A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 56. évfolyam (1922)
30-31. szám - Gáti Béla: A falepárlás közgazdasági jelentősége, chilei falepárló-készülék
LVI. kötet, 30—31. szám. A falepárlás közgazdasági jelentősége, chilei falepárló-készülék. 257 végül arról is meggyőződhetik a magyar technikus társadalom, hogy miként vélekednek ma már Magyarországon is a technikáról s miket propagálnak nemcsak a folyóiratok, hanem a napilapok is. A civilizáció, amely a latin cívis - polgár szóból származik s így magyarul polgárosodást, polgárosulást, kevésbé polgáriasodást jelent, mivel a polgárias szó értelme ma inkább bürgerlich, mint civilizált, — békét, virágzást, boldogságot és szabadságot jelent a barbársággal ellentétben, így foglalata mindazoknak a műveltségi elemeknek, amelyek a polgári együttéléshez szükségesek s természetszerűen abból fejlődtek ki. Ily műveltségi elemeknek birtokába, melyek alatt a műveltségnek csak külső s nem egyúttal belső kellékeit is szokták érteni, technika nélkül szintén nem juthatott volna egy barbár nép sem, hogy azután későbbi fejlődésében ugyancsak a technika segítségével iparban, művészetben, érzésben és gondolkodásban magasabb fokú kultúrára tehessen szert. Technika nélkül nincs polgárosodás és nincs magasabbfokú művelődés s az előbb kifejtettek alapján tévesnek kell minősítenem minden olyan az emberiség művelődéstörténetét számba nem vevő felfogást, amely annak a ténynek felismerése helyett, hogy tulajdonképen egész társadalmi életünk magas színvonalra emelését s az emberiségnek a rabszolgaságtól való megváltását és felszabadítását a technikának köszönhetjük, e ténnyel szemben a technika fejlődésének legnagyobb bűnéül azt tudja be, hogy a múlt század géppé alacsonyította le az embert is. Tény, hogy az emberiség ma nemcsak gazdasági válságban sínylődik, hanem egy ennél sokkalta súlyosabb természetű válságot, az önbizalmától megfosztott, anyagiasságba sülyedt ember válságát éli át. Egy technikus sem fogja kétségbe vonni, hogy a világra nehezülő anyagiasság sivárrá és kietlenné teszi az ember lelki életét, azonban hogy ezt a válságot és anyagiasságot a technikai és természettudományok fejlődése és térfoglalása teremtette volna meg, mint a tényekkel merőben ellenkező és a valóságban semmivel sem bizonyítható állítást, légből kapottnak és képtelennek nyilatkoztatjuk ki s ellene a technikus kar egyeteme nevében ünnepélyesen tiltakozunk. A baj úgy hiszem nem a technikai tudományok fejlődésében keresendő, hanem inkább ott, ahonnan ezek a támadások most oly sűrűn érik a technikát. A technikai tudományok sikerrel tudnak megbirkózni a szervetlen világ erőivel s sok eredménnyel tudják elhárítani mindazokat a veszedelmeket, amelyek a természeti erők részéről az emberiséget érhetnék; sőt ennél többre is képesek, amennyiben a megfékezett, leigázott erőket az ember szolgálatába állítván, mindama előfeltételeket is megteremtik, amelyek az ember békés életéhez, polgárosodásához és kultúrájához szükségesek. Viszont a szellemi és lelkierők kiismerése, üdvös munkára szorítása és helyes mederbe terelése a teológusok, bölcsészek, szociológusok s végül a jog- és államtudományokkal foglalkozók feladata. Rajtuk tehát a sor, hogy ők is olyan módszereket, eljárásokat eszeljenek ki és léptessenek életbe, amelyek a szerves világnak az emberi társadalomban szunnyadó erői fékentartására alkalmasak s arra jók, hogy az emberiséget a mai anyagias gondolkozás helyett eszményibb és