A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 71. évfolyam (1937)
7-8. szám - "Magyar Műszaki Múzeum"
10 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXXI. köt. 1—2. szám. állapító készülék (Richtungshörer) lényegében akusztikus hangsűrítő exponenciális tölcsér, vagy azok rendszere. Az elektroakusztikus készülékek nem váltak be a gyakorlatban, mert a mellékzörejeket és egyéb zavaró hangokat is egyenlő mértékben erősítik fel. A régibb típusú iránymegállapító készülékek a legnagyobb hatás elvén épültek fel. A tölcsért addig kellett mozgatni, míg egy bizonyos helyzetben az észlelt hang a legerősebbé vált. Feltételezték, hogy akkor ez volt a keresett irány. Az előrebocsátottakból látható azonban, hogy ez az eljárás korántsem kielégítő pontosságú. Légelhárításhoz a binauráleffektus elvét kell felhasználni. A két füllel való hallás következtében az agyközpontba jutó inger a hangforrás helyének benyomását is érzékelteti. Az emberi agy igen kis időkülönbözetet is felfog. Egy bizonyos fejtartás mellett a hangok nem érik mindig teljesen egyidőben a két fület, ha az időkülönbség 3. 10—1 spc-nál nagyobb az agyközponti inger jobbra vagy balra vált ki erősebb hatást, aszerint, hogy melyik fület érte előbb a hang. 6,3. 10—4-től 1,2. 10—3 másodpercig terjedő időközökbe eső hangdiffercia azt a benyomást kelti már, hogy a hangforrás a fülek tengelyének meghosszabbításában van. Még nagyobb különbség esetén a hang már mint két külön impulzus jelentkezik. 333 m/sec. hangsebességgel 6,3. 10—4 időnek 21 cm út felel meg. Ez az időkülönbség akkor jelentkezik, ha a hangforrás a két fül tengelyének meghosszabbításában van, az egyik fül ennyivel előbb hallja a hangot, mint a másik, ily módon 21 cm az akusztikai bázisvonal hossza. (Közel állandó érték, nem azonos a fiziológiai fültávolsággal!) Szögekben kifejezve, a 6,3. 10—4 időkülönbség 90 foknak felel meg, a 3. 10—5 sec. 3 foknak. Ez azt jelenti, hogy az emberi fül iránymeghatározó képessége csak 3 fok pontosságú. Ha a bázisvonalat mesterségesen meg tudjuk hosszabbítani, a szórási szög csökkenthető, ezzel pedig a beállítás pontossága fokozható. (Analóg a stereoszkopikus távolságmérés elvével.) A gyakorlatban 1,5 m-en felül nem érdemes a bázisvonalat növelni, 1,5 m-nek 25 szög perc felel meg. Az irány megállapító készülékek két egymásra mezőn álló bázisvonalú tölcsér vagy parabolatükörpárból állanak, egyik pár a magassági, a másik pár az odalirányú szög megállapítására való. A legújabb német szerkezetekben négy exponenciáltölcsér van, a francia készülékeket kis tölcsérek egész rendszere jellemzi. V. D. I. Nr. 33. 1936. S. 995. Dr. Tyrman Miklós. Magyar Műszaki Múzeum. 1921—1937. Rovatvezető: Dr. Lósy-Schmidt Ede. III., (ul. 1921-től kezdve LXIX.) közlemény. Újabb adatok Szkalniczky Antalról. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyének 1936. évi március hó 15-iki számában megemlékeztem Szkalniczky Antalról, mint a Magyar Tudományos Akadémia első építész tagjáról és működéséről. Eme cikkem hatására megjelent nálam Szkalniczky Antal egyetlen élő leánya, aki igen érdekes és értékes okiratokat, rajzokat, festményeket hozott magával édesatyja hagyatékából. Olyan irtékes dokumentumok ezek, hogy felkértem, legyen szíves azokat a most megalakult Magyar Műszaki Múzeum igazgatójának, Lósy Schmidt Ede dr. úrnak rendelkezésére bocsátani, aki azokat a jövő nemzedék okulására meg fogja őrizni, mint az első műegyetemi műépítészeti tanárnak értékes hagyatékát. Ezt az egyetlen életben lévő Szkalniczky leány megígérte, így Múzeumunk újból egy igen értékes építészeti hagyatékkal fog gazdagodni.