Magyar Lettre Internationale 2000. nyár (37. szám)

ESTERHÁZY - Esterházy Péter - Orsós László Jakab: Esterházy-vacsora (Papp Gábor Zsigmond filmjének szövegkönyvéből)

ESTERHÁZY PÉTER: Ha rendelek, az mindig nagyon fájdalmas dolog. Mert ezer dologból kell, és utána mindig az van, hogy nem mégis in­kább az ürücombot kellett volna fokhagymásan? A másik, hogy rögtön fel kell tud­ni mérni, hogy hol van az ember, és az étlapból azt kivenni, ami... ORSÓS LÁSZLÓ JAKAB: Tudsz jól en­ni? Az egy képesség? Jól enni? EP: Hát ugye ebben akarat is van. Te­hetséges erő vagyok, és hálás va­gyok, én nagyon kevéssel is beérem. Egy jól megcsinált kicsi dolog... egy paprikáskrumpli, vagy egy odasült krumpli, egy hagymás sült krumpli. .. És arra emlékszel, hogy mikor döntötted el, hogy jól akarsz enni? Mikor eszméltél rá? EP: Mindig szerettem. Az én ma­­mácskám nagyon jól főzött. Mi kez­detben nem nagyon szerettük, mert túl úriasan főzött. D: Az mit jelent? EP: Hát azt, hogy például a krumpli­levesben több tejföl volt, mint az osztálytársaimnál. Az osztálytársaim­nál jó zsíros volt, és hagymadarabok úsztak benne, nálunk meg ilyen franciás volt. Ez egy kis konfliktus volt, de azért mi nevelődtünk. Hogy volt például előétel. Hogy egy étke­zésnek - nem is étkezésnek, evés­nek - íve van, tehát nemcsak arról van szó, hogy a hús krumplival, ha­nem hogy elkezdődik, vezet valaho­va, és véget ér. Az egy ilyen (mutat­ja). És most ez parodisztikus mére­teket ölt. Tehát hogyha én egy vá­rosra gondolok, akkor azonnal az ét­termekre gondolok. Ha a Gitta nevű nővel megyek, akkor nem az az első, hogy ott mi van, hanem hogy vajon mit lehet enni. Múltkor szóba jött az, hogy Portugáliába el lehetne menni, azonnal... Mert voltam egyszer Por­tugáliában, és ott fantasztikusak vol­tak ezek a kis ilyen ácsorgó étter­mek, úgyhogy akkor ez jut eszembe, és nem a Saramago... D: Pessoa... EP: Szegény Pessoáról nem is be­szélve. 0: És honnan tudott a mamád főz­ni? Mikor tanult megfőzni? EP: Ja, a mamám az nem volt arisztok­rata, ez egy súlyos mezaliansz volt. 0: És ő milyen háttérrel jött? EP: Ez a klasszikus dzsentri. Mányo­­ky. Az a Mányoky, a Mányoky Ádám­­nak a szegről-végzőlje. Nagyon mulat­ságos volt, hogy az anyai nagypapám a másik nagypapámnál volt jószág­­igazgató. Tehát így volt ez, és ő meg tanítónőnek tanult, de hát mindent megtanítottak egy ilyen úrinőnek, te­hát a keresztény úri középnek. ESTERHÁZY Péter Harmonia caelestis Magvető, 2000 Fancsikó és Pinta Magvető, 1976, 1981 Termelési­ regény í kissregény­ Magvető, 1979, 1992 Bevezetés a szépirodalomba Magvető, 1986, 1992 Csokonai Lili: Tizenkét hattyúk Magvető, 1988, 1993 Hrabal könyve Magvető, 1990, 1993 Hahn-Hahn grófnő pillantása - lefelé a Dunán -Magvető, 1991, 1993 Búcsúszimfónia Helikon, 1994 Egy nő Magvető, 1995 A kitömött hattyú Magvető, 1988, 1993 A halacska csodálatos élete Pannon könyvkiadó, 1991, 1993 Az elefántcsonttoronyból Magvető, 1991, 1993 Egy kék harisnya feljegyzéseiből Magvető, 1994 Egy kék haris Magvető, 1996 ESTERHÁZY PÉTER - ORSÓS LÁSZLÓ JAKAB :

Next