A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 71. évfolyam (1937)
3-4. szám - "Magyar Műszaki Múzeum" - Szakirodalom
10 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXXI. köt. 1—2. szám. (len Lilidéi alatt halad át s a Brandenburger- Tor-hoz ér el. Ez a szakasz van már üzemben. A még el nem készült szakasz a Zotsdamer Platzot érintve az Anhalter Bahnhof alá fut be és csatlakozik a már meglévő vonalhoz. Az új vonalnak jelentősége igen nagy, mert az üzleti és hatósági negyedet szeli át, azonkívül egyrészt az északi és déli városrész és a Stadtbahn, másrészt az északi és a déli városrész közt létesít közvetlen összeköttetést. A teljesítőképességhez igazodva, a biztosítóberendezések óránként 411, egyenként nyolc kocsiból álló vonat közlekedtetését teszik lehetővé. A mai forgalom III perces. A megengedett legnagyobb sebesség 48 km/ó, a vonalon azonban 150 m sugarú ívek vannak. Különösen nehéz volt a vonalvezetés a friedrichstrassei pályaudvarnál. Itt ugyanis a Stettiner Bahnhof felől haladva először a Spree alá, azután az U-Bahn alagútja fölé, majd a friedrichstrassei pályaudvar alá kellett a vonalat vezetni, így itt 33%-os emelkedések és ellenesések alkalmazására volt szükség. (Verkehrstechnische Woche, 1936, 31- 31. sz.) Szabó Dezső. Magyar Műszaki Múzeum, 1921—1937. Rovatvezető: Dr. Lósy-Schmidt Ede. I., (ul. 1921-től kezdve I.XVII1.) közlemény. A Magyar Műszaki Múzeum részére felajánlott és beérkezett adományok. 70. Kassay Aladár m. kir. bányaügyi főtanácsosnak, az Első Duna gőzhajózási Társaság ny. bányaigazgatójának ismételt ajándéka. 1. Gracheg Gyulának, Nagykanizsa város erdőmérnökének, korábban a gróf Batthyány-féle uradalom erdészének (+1876) „Über technisches Zeichnen im Forstfadw. Brod and Kulpa 1870" című, német nyelven írt és a sekneci Bányászati és Erdészeti Akadémiához benyújtott államvizsgái dolgozata (az Akadémián ezidőtájt még német nyelven folyt ugyanis az oktatás) 11 db színes rajzzal, kávébarna vászonkötésben. — 2. Blasehek (Balsay) Aladárnak jeles eredményű bányamérnöki oklevele. Kiállította a Selmeci. M. Kir. Bányászati és Erdészeti Akadémia 1900-ban. (A román betöréskor elhurcolt oklevélnek függőipecsétjét letépték és megrongálták.) 71. Tschenke Herman építész ismételt ajándéka: 40 db fényképfelvétel a Ganz-féle Vagongyár telepéről az 1890-es évekből. 72. Dr. Sasvári Géza műegyetemi nyilv. rk. tanárnak, a Köszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten (Drasche) vezérigazgatójának ajándéka. Görgeinek 1871-ben kelt és a Steinkohlen- und Ziegelwerks-Gesellschaft in Pest nevében Itallus Zsigmond annavölgyi bányafelügyelőhöz intézett német nyelvű levele, barna keretben. 73. Párai Vajna Gabriela úrnő ajándéka vitéz budahegyi Pauer János m. kir. kormányfőtanácsos, éptészmérnök útján. Lanisranconi Enea .mérnök, Magyarország ármentesítése. Budapest, 1882. című mű, aranyozott, vörös vászonkötésben. (Ívrét, 78., két térképmelléklettel és kinyomott elismerő levelekkel.) 74. Süss Sándor Preciziós, Mechanikai és Optikai Intézet R.-T. ajándéka: 6X30 tábori, prizmás látcső és alkatrészeinek munkafolyamata (83 X 73 cm fatáblán). 75. Sártory László, államnyomdai lzámmvivő özvegyének ajándéka, apósának, Sártori Antal (1829—1896) miniszteri tanácsosnak, az állami földmérés és az államnyomda ügyeit intéző pénzügyminisztériumi ügyosztály egykori vezetőjének hagyatékából. Antalffy Andor ny. pénzügyminisztériumi min. tanácsos útján: 1. Sártory Antilnak a Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti kara által 1852-ben kiállított magyarnyelvű mérnöki oklevele a kar függő pecsétjével. 2. Sártory Antal két jeles eredményű tanulmányi bizonyítványa a pécsi líceumtól 1846-ból és 1847-ből. — 3. Az 1829-ben Ráckeresztúron (Fejér m.) született Sártory Antal keresztlevele 1852-ből, honvédhadnagyi igazolványa :1867-ből és Buda sz. kir. város által 1850-ből hitelesített katonai elbocsátó levél másolata, összesen 6 db oklevél és okirat. 76. Antalffy Andor ny. min. tanácsos ajándéka: 1. A magyar állami földmérés (1934) c. füzet. — 2. Naczimhácz Lajos magyarhoni hites mérnöknek, A becsleges földosztásról c. kézirata 1856-ból. 77. Dr. Tyrman Miklós ajándéka Tyrman Károly hagyatékából. Recent improvements in the steam-engine. London, 1880. c. könyv. 