emberibb célok felé tereljék. A falepárlás közgazdasáért ielen fősése. chilei falepárló-készülék. • f** o o / » ' -GÁTI BÉLA. Magyarország megcsonkításával tüzelőanyagellátásunk kérdése mind nagyobb fontosságot nyer. Barna szeneink és lignitjeink kihasználására már megtették az első lépéseket ; ezen a téren a magyar mérnökség a Budapest székesfővárosi Gázgyárak támogatásával igazán alapvető munkát végzett. A cellulóza és a fa felhasználása tekintetében azonban még nagyon hátra vagyunk. Az egyedüli ajándék, amit környező ellenségeink jóvoltából még kapunk, a napsugár energiája, mindazonáltal a napsugár energiájának legfontosabb eredményét, a cellulózát és a fát nem használjuk ki kellőképen. A cellulóza közgazdasági jelentőségéről már tartottam előadást, most a fára akarok kitérni és egy a fa lepárlására vonatkozó bevált szerkezetet ismertetni. Az 1921. évi behozatal Kaán Károly: Az erdészeti technika országos kérdéseiből címen közölt adatai nyomán a következő : Megjegyzem, hogy Kaán adatait millió koronákra kerekítettem ki. Mult évben legnagyobb kivitelünk a borban volt s ennek értéke kb. egy milliárd koronával a tüzifabehozatallal egyenértékű volt. Ebből is látjuk, hogy munkaerő befektetésével az erdőségeknél tetemesen kisebb szőlőterületeken azonos értéket tudunk előteremteni. Mindazonáltal szomszédaink jó akaratára való tekintettel nagyon kívánatos lenne, ha tűzifa készletünket jobban megbecsülnénk, más fában való szükségletünket pedig igyekeznénk tartósabb anyaggal pótolni, örvendetes jelenség, hogy a tüzelőínség alkalmával eltűnt fakerítések pótlására már nem igen használnak ismét fát, hanem inkább vasat, betont vagy vasbetont. Ilyenformán nagyon sok esetben megtakaríthatnánk a fára áldozott kiadásokat. Ezzel azonban most nem akarok foglalkozni, hanem a tűzifára térek át. Adataimat a chilei acetilén és más világítóanyagok általános társasága Sociedad General de Cias Acetileno i de las Alumbrados füzetéből vettem, amiért a szerzőnek, Ferrando Konrád úrnak köszönetet mondok. Lebon 1798-ban tette meg első kísérleteit az összes nyersanyagok felfogásával párosított vasretortában való falepárlásra. Ez a találmány azonban koraszülött volt, évtizedekig szó sem lehetett annak kihasználásáról. Csak amióta a metilalkoholt, a borszesz denaturálására kezdték felhasználni és amióta a többi melléktermék is keresett árucikk lettek, indult fejlődésnek a falepárlóipar. Franciaország 1914-ben már 300.000 köbméter fát desztillált. A falepárlóipar oly fejlődésnek indult, hogy az így felhasznált famennyiség kezdett nagyobb lenni az évi utánnövekedésnél, úgyhogy a falepárlóipar szabályozását kellett sürgetni. Németország 1904-ben 40 millió márka értékű methilalkoholt használt fel, az ecetsav értéke még nagyobb. Ferrando adatai szerint 100 kg fából 55—60 kg párlat, 35-40 kg faszén keletkezik. Az 55—60 kg párlatból 6—8 kg elsőrendű fakátrány és 6 kg ecetsav, 172—2 l methilalkohol, 300.000—400.000 / fagáz. Csonka-Magyarország összes falepárolóit elvesztette, így még faszénben Tűzifa ... ... .. . 74.000 waggon 1110 millió korona Gömbfa . 14.948 „ 373 1) V Fűrészárú ... __ 24.667 „ 233 V » Faszén .. . 2.252 „ 146 V) V Talpfa ... ... .. 526 „ 8 v r. Összesen ... 110.393 waggon 2870 millió korona. Felolvasta a kohászati, gépészeti, elektrotechnikai és vegyészeti szakosztályok 1922 június 3.-án tartott ülésén. 2 V. o. A Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet Közlönye, 1922 április 16. szám, 127—131. lap.