót ejtett arról a helyzetről, mely a köztársasági spanyol kikötők bombázásából keletkezett. Ciano válaszában igazolta azokat a politikai irányelveket, amelyeket Olaszország eddig követett és kellő megvilágításba helyezte a nemzeti Spanyolország tényleges katonai és politikai helyzetét. A nemzetiek nem angol, hanem csempészhajókat bombáztak. Az az elv, hogy a lobogó mentesíti a hajót a bombázástól, nem lehet irányadó ilyen küzdelemben, ahol egy nemzet létéről, vagy nemlétéről van szó. Az olasz hadsereg vezérkari főnöke Berlinbe látogat. Berlinből jelentik: Pariani tábornok, az olasz hadsereg főparancsnoka és vezérkari főnöke július 3-án egy hétre Berlinbe utazik, ahol Brauschitz vezérezredes, német hadseregfőparancsnok vendége lesz. Condíczásunk folytatása a 3-ik oldalon.) vrmhh Szövetkezeti napok és (S. I.) — A részletes beszámolók, melyet szövetkezeteink pompás kiállításának benyomásait és külső képét közvetítik, az anyagi, eredményekre helyezik a hangsúlyt. Az anyagiaknál azonban fontosabb ma ennek a kiállittásnak erkölcsi sikere: az öntudat ugyanis, melyet ez az erkölcsi siker táplál és megerősít, a jövőben még nagyobb gazdasági eredményeknek lehet az apja. Az erkölcsi és anyagi siker ezeknek e váltakozásából születik meg minden maradandó földi alkotás. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a magyarság számára távoli és ismeretlen terület a gazdasági életet alakító és irányító magasabb rendű munka. Sokkal távolibb és ismeretlenebb, mint például az angol számára a gyarmatok világa. Talán túlzás viszont, ha azt mondjuk, hogy a mi átlagos magyarunk — a középosztályhoz tartozó épenúgy, mint az egyszerű falusi ember — szinte ugyanazzal a tájékozatlansággal és érdektelenséggel nézi, hogy mi történik a javakkal, melyeket termel vagy elfogyaszt, mint a tengerekentúli gyarmatok bennszülöttje az angol hajók sürgését-forgását, az angol kereskedők és telepesek titokzatos tevékenységét. Olyan túlzás azonban ez, melyi rokonságot tart a valósággal. Gazdasági középosztályunk alig van, felső irányító és szervező gazdasági rétegünk pedig egyáltalán nincsen. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a javak forgalmában a magyar nemzetiségi szempont sem közvetve, sem közvetlenül nem érvényesül, mert hiszen enélkül nem is érvényesülhet. Ne mondja azt senki, hogy a gazdasági életben nemzetiségi szempontok nem juthatnak szóhoz. Ezt az elavult és megdőlt liberalista tanítást azok hirdetik makacsul és rosszhiszeműen, kik minden népi háttér és széles falusi rétegek nélkül kaptak helyet a gazdasági életben s ezeket a helyeket mindenáron meg akarják tartani. A valóság az, hogy ma a gazdasági életet — mindenütt a világon — kizárólag nemzeti szempontok irányítják. Ezek a szempontok kapnak kifejezést a védővámokban s mindazokban az intézkedésekben, melyekkel az államok a nemzeti munkát istápolják és gyümölcseit szaporítani igyekszenek. Mi más pedig az állam, mint a nemzetek gazdasági és politikai érdekeinek legfőbb szervezete? A nemzetiségek kezében nincsen politikai hatalom, mely gazdasági érdekeit hasonló esz- közökkel védhetné. A nemzetiségeknek tehát erkölcsi eszközökkel kell védeniök a maguk népének gazdasági munkáját, azt az egész életterületet, melyen az folyik. Annál is inkább így kell tenniök, mert a nemzeti államok elmélete mellett az államok csak egyetlen nemzetet ismernek el. Az erkölcsi eszközök, melyek ezt a célt szolgálni tudják: a gazdasági öntudat, mely nem egyéb, mint a nemzeti idealizmus gazdasági formája; a népi fegyelem, mely egy-séget teremt a népi egyedek öntudatos törekvései között s végül a termelés és a fogyasztás megszervezése, melyet egyedül népi fegyelemmel lehet megteremteni. A szövetkezeti munka legfőbb jelentősége, épen az, hogy ezeket az erkölcsi eszközöket a-