A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 64. évfolyam (1930)

7-8. szám - Vendl Aladár: A budapesti agyagterületek csuszamlásai

HI-12. szám, LXIV. kötet, Budapest, 1930 március 16. A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYE A BUDAPESTI MÉRNÖKI KAMARA HIVATALOS LAPJA. OFFIZIELLES ORGAN DES UNGARISCHEN INGENIEUR- UND ARCHITEKTEN-VEREINES OFFICIELLES ORGAN DER BUDAPESTER INGENIEUR-KAMMER - BUDAPEST IV, REÁLTANODA-U. 13—15. ALAPÍTÁSI ÉV : 1867 TELEFON : AUTOMATA 853-30 GRÜNDUNGSJAHR : 1867 M­ellékletei: „A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyének Havi füzetei", a „Technika és Közgazdaság", „Tüzeléstechnika" és az „Ipari Szabványosítás". Hozza a „Magyar Ipari Szabványosító Bizottság" hivatalos közleményeit és szabványtervezeteit. TARTALOM: A budapesti agyagterületek csuszamlásai. Dr. Vendl Aladár. 65.1. — Budapest és pályaudvarai. Vámos Ferenc 72. 1. SZAKIRODALOM : Könyvismertetések, bírálatok. Rovatvezető: Dr. Lósy-Schmidt Ede, egyleti könyvtárnok. Százesztendős javaslat egy magyar mérnöki folyóirat megindítására. Ismerteti: Dr. Lósy-Schmidt Ede. 85. 1. EGYLETI KÖZLEMÉNYEK : Alelnök jelölés. 86. 1. — Új tagjaink. 86. 1. — Francia és angol nyelvtanfolyamok az Egyletben. 86. 1. — A folyó évi budapesti nemzetközi építészkongresszus keretében állítják fel Lechner Ödön szobrát. 86. 1. — M. M. és É. E. pécsi osztálya. 86. 1. — A gépészeti, gyáripari és elektrotechnikai, valamint bányászati és kohászati szakosztályok 1929. évi november hó 23-i és december hó 14-i együttes ülésének jegyzőkönyve. 87. 1. A BUDAPESTI MÉRNÖKI KAMARA KÖZLEMÉNYEI: A Kamara választmányának 135. üléséből. 87. 1. — A Kamara új tagjai. 88. 1. — Hirdetés a Mérnökök Nyilvántartásába való felvételről. 88. 1. — Hirdetés tagfelvételről. 88. 1. — Hirdetmény. 88. 1. A budapesti agyagterületek csuszamlásai. Dr. VENDL ALADÁR. Résumé: L'auteur décrit les glissements de terrain au point de vue géologique. La montagne de Buda est bordée á l'est et dans ses vallées de mérne par 1 argile de Kiscell, d'une composition mécanique trés variable. Cette argile contient des intercalations de sable, des couches de gypse et de tut andésitique et rarement des traces de lignité. L'argile est en général couverte de loess. Les grands traits de la morphologie d'aujourd'hui se sont développés déjá avant la formá­don du loess. Les glissements de terrain se produisent par suite d'une mince nappe aquifére qui se trouve dans le loess sur la surface et dans la partié supérieure de l'argile en s'écoulant dans les petites vallées, — formées avant la formation du loess, — vers le Danube. Les premíers glissements ont lieu déjá au debut du liolocéne. Plusieurs types de glissements sont discutés et l'influence de la gelée fut aussi établie. A Budai-hegység peremi részein s mélyebb területein az alaphegységet sok helyen kiscelli agyag szegélyezi. E kiscelli agyagterületek lejtőin több helyen és régi idők óta ismeretesek, némely lejtőn igen veszedelmes csuszamlások. A mozgásba jutott kőzettömegek az enyhe lejtők alacsonyabban fekvő részeit —a néha iszapfolyá­­sok alakjában — elborítják, a mozgó területeken levő építmények megrongálódnak és a csuszamlások nagy része a lejtőn ,alulról felfelé aránylag rövid idő alatt tovább terjed. A legjobban feltárt s legjellemzőbb csuszamlások a Hármashatár-hegy—Csúcs*hegy vonulatának keleti, illés főleg északkeleti