A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 56. évfolyam (1922)

30-31. szám - Gáti Béla: A falepárlás közgazdasági jelentősége, chilei falepárló-készülék

LVI. kötet, 30—31. szám. A falepárlás közgazdasági jelentősége, chilei falepárló-készülék. 257 végül arról is meggyőződhetik a magyar technikus társa­dalom, hogy miként vélekednek ma már Magyarországon is a technikáról s miket propagálnak nemcsak a folyó­iratok, hanem a napilapok is. A civilizáció, amely a latin cívis - polgár szóból szárma­zik s így magyarul polgárosodást, polgárosulást, kevésbé polgáriasodást jelent, mivel a polgárias szó értelme ma inkább bürgerlich, mint civilizált, — békét, virágzást, bol­dogságot és szabadságot jelent a barbársággal ellentétben, így foglalata mindazoknak a műveltségi elemeknek, amelyek a polgári együttéléshez szükségesek s természetszerűen abból fejlődtek ki. Ily műveltségi elemeknek birtokába, melyek alatt a műveltségnek csak külső s nem egyúttal belső kellékeit is szokták érteni, technika nélkül szintén nem juthatott volna egy barbár nép sem, hogy azután későbbi fejlődésében ugyancsak a technika segítségével iparban, művészetben, érzésben és gondolkodásban maga­sabb fokú kultúrára tehessen szert. Technika nélkül nincs polgárosodás és nincs magasabb­fokú művelődés s az előbb kifejtettek alapján tévesnek kell minősítenem minden olyan az emberiség művelődés­történetét számba nem vevő felfogást, amely annak a ténynek felismerése helyett, hogy tulajdonképen egész társadalmi életünk magas színvonalra emelését s az embe­riségnek a rabszolgaságtól való megváltását és felszaba­dítását a technikának köszönhetjük, e ténnyel szemben a technika fejlődésének legnagyobb bűnéül azt tudja be, hogy a múlt század géppé alacsonyította le az embert is. Tény, hogy az emberiség ma nemcsak gazdasági vál­ságban sínylődik, hanem egy ennél sokkalta súlyosabb természetű válságot, az önbizalmától megfosztott, anya­giasságba sülyedt ember válságát éli át. Egy technikus sem fogja kétségbe vonni, hogy a világra nehezülő anya­giasság sivárrá és kietlenné teszi az ember lelki életét, azonban hogy ezt a válságot és anyagiasságot a tech­nikai és természettudományok fejlődése és térfoglalása teremtette volna meg, mint a tényekkel merőben ellenkező és a valóságban semmivel sem bizonyítható állítást, légből kapottnak és képtelennek nyilatkoztatjuk ki s ellene a technikus kar egyeteme nevében ünnepélyesen tiltakozunk. A baj úgy hiszem nem a technikai tudományok fejlő­désében keresendő, hanem inkább ott, ahonnan ezek a támadások most oly sűrűn érik a technikát. A technikai tudományok sikerrel tudnak megbirkózni a szervetlen világ erőivel s sok eredménnyel tudják elhárí­tani mindazokat a veszedelmeket, amelyek a természeti erők részéről az emberiséget érhetnék; sőt ennél többre is képesek, amennyiben a megfékezett, leigázott erőket az ember szolgálatába állítván, mindama előfeltételeket is megteremtik, amelyek az ember békés életéhez, polgáro­sodásához és kultúrájához szükségesek. Viszont a szellemi és lelkierők kiismerése, üdvös mun­kára szorítása és helyes mederbe terelése a teológusok, bölcsészek, szociológusok s végül a jog- és államtudo­mányokkal foglalkozók feladata. Rajtuk tehát a sor, hogy ők is olyan módszereket, eljárásokat eszeljenek ki és lép­tessenek életbe, amelyek a szerves világnak az emberi társadalomban szunnyadó erői fékentartására alkalmasak s arra jók, hogy az emberiséget a mai anyagias gondol­kozás helyett eszményibb és emberibb célok felé tereljék. A falepárlás közgazdasáért i­el­en fősés­e. chilei falepárló-készülék. • f** o o / » ' -GÁTI BÉLA.