A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 77. évfolyam (1943)
7. szám - Keöpeczi-Nagy Zoltán: Folyóink jégállapota az 1941-42. év telén I.
77. kötet, 7. szám, Budapest, 1943. április 4. A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYE OFFIZIELES ORGAN DES UNGARISCHEN INGENIEUR- UND ARCHITEKTEN-VEREINES BUDAPEST, IV., REÁLTANODA-UTCA 13-15 ALAPÍTÁSI ÉV: 1860 TELEFON: 185-330 GRÜNDUNGSJAHR : 1866 Folyóink jogállapota az 1941—42. év telén. Dr. KEÖPECZI-NAGY ZOLTÁN, m. kir. osztálymeteorológus. a) Jégzajlás és befagyás. Az 1941-es hideg és szeszélyes időjárású évben a Kárpátok medencéjében általában már november elején hirtelen 0 C° alá zuhant a hőmérséklet. November 9. és 16. között, a változatlan és tartós magaslégnyomású helyzet folyományaképpen állandósult a hideg levegő keletről való beáramlása. Ez a hidegbetörés 14-én érte el tetőfokát, s ekkor az ország egyes vidékein különleges, szokatlanul hideg időjárás uralkodott. A Kárpátok medencéjében a hőmérséklet legalacsonyabb értékeit (reggel 7 órakor mérve) az 1. térképen szemlélhetjük. E térkép magyarázza meg a jégzajlásnak folyóinkon, különösen a Tiszán és mellékfolyóin korán, már november elején észlelt megindulását. Közismert tény, hogy a jégzajlás megindulásának és a jég beállásának időpontját a hőmérséklet alakulása szabja meg. 1. táblázat. Legmagasabb és legalacsonyabb országos átlaghőmérsékletek. Éppen ezért az 1. táblázaton országos átlagban közlöm az 1941. nov. 2. és 1942. febr. 4 közötti időben észlelt legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékleteket 5—5 napos időközökben a sürgönyző állomásoknak a Meteorológiai Intézetbe naponként befutó jelentései alapján. Amint ebből az összeállításból kitűnik, a hőmérséklet 1941 nov. 2. és 1942 febr. 4. közt igen egyenlőtlen volt, s folyóinkat különösen a dec. 12. és 21. közötti felmelegedés jégmentessé tette. Erről később bővebben megemlékezünk. Az 1941-ben már november elején, — kb. 20—22 nappal előbb, mint az előző 1940-es évben, — beállt rendkívüli hideg időjárás következtében folyóinkon a jégzajlás és a folyók részleges befagyása is jóval előbb következett be. A 2. térképen feltüntettem a Kárpátok medencéje folyót s a Balaton 1941 nov. és dec. havi első és második jégzajlása kezdetének időpontjait. Az azonos időpontban kezdődő vagy végződő jégzajlás és jégbeállás helyett valamennyi térképen ízogörbékkel kötöttem össze. Az ízogörbék mellé írott aláhúzott számok (2. és 5. térkép) azt jelentik, hogy az illető ízogörbe a jégzajlás kezdetének illetve végének 1., 2., vagy 3. időszakát érte-e el. Felesleges lett volna minden hónapról külön jégzajlási térképet készíteni, mivel folyóink jégzajlásának időpontjai így egy térképen szemléltetve sem zavarják a különböző zajlási időpontok áttekintését. Az erdélyrészi folyókról a jelentések igen bizonytalanok, azért azokat a térképeken nem is tüntettem fel. A november eleji hideghullám csak a Felső-Tiszán és annak mellékfolyóin idézett élő jégzajlást. (L. 1. térkép. A legalacsonyabb hőmérséklet eloszlása 1941 november 14-én. 5 Uítpos Max. Min. 5 napos Max. Min. időköz G° c° időköz C° c° 1941. XI. 2—6. 9-7 41 22—26. 0 9 -5-9 7—11. 6-S —1-9 27—31. —6-4 — 160 12-16. 2-3 -66 1942.1.1—5. 50 —142 17-21. 4-7 -2-8 6—10. -21 —61 22—26. 4-2 —1-4 11—15. —7 7 —15-7 XI. 27—XII. 1. -6-1 -10-5 16—20. -108 —18-0 XII. 2—6. —10 —8-2 21—25. —14 5 —254 7—11. 50 —0-2 26—30. -80 —16-8 12—16. 68 1-3 1. 31—11. 4. —4-1 -14-8 17—21. 40 0-5 A klisé a M. Kir. Meteorológiai Intézet tulajdona.