Bernáth Aurél szerk.: Magyar Művészet 15. évfolyam 1948
1. szám - Képek
A MŰVÉSZETI TANÁCS HÍREI A Tanács könyvsorozatot indít művészeti problémákat tisztázó, ismeretterjesztő szándékkal. Célunk európai színvonalú, művészetértő közönség nevelése, általános kiadói viszonyaink miatt magánkiadók által meg nem jelentethető művek kiadásával. A sorozatelső számai: Bartók Béla levelei és ikonográfiája; jugoszláv, csehszlovák, bolgár, román irodalmak története; művészeti életünk kiemelkedő egyéniségeinek „beszélgetése az utókor számára", stb. Pályázatok: I. A Művészeti Tanács a modern magyar irodalomban való tájékozódás, sorsdöntő művészeti, társadalmi és történeti kérdések tisztázása céljából pályázatot hirdet. Kidolgozandó az Ady Endre fellépésétől napjainkig elmúlt mintegy négy évtized irodalmi irányzatainak, törekvéseinek alakulása, a magyar társadalomra tett hatása, művészet és társadalom kölcsönös tükröződése ebben a korszakban. Kimerítő, szélestávlatú műveket várunk, melyek felölelik az említett korszak minden magyar irodalmi relációját, mintegy 240—320 oldal nyomtatott terjedelemben. A győztes pályamű díjául a Művészeti Tanács 25.000 forintot tűz ki, fenntartva magának a jogot, hogy ha minden szempontot kimerítő, magas irodalmi színvonalon álló mű nem érkeznék be, a pályázatot meddőnek nyilvánítja. Ha a pályadíjnyertes mű könyv formájában is megjelenik — a díjban az I. kiadás szerzői joga is bennfoglaltatik. A pályázat beküldési határideje 1948 december. Ellentétben az eredeti kiírással, a Művészeti Tanács a kitűzött határidőre csak a pályamű vázlatát és két próbafejezetet kéri beküldeni. A beérkező jeligés pályaműveket a Művészeti Tanács zsűribizottsága bírálja el. A pályaművek a Művészeti Tanács címére (V., Szent István-tér 15, II.) küldendők. II. A Művészeti Tanács aggódva figyeli a magyar kritika szűk látókörét, felelőtlenségét, a nemes bírálói mérték elsekélyedését. Mindinkább látnunk kell az egyéni és napi politikai szempontok előtérbe helyezését, a művészet érdekeivel szemben. A Tanács feladatának látja, hogy behatóan foglalkozzék a kritika kérdésével és megfogalmazza igazi mivoltát. Az elmondottak alapján „A kritika kritikája" címen pályázatot hirdet a Tanács mintegy 5—6 éves 180—100 oldal) könyvben kiadható elméleti tanulmányra. A tanulmány foglalja össze a kritika elméletét, irányzatait, történetét, különös tekintettel a nagy magyar kritikusok által képviselt műbírálatra. Gerincében pedig mutasson rá kritikánk mai válságának okaira. Ugyanakkor világítsa meg történelmi és társadalmi hátterét. Kísérelje meg a tisztulás folyamatának feltárását. A beérkező pályaműveket a Művészeti Tanács összeállított bizottsága bírálja el. A pályanyertes művet 10.000. forinttal jutalmazzuk. Ebben az öszszegben az I. kiadás szerzői jogdíja is benne van. A pályázat beküldési határideje: 1948 április 1. A jeligés pályaművek a Művészeti Tanács címére (V., Szent István-tér 15, II.) küldendők. III. Az Újhold útján kiírt tanulmánypályázatunk a fiatal írónemzedék tagjai számára szól. Pályázhat bármilyen irodalmi, irodalomtörténeti jellegű tanulmány. Határidő: 1948 január 31. Fiatal írók műveinek támogatása. A Művészeti Tanács elhatározta, hogy arra érdemes fiatal írók, költők kiadásra váró műveinek megjelentetéséhez anyagi segítséggel járul hozzá. A kiadandó műveket negyedévenként választja ki a Tanács. A Művészeti Tanács segítséget nyújt a vidéki zenei élet nívójának emeléséhez. Tanácsunk körlevéllel fordult a vidéki városok zeneiskoláinak igazgatóihoz és polgármestereihez. Jelentést kértünk a városok zenei életéről, érdeklődéséről és lehetőségeiről. A beérkező jelentések alapján a Művészeti Tanács akciót indít a vidék zenei színvonalának felemelésére. A Művészeti Tanács elhatározta magyar művészek arra érdemes partitúráinak sokszorosíttatását, így igen sok, anyagiak híján ki nem nyomattatható új zenemű előadását tesszük lehetővé, s a