A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 48. évfolyam (1914)
17. szám - Egyleti közlemények
Hauszmann Alajos Hauszmann Alajos. Művészi pályafutásának félszázados jubileumára. Budapest művészi emlékeinek megalkotásában jelentős szerep jutott annak a kiváló férfiúnak, akit május harmadikán ünnepelünk. Egy gazdag életpályát jelenít meg az ő élete, mely tele van a munka szeretetével, az alkotás vágyával és a művészet imádatával. Hauszmann Alajos budai család élén 1847-ben pillantotta meg a napvilágot. Később a lelkes ifjú szaktudása alapjait a budai műegyetemen szerezte meg, de ez nem elégítette ki művészi lelkületét, úgy hogy külföldre megy és 1866—69-ig Berlinben az építészeti akadémián jeles mesterek vezetése alatt tökéletesítette tudását. Tudva azt, hogy az építésznek legjobb oktatói a múlt emlékei, több nagyobb tanulmányútra indult és pedig főleg Olasz-, Francia-és Németországban. E tanulmányutak nagy hatással voltak az ifjú művész fogékony lelkületére. Már 1869-ben meghívta a kir. József-műegyetem, ahol Skalnitzky Antal tanszéke mellett asszisztensi állást vállalt, ezzel fűződik életpályája a műegyetemhez, melynek később nagyhírű tanára, majd dékánja és rektora lesz. Egyik életrajzírója mint tanárt ekképpen jellemezte: „Hauszmann Alajos nemcsak mint technikus és mint művész,de mint tanítómester is kiváló egyéniség, kit tanítványai igaz szeretettel és ragaszkodással környeznek nemcsak az iskolában, hanem még a gyakorlati életben is. A műegyetemen tartott előadásai mintaszerűek, ahol úgy az értékes belső magvas tartalom, mint az építészekre nézve rendkívül fontos külső formája és kerete előadásainak gondosan van egybeállítva. Az előadásokat szemléltető rajzai, melyeket sebtében a táblára vet, mindmegannyi fényes bizonyítékai nagy tudásának, mesteri képzettségének és finom formaérzékének." Mindnyájan érezzük, mennyire találó e jellemzés, akik szeretettel környeztük a mestert, mint tanítványai. Aki ismeri, elmondhatja, hogy Ő külső megjelenésében is a szellemi és testi előkelőség, a nemes gondolkodás megtestesülése. Beszéde, hanghordozása még fokozza e hatást. Műegyetemi működésének méltó koronája az új műegyetem főépületének megalkotása. És ezzel eljutottunk az alkotó művészhez. Nehéz volna nagyszámú alkotásait felsorolni, még nehezebb azokat megfelelőképpen méltatni; néhányat mégis meg kell említenem. Budapesten egész sorát alkotta a monumentális épületeknek. Ez a szó legmegfelelőbb jelzője alkotásainak. A Tüköry-palota, a Batthány-palota,a várbeli Széchenyipalota, az erzsébet téri kioszk, több bérház és pénzintézet otthonán kívül alkotókedvének legjellemzőbb megtestesülései a New-Yorkpalota zseniális toronymegoldásával, a Vöröskereszt Egylet kórháza, a markóutcai főreáliskola, a bájos homlokzatú Technológiai Iparmúzeum, a törvényszéki orvostani intézet, a törvényszéki palota, a döbbenetes szépségű igazságügyi palota, a komoly méltóságú királyi palota. De mesterünk nemcsak a fővárost gazdagította nagyszabású alkotásaival, hanem a vidéket is. Az ország nem egy nagyobb városában felleljük fáradhatatlan tevékenységének emlékeit. Gyoma, Szombathely, Zombor, Sopron, Kolozsvár, Nyitra, Zsombolya, Fiume dicsekedhetik egy-egy nagyobb művével. Azonkívül több főúri kastélyt is épített. Közéleti tevékenysége maga megtöltene egy életet tartalommal. Ezek közül minket Egyletünkben kifejtett munkássága érdekel közelebbről, ugyanis 1906—1909. volt tevékeny elnökünk. Érdemei elismeréséül tiszteleti tagjává választotta őt az egyesület. A sikerek külső megnyilatkozása a kitüntetés. Ezekben is volt része Hauszmann Alajosnak művészi pályáján. A III. oszt. vaskoronarend, a belga Lipót-rend s a Ferenc József rend nagykeresztjének birtokosa; művészi pályafutásának mégis legszebb jutalmát akkor nyújtotta neki a királyi kegy, amidőn a „Pro literis et artibus" érdemjelvénynyel felruházta. De szinte felesleges egy olyan férfiúról e szerény méltatás, akiről elmondhatjuk, hogy működéséről „a kövek beszélnek". Csányi Károly Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 46 337