lejtőjén állottak elő, főleg a Mátyás* hegy, Tábor-hegy, Remete*hegy, Kecske*hegy környékén. E talajmozgások egy részéről az irodalomban már ré­­gebben megemlékezett Cholnoky Jenő, ki a Világegye* tem című népszerű munkában röviden ismertette eze­­ket. A Budai-hegység e részének geológiai viszonyai rö­ viden a következők: (1. ábra.) Az alaphegység legnagyobb része a felső karni fő* dolomitból áll, mely szarukőtartalmú. Csak egyes kisebb rögök dolomitja szarukőmentes (pl. Farkastoroktól északra jól feltárva). Egyes pontokon a raibli rétegek nívójába tartozó szaruköves mészkő is a felszínre buk­­kanik a dolomit alól. A triász­ kőzetek fölött letelepülnek a priaboniai emelet kőzetei: 1. Nummulinás mészkő; 2. bryozoumos márga; 3. budai márga, mind kisebb vastagságban (v. ö. a 2. ábrával). A hegyvonulat keleti, enyhe esésű lejtője a középső oligocén kiscelli agyagból épült fel, mely azonban a felette levő pleisztocén kőzetek folytán csak egyes helyeken búvik ki közvetlenül a felszínre, nevezetesen főkép az itt levő téglagyárak agyagfejtőiben. E lejtő nyugati részének az esése széles sávban igen enyhe, csak 5—70; keleti széle azonban az óholocén Duna- terrasza felé meredeken lejt 28—30° alatt a Bécsi*út mentén. A kiscelli agyag fölött kisebb foltokban pleisztocén travertino fordul elő 140—150 m t. sz. f. magasságban. A budai melegforrások ugyanis a pleisztocénban az akkori Duna partján fakadtak, mintegy 50 m magasan a mai Duna tükre fölött. E forrásokból rakódott le a travertino. A kiscelli agyag fölött s a travertino alatt egyes helyeken az ópleisztocén Duna hordalékának roncsait találjuk: homokot és kavicsos homokot. A kiscelli agyagot s ott, hol az agyagon a travertino előfordul, részben a travertinot is, lösz borítja, mely* nek vastagsága helyenként a 6—7 métert is eléri. A Budai*hegységnek ez a része is rögös szerkezetű,­ azaz vetődések rögökre tagolták, melyek részben pikke­­lyesen egymásra tolódtak. Maga a kiscelli agyag sem egységes telepedésű, hanem szintén rögökre vetődött szét, melyek különböző helyzetekbe jutottak. Az alap* hegység közelében a kiscelli agyag rétegei átlag KÉK* felé, a keleti részen ellenben ellenkező NyDNy*dőlé­ sűek. Rövidség kedvéért e viszonyokat a 2. ábrán vá­­zolt szelvény foglalja össze.­ A kiscelli agyag kékesszürke színű, a levegőn azon­­ban oxidáció folytán megsárgul. Meglehetős kötött ter­­mészetű, szárazon kőkemény, nedvesen kövér. Igen gyakran azonban vékonyabb*vastagabb homok*, vagy homokkőrétegekkel váltakozik. Helyenként gipszréte­­geket, gyakran andezit*tufarétegeket, ritkábban vé­­kony barnaszénsávokat tartalmaz. Lényegében kali­ciumkarbonát tartalmú homok, iszap és agyag keveréke 1. tábl. A kiscelli agyag mechanikai összetétele.2­1 Schafarzik Ferenc—Vendl Aladár: Geológiai kirándulások Budapest környékén. Budapest, 1929, 187. old. Lelőhely Mélység cm Szemek átmérője mm 0-0-0025 1­0.002 5—0 021 0'02—2­ 0 súly °/o Kalcium­kirbor­át súly % Ürömhegy 80 14-94 4790 37-16 Testvérhegy .... 50 20-10 51-22 28-68 011 Aranyhegy . . . 60 23-72 58-20 18-08 31-03 Ürömhegy 600 9-34 44-06 4660 12-91 Ürömhegy Ék.-i 1. 80 19-90 53-20 26-90 1370 Ürömhegy É.-i 1. 70 13-74 34-44 51-82 22-04 Ürömhegy 0'00 14-12 3896 46 92 8-13 Ürömhegy Ék.-i 1. o-oo 21-04 50-86 28-10 107 Ürömhegy É­.i 1. O'OO 15-62 36-92 47-46 0­ 04 Testvérhegy .... 60 2-80 4336 53-84 17-01 Aranyhegy .... o-oo 2076 55-86 23-38 14-49

Next