­ Magyarország megcsonkításával tüzelőanyagellátásunk kérdése mind nagyobb fontosságot nyer. Barna szeneink és lignitjeink kihasználására már megtették az első lépé­seket ; ezen a téren a magyar mérnökség a Budapest székesfővárosi Gázgyárak támogatásával igazán alapvető munkát végzett. A cellulóza és a fa felhasználása tekin­tetében azonban még nagyon hátra vagyunk. Az egyedüli ajándék, amit környező ellenségeink jóvoltából még kapunk, a napsugár energiája, mindazonáltal a napsugár energiá­jának legfontosabb eredményét, a cellulózát és a fát nem használjuk ki kellőképen. A cellulóza közgazdasági jelen­tőségéről már tartottam előadást, most a fára akarok ki­térni és egy a fa lepárlására vonatkozó bevált szerke­zetet ismertetni. Az 1921. évi behozatal Kaán Károly: Az erdészeti technika országos kérdéseiből címen közölt adatai nyomán a következő : Megjegyzem, hogy Kaán adatait millió koronákra kere­kítettem ki. Mult évben legnagyobb kivitelünk a borban volt s ennek értéke kb. egy milliárd koronával a tüzifabehozatallal egyenértékű volt. Ebből is látjuk, hogy munkaerő befekteté­sével az erdőségeknél tetemesen kisebb szőlőterületeken azonos értéket tudunk előteremteni. Mindazonáltal szom­szédaink jó akaratára való tekintettel nagyon kívánatos lenne, ha tűzifa készletünket jobban megbecsülnénk, más fában való szükségletünket pedig igyekeznénk tartósabb anyaggal pótolni, örvendetes jelenség, hogy a tüzelőínség alkalmával eltűnt fakerítések pótlására már nem igen hasz­nálnak ismét fát, hanem inkább vasat, betont vagy vas­betont. Ilyenformán nagyon sok esetben megtakaríthatnánk a fára áldozott kiadásokat. Ezzel azonban most nem akarok foglalkozni, hanem a tűzifára térek át. Adataimat a chilei acetilén és más világítóanyagok általános társasága Sociedad General de Cias Acetileno i de las Alumbrados füzetéből vettem, amiért a szerzőnek, Ferrando Konrád úrnak köszönetet mondok. Lebon 1798-ban tette meg első kísérleteit az összes nyersanyagok felfogásával párosított vasretortában való falepárlásra. Ez a találmány azonban koraszülött volt, év­tizedekig szó sem lehetett annak kihasználásáról. Csak amióta a metilalkoholt, a borszesz denaturálására kezdték felhasználni és amióta a többi melléktermék is keresett árucikk lettek, indult fejlődésnek a falepárlóipar. Francia­ország 1914-ben már 300.000 köbméter fát desztillált. A falepárlóipar oly fejlődésnek indult, hogy az így fel­használt famennyiség kezdett nagyobb lenni az évi után­növekedésnél, úgyhogy a falepárlóipar szabályozását kellett sürgetni. Németország 1904-ben 40 millió márka értékű methilalkoholt használt fel, az ecetsav értéke még nagyobb. Ferrando adatai szerint 100 kg fából 55—60 kg párlat, 35-40 kg faszén keletkezik. Az 55—60 kg párlatból 6—8 kg elsőrendű fakátrány és 6 kg ecetsav, 172—2 l methilalkohol, 300.000—400.000 / fagáz. Csonka-Magyar­ország összes falepárolóit elvesztette, így még faszénben Tűzifa ... ... .. . 74.000 waggon 1110 millió korona Gömbfa . 14.948 „ 373 1) V Fűrészárú ... __ 24.667 „­­ 233 V » Faszén .. . 2.252 „ 146 V) V Talpfa ... ... .. 526 „ 8 v r. Összesen ... 110.393 waggon 2870 millió korona.­ ­ Felolvasta a kohászati, gépészeti, elektrotechnikai és ve­gyészeti szakosztályok 1922 június 3.-án tartott ülésén. 2 V. o. A Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet Közlönye, 1922 április 16. szám, 127—131. lap.

Next