* Szkalniczky leánya 68 éves (1868-ban született) felsőgödi lakos, festőművésznő, aki elmondotta, hogy rajta kívül édesapjának még egy fia volt: Henrik, orvos, akinek fia Győző, műegyetemi hallgató, 1916-ban hősi halált halt a háborúban, így a család egyetlen életben lévő tagja ő, aki kegyelettel őrzi édesapja emlékeit. Ezek között van gróf Dezsőffy Emilnek, az Akadémia volt elnökéneek 1864-ben kelt eredeti pecséttel ellátott bizonyítványa, továbbá Szkalniczkynek saját kézzel írott, 1870 június 15-én kelt, öt nagyformátumú levélbeli beadványa br. Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, melyben műegyetemi rendes tanárrá való kinevezését kéri. Tudvalevő, hogy Szkalniczky volt az első díszépítéstani tanára a József Műegyetemnek. Ugyaneme beadványra annak elintézése is rá van vezetve a következőképen: „A kérelmezett állomásra más neveztetett ki Budán 1870. okt. 29-én, aláírva a műegyetemi igazgatóság." Utána nézvén „A Magyar Királyi József műegyetem és Hazai Felsőoktatás Története" című műben (Zelovich Kornéltól), hogy ki volt az, akit a jeles Szkalniczky helyett a Műegyetem műépítészeti tanszékére kineveztek, azt találjuk (lásd 352. oldal), hogy Schultz Ferencet nevezték ki 1870 okt. 1-én, aki meg is halt 20 nap múlva, 1870 okt. 22-én. Ez a mellőzés Szkalniczky Antalt végkép elkeserítette, a Műegyetemet otthagyta s azontúl 1878-ban bekövetkezett haláláig magánépítkezésekkel foglalkozott, a monumentális remekművek egész sorozatát alkotván meg. Szkalniczky Antal sírja a most megszüntetésre ítélt Új Szent János kórház melletti régi temetőben van, ahol díszes síremlék őrzi a nagy építész halhatatlan emlékét. Már itt is felhívjuk az illetékesek figyelmét, elsősorban a Magy. Kir. József Műegyetemét, hogy a kitűnő tanárnak és a nagy magyar építésznek a sírját gondozásba vegye, nehogy e nagyértékű ember, tanár és művész emléke nyomtalanul eltűnjék. Szó van róla, hogy a nagy emberek emlékének a főváros a Németvölgyi úti temetőben egy külön temetőt biztosít. Ide elsősorban Szkalniczky Antal maradványait és síremlékét kellene átszállítani, mielőtt az nyomtalanul eltűnnék az Uj Szent János kórház melletti temetőből. * A hagyaték egy része már beérkezett. A rovatv. Dr. Fábián Gáspár. 1. ábra. Akusztikus iránymegállapító-készülék. A Magyar Műszaki Múzeum részére felajánlott és beérkezett adományok. 79. Özv. Münzberger Ferencné ajándéka férje hagyatékából. 1. Reáliskolai és műegyetemi tanulmányi rajzok a 60-as és a 70-es évekből, Schneder és Kherndl műegyetemi tanárok aláírásával (kb. 20 drb). — A Bodrog kotrógép és a szegedi körtöltésépítkezés barna, ill. fekete keretben. — 3. A vízépítés körébe tartozó fényképfelvételek a 80-as évekből (kb. 20 drb). 80. Selymesi Mária úrnő ajándéka Antalffy Andor ny. miniszteri tanácsos útján Seide (Selymesi) Gyula pénzügyminiszteri tanácsos (1820—1889), dohánybeváltó felügyelő hagyatékából, ügyvédi oklevél. 81. Dr. Radó Gyulának, az Angol-Magyar Bank igazgatójának ajándéka: Gyufagyüjtemény (magyar és külföldi gyártmányú gyufák, kb. 160 doboz). 82. Özv. Hackenberg Györgyné, szül. Szkalnitzky Zsófia (Felsőgöd) ajándéka édesatyja, Szkalnitzky Antal műegyetemi tanár hagyatékából: 1. Vázlatkönyvei a 60-as évek elejéről (2 drb). — 2. A bécsi műegyetem által 1864-ben kiállított vég-