Magyar Mezőgazdaság, 2004. április-június (59. évfolyam, 15-27. szám)
2004-06-23 / 26. szám
Táj- és természetvédő gazdálkodás A természeti adottságok mellett, falvaink képében meghatározó jelentőségű a tájhasznosítás szerepe. Tájegységenként - éppen a természeti adottságok függvényében - eltérő lehetőségek eredményezik a falvak változó jellegét és megjelenését. Ez a változatosság a turisztikai vonzerőnek is csaknem kimeríthetetlen tárházát jelenti. A falvak átalakulásával ugyanakkor jelentősen megváltozott a vidéki táj hasznosítása. Bár a mezőgazdaság a falusi jövedelemtermelésben továbbra is fontos szerepet játszik, súlya a foglalkoztatásban jelentősen csökkent. A falusi népesség egy részének ezáltal megszűnt a kapcsolata - amely a gazdálkodás révén fennállt a tájjal. Ez az életminőség szempontjából jelentős változásokat hozott, ám a hagyományos értékek fennmaradását tekintve veszélyt is hordoz magában. Egyre több szakember véli úgy, hogy nagyon fontos a számos elemében helyenként mindmáig élő, hagyományos gazdálkodás megőrzése és fenntartása, ami a falusi turizmus szempontjából is alapvető érdek, hiszen a vendégekkel való megismertetése komoly vonzerőt jelenthet. A tájvédelmi szempontokat a nagyüzemi termesztésben is fokozottabban kellene érvényesíteni, hiszen a korábbi - gyakran felelőtlen - gazdálkodás nem csupán szegényebbé tette a tájat a mezsgyék, facsoportok, vízfolyások, kunhalmok eltüntetésével, hanem jelentős környezeti károkat is okozott. Ma már egyértelmű, hogy új hasznosítási módot - legelő, kaszáló, erdő stb. - kell találni a gazdaságosan nem művelhető parlag szántóterületeknek, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy ne legyenek gondozatlan, elhagyatott benyomást keltő tájrészletek a vidéki térségekben. Mindehhez jól illeszkedik a manapság sokat emlegetett Natura 2000 európai természetvédelmi hálózat hazai területeinek kijelölése. A Natura 2000 célja, hogy európai viszonylatban határozza meg a védendő természeti területeket, növényeket, állatokat. A Natura 2000 hálózat tervezett összterülete Magyarországon 1,94 millió hektár. Ebből 718 ezer hektár már eleve védett természeti területre esik. További 446 ezer hektár érzékeny természeti terület, 776 ezer hektár pedig egyik területi körbe sem tartozik. A hálózatba bevont területeknél a gazdálkodóknak általában nem kell a klasszikus természetvédelmi korlátozásokra számítaniuk. Többnyire a korábbi művelés tartható fenn, mert eddig is ez biztosította egy adott védelemre érdemes állatfaj kellő életfeltételeit. A földhasználónak általában csak a természetvédelmi hatóság ellenőrzéseit kell eltűrnie, illetve a művelési ág változását engedélyeztetni. Ezért viszont kárpótlást nyújt az Európai Uniótól elnyerhető magasabb támogatás, illetve a Natura 2000 védjegy használata. Egyes tevékenységek végzéséhez viszont a kormányrendelet-tervezet a természetvédelmi igazgatóságok engedélyezési, illetve szakhatósági eljárását írja elő. A Natura 2000 területre jelentős hatást kifejtő tevékenység, környezethasználat, illetve beruházás esetén - amennyiben külön jogszabály nem ír elő környezeti hatásvizsgálatot - természetvédelmi állapotfelmérésre kötelezi a kérelmezőt. Az engedély csak abban az esetben adható meg, amennyiben a tevékenység a Natura 2000 terület elsődleges természetvédelmi rendeltetését nem veszélyezteti. A Natura 2000 területté nyilvánítást követően - amennyiben a terület jelenleg nem védett természeti terület -, a gazdálkodók támogatáshoz juthatnak az agrár-környezetvédelmi támogatási rendszer keretében. Amennyiben természetvédelmi korlátozás következtében a megkezdett fejlesztéseik nem hasznosíthatók és jelentős szerkezetváltoztatásra kényszerülnek, akkor természetvédelmi kártalanításra válnak jogosulttá. A nemzeti park igazgatóságok a Natura 2000 területekre is meghatározzák majd azokat az extenzív gazdálkodási módokat, amelyek leghatékonyabban szolgálják a terület természetvédelmi céljait. Az igazgatóságok által előírt gazdálkodási módok önkéntes vállalásának ellenértéke az agrár-környezetvédelmi támogatási rendszer keretében hozzáférhető támogatási összeg folyósítása lesz. Az újólag bevonandó 776 ezer hektárnyi terület kompenzációs igénye elvileg - a hektáronkénti 30 ezer forinttal számolva - 23 milliárd forint lehet, de ebből 4,6 milliárd forint a magyarországi önrész, a többi közösségi forrás. GY. A. CSÜTÖRTÖK: 5.30 Gazdakör - Duna TV (ism: 12.10) 5.38 Falurádió - Kossuth Rádió 5.38 Agrárhíradó - mtv; m2 PÉNTEK: 5.30 Gazdakör - Duna TV (ism: 12.10) 5.38 Falurádió - Kossuth Rádió 5.38 Agrárhíradó - mtv; m2 17.30 Virágzó Magyarország - Hálózat TV SZOMBAT: 5.30 Gazdakör -Duna TV (ism; 12.15) 5.38 Agrárhíradó - mtv; m2 5.40 Házunk tája - Kossuth Rádió 8.06 Kopogtató - Kossuth Rádió 12.30 Faluról falura - Kossuth Rádió 14.05 Oxigén - Kossuth Rádió VASÁRNAP: 5.38 Agrárhíradó - mtv; m2 5.30 Gazdakör - Duna TV (ism. 12.15) 16.00 Új Mezőgazdasági Magazin - Magyar ATV HÉTFŐ: 5.30 Gazdakör - Duna TV (ism: 12.10) 5.38 Falurádió - Kossuth Rádió 5.38 Agrárhíradó - mtv; m2 14.50 Földközelben - mtv KEDD: 5.30 Gazdakör - Duna TV (ism: 12.10) SZERDA: 5.30 Gazdakör - Duna TV (ism: 12.10) 5.38 Falurádió - Kossuth Rádió 5.38 Agrárhíradó - mtv; m2 AGRÁRMŰSOROK JÚNIUS 24-30. 5.38 Falurádió - Kossuth Rádió 5.38 Agrárhíradó - mtv. m2 HIRDETÉSI SZELVÉNY - FELÁRON A következő, 3600 forintot érő, hirdetési szelvényen a lapunkat vásárló kistermelők, és a családi gazdaságok tulajdonosai a jövőben féláron jelentethetik meg - maximum 20 szavas - apróhirdetéseiket, ha beküldik címünkre: (Magyar Mezőgazdaság, Bp. Mirtusz u. 2., levélcímünk: 1591 Budapest, Pf. 294.) Gazdakör neve: .................................................................................. Feladó neve:........................................................................................ Helység, irányítószám:........................................................................ Utca, házszám:.................................................................................... hirdetés szövege ................................................................................ 2004. JÚNIUS 23 ♦ MAGYAR MEZŐGAZDASÁG