7S. Dr. Pekár Dezső ny. min. tanácsosnak, a dr. Eötvös Loránd Geofizikai Intézet első igazgatójának ajándéka: 1. Az Eötvös—Pekár-féle kis gravitációs torziós ingának leírása és a méréseknél való kezelése magyar és német nyelven (az ingát már korábban a Süss Nándor-féle Intézet Rt. és dr. Pekár Dezső együttesen ajándékozták a Műszaki Múzeummaik). — 2. Dr. Pekár Dezső arcképe (Halmi felvétele 24.4X33.3 cm). — 3. Dr. Pekár Dezső dolgozatai: Báró Eötvös Lóránd emlékezete (1920). Az Eötvös-inga Indiában (1930); Travaux de lInstitut Géophysique Báron Roland Eötvös (1930 és 1933); A Báró Eötvös Loránd Geofizikai Intézet tízéves tudományos működése (1931); Eötvös torziós ingája az ásványolajkutatás szolgálatában (1934); Eötvös ingája a francia Limagneban (1935); Földalatti üregek kimutatása Eötvös torziós ingájával (1935); A geofizikai kutatás magyar halottja Chilében (1936); Das Karon Roland Eötvös Geophysikatische Institut in Budapest. The Small Original Eötvös torsion balance. SZAKIRODALOM. Könyvismertetések, bírálatok. Rovatvezető: Dr. LÓSY-SCHMIDT EDE, egyleti könyvtárnok. (Az ismertetésre szánt könyveket lehetőleg két példányban, úgy szintén az ismertető kéziratokat is ,szíveskedjenek a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Könyvtára, illetőleg a rovatvezető címére. Budapest, IV. ker., Reáltanoda utca 13—15. szám. II. em. küldeni.) III. Internationale Schienentagung. 3.-éme journée international du rail. Budapest, 8—12 sept. 1935. Szerkesztette dr. Ing. Czakó Miklós. Nagy quart, 262. A Magyar Anyagvizsgálók Egyesületének kiadása. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Meeh. Teelin. Intézet nyomdája. A mű a kongresszuson tartott 34, német, angol, francia és olasz előadás szövegét tartalmazza eredetiben. Az előadásokon I. általános jellegű kérdéseket tárgyaltak, II. a kopás, III. törés, belső feszültségek, anyagkifáradás jelenségeivel foglalkoztak, IV. ismertették az üzemi tapasztalatokat, V. a szerkesztési eljárásokat és végül VI. a hegesztés különböző eljárásait. A megjelölt tárgykörökön belül a mű az alábbi dolgozatokat tartalmazza: 1. A zürichi anyagvizsgáló intézet kísérleti eljárásairól és annak eredményeiről számol be. A főkérdések a kopással, kifáradással, töréssel szemben tanúsított ellenállással, mint műszaki és a beszerzési, kicserélési költségek, kamatok és ócskavasérték figyelembevételével, mint gazdasági kérdésekkel foglalkoztak. Laboratóriumi vizsgálatok és tapasztalati eredmények támasztják alá az egy- és kétalkotós, valamint a metegekezelésű sínanyagokról szóló jelentést. 2. A sínanyagok javításáról szól. Javították a hengerlési és hűtési eljárásokat. Az edzettfejű sinek jól beváltak. A talpon gyakran előálló repedések elkerülése végett új hengerlési eljárás alakult ki. Hideg telű országok részére speciális acél készül. 3. A hengerelt sinek készítésük után bizonyos ideig pihentetve, magasabb húzószilárdságot és mintegy kétszeres nyúlást tüntetnek fel, valamint kontrakciójuk is megnövekszik. A hengerlés utáni hőkezeléssel ugyanazt a hatást lehet elérni, mint pihentetéssel. Magyarázata: az elemi kristályok közt megmunkálás közben feszültségek támadnak, melyek később a kristályszerkezet visszaalakulására (rekristalizáció) vezetnek. Röntgenvizsgálatokkal igyekeznek e jelenség további magyarázatát felderíteni. 4. Az Arlberg-i kísérleti pályán tapasztalt eredményekről számol be. A sínek kopása, úgy látszik, inkább a felépítmény tervezésétől, elhelyezési módjától és az üzemi igénybevételtől függ, mint a metallurgiai összetételétől. 5. A. m. kir. államvasutak vonalain 1891, vagyis 44 év óta szerzett tapasztalatokat ismerteti. A sínek anyagának kiváló minőségére vall, hogy pl. a 428 kg-on síntípus 222 millió bruttó teher áthaladása után 35 évi használatban mindössze max. 3,75 mm kopást tüntettek fel. 6. Az átvételi ellenőrzésről szól. A középértéktől való eltéréseket statisztikai alapon a Gaussféle törvény felhasználásával számítják ki és az eredményeket összehasonlítják a szállítási feltételekkel. 7. Edzett sín előállítási módjait tárgyalja. Közvetlen a hengerlés után a még meleg sín felső felületét porlasztott vízsugár hatásának teszik ki. 8. A kész sínek hajlítása és újabb kiegyenesítése, ha megfelelő szakszerűséggel végzik, nincs káros hatással az anyag tulajdonságaira, mert a használt legkisebb görbi-