külföldre utazó magyar karmesterek útján világviszonylatban is hozzáférhetővé. A Művészeti Tanács a Zeneművészek Szabadszervezetével egyetértésben kiválasztja a sokszorosításra méltó műveket. A Művészeti Tanács a Dolgozók Kulturális Szövetsége Zeneiskolájának anyagi támogatását javasolta a kultuszkormányzatnak. Az iskola támogatása közérdekű, mert minden téren, de különösen énekkarvezetők képzésében kitűnő munkát végez. A Művészeti Tanács Rippl-Rónai halálának 20. évfordulója alkalmából december hó folyamán kiállítást rendez a Nemzeti Szalonban. A Művészeti Tanács javaslatot tett a kultuszminisztériumnak az 1947. évi állami képzőművészeti aranyérem odaítélésére. A kultuszminisztérium a díjat Tanácsunk javaslata alapján Beck Ö. Fülöpnek ítélte. Falu város kiállításunk 1. évi június 4-e óta folyik, vándorkiállítás jellegű, s vidéki városainkat rendre végigjárta. A kiállítás célja: megmutatni, milyen a célszerű, ízléses vidéki ház, illetve városi lakás. A kiállítást mindenütt szépszámú érdeklődő közönség látogatta meg. Francia építészeti kiállítás. A modern francia építészetet bemutató anyag Budapesten, Debrecenben és Pécsett nagy érdeklődést váltott ki. A Tanács építészeti kiadványai közül elsőnek Granasztói Pál „Európai építészet" c. műve jelenik meg. A Művészeti Tanács javasolta a kultuszminisztériumnak, hogy a jövőben csak engedély alapján működhessenek képző- és iparművészeti szabadiskolák. A már működő szabadiskoláknak — a terv szerint — utólag kellene engedélyt kérniök. A tanárok kinevezése és cseréje is a Tanács javaslata alapján történnék. A Tanács elhatározta, hogy a grafika történetéről szakkönyvet irat. A hézagpótló mű megírására Bortnyik Sándort kérte fel a Művészeti Tanács. „100 év magyar iparművészete" címen Lyka Károly az elmúlt száz esztendő magyar iparművészetének történetét írja meg a Művészeti Tanács megbízásából. A reprezentáns összefoglaló mű a centenárium évében jelenik meg. A Művészeti Tanács javaslatot tett az Anyag- és Arhivatalnak a bronz-kontingens művészek számára való biztosítására. A Művészeti Tanács itt is minőségi alapon terjeszti föl az arra érdemes művészeket. A Művészeti Tanács elhatározta, hogy a nívóemelés érdekében s a színészek művészi teljesítményének fokozására, minden produkciót megtekint és az arra érdemes alakítást 1000.00 Ft-os jutalommal tünteti ki. Eddig a következő művészek részesültek a Tanács 1000. forintos jutalmában: Vígszínház: „Így múlik el az életünk" c. darabban: Keleti László. Művész Színház: „Bűn és Bűnhődés" c. darabban: Sennyei Vera. Nemzeti Színház: „Az ember tragédiája" c. darabban: Sulyok Mária I. szereposztás. Makláry Zoltán II. szereposztás. Nemzeti Kamara: „Szerelmi házasság" c. darabban: Rátkay Márton. Pesti Színház: „Idegen gyermek" c. darabban: Horváth Tivadar. Nemzeti Színház: „Orosz kérdés" c. darabban: Básti Lajos. Madách Színház: „Fiúk, lányok, kutyák" c. darabban: Kemény László. A Művészeti Tanács összeállította a centenárium évében előadásra elsősorban alkalmas színművek listáját. A jövő színészeinek nevelése és művészeti irányítása céljából a Tanács a Horváth Árpád minőségi színészkollégium könyvtárának fölállításához 5000. forinttal járult hozzá. 5000— forinttal támogatta a Művészeti Tanács a Gobbi Hilda által kezdeményezett Jászai Mari Otthont. Az Otthonban az életüket a magyar színjátszásnak szentelt, elaggott színészek kerülnek elhelyezésre, akiket minőségi alapon választanak ki. A Művészeti Tanács megbízottja Szegeden több illetékessel együtt megállapította a szegedi szabadtéri játékok újraindításának lehetőségét. A játékokat egyelőre csak szerény keretek között indítanák meg. Filmszüzsépályázat. Az újra megindított magyar filmgyártás számára új témákat akar nyújtani ez a pályázat, mely 3—3000.—0 forinttal díjazza a beérkezett öt legjobb filmnovellát. A pályázatra 550 jeligés pályamű érkezett, s beküldési határidejét november 15-én zártuk le.