A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet évkönyve 1. évfolyam (Budapest, 1901)
Tiszti jelentés
Tiszti jelentés. — Irta és a március 17-iki közgyűlésen fölolvasta Mihályfi József egyesületi titkár. — Tisztelt Közgyűlés! Ezt a jelentésemet is azzal a tárgygyal kezdem, a melyikkel a tavalyit; ez év legnagyobb eseménye, a műszaki rendtartás megoldása dolgában az alapvető munkálat elkészült. A magyar technikus karra véghetetlenül fontos munkálatot a június 7-én tartott rendkívül közgyűlés véglegesen megállapította és elrendelte, hogy az illő alakban a kormányhoz benyújtassék. Küldöttségek vitték a törvénytervezetet a m. kir. miniszterelnök, a kereskedelemügyi, a vallás- és közoktatásügyi, a földművelés-, az igazságügyi, végre a pénzügyi miniszter elé, és mindenütt a legmegnyugtatóbb feleletet kapták cserébe, úgy, hogy meg lehetünk győződve arról, hogy az illetékes tényezők ismerik a magyar technikusok helyzetét és megvan bennük a legjobb szándék arra, hogy a rendezés a lehető rövid időn megtörténhessék. Hála tagtársaink, különösen pedig Lipthay Sándor, Zielinski Szilárd ■és Rácskay Gyula önfeláldozó ügybuzgalmának, egyesületünk hivatásához méltó művel fejezte be azt a századot, mely a magyar technikus kart szülte, de amely természetszerűleg a fiatal, immár életerős, terebélyes fa fattyúhajtásait is nagyra növesztette. Ezeket lemetszeni, a műszaki kart függetleníteni, önállósítani, a magán technikus testületet megteremteni van hivatva az a mű, mely két évtizedes mozgalmak, tárgyalások és küzdelmek gyümölcse. Éppen azért azonban, mert az immár az illetékes végrehajtó fórumok asztalán lévő javaslat annyi fáradságos munka eredménye és oly sokat várunk tőle, résen kell lennünk, és éber figyelemmel kell további sorsán csüggenünk, nehogy ügyünk hajója zátonyra kerüljön. Nincs még tehát vége a küzdelemnek, reméljük azonban, hogy azt siker koronázza. De mintha a sors megsokalta volna a magyar műszaki rendtartás szervezésében kifejtett munkálkodásunk szülte elégedettségünket, éppen e nagycélú tevékenységünk közepette a kifürkészhetetlen örök hatalom nagy csapást mért ránk: kórágyhoz szögezte, sőt sorainkból végképp kiszakította Hollán Ernőt, alapító elnökünket, akinek neve örökké összeforrt egyesületünk életével, a magyar technikusok tömörülésével.