Magyar Múzeumok, 1996. 2. szám (Vol. 2.)
SZÁMVETÉS - Kubassek János: Miért van, hogyan lett Érden földrajzi múzeum?: a Magyar Földrajzi Múzeum másfél évtizedes története
44 Why and How was the Geographical Museum established in Mrd? (The One and a Halt Decade History ot tile Hungarian Geographical Museum) The Hungarian Geographical Museum was born after more than seventy years of protraction. it was founded by Dénes Balázs, a geographer and geographical writer, in 1983. The collections of two permanent exhibitions. „Hungarian Travellers, Hungarian Explorers" and „Hungarian Ex plorers of the Carpathian Basin", were placed in a 19 th century monument type building, in the heart of the city of Érd. In 1985. the museum started a scientific yearbook with the name Geographical Museum Studies, with 12 numbers published until now. The activity of noted Hungarian travellers. Móric Benyovszky, Aurél Stein, Sámuel Teleki, Mór Déchy, Ervin Baktay. etc. was exposed at scientific conferences organised by the museum. Numerous objects, documents got into the museum's possession from generous contributors. Representatives of the Hungarians living abroad also enriched our collection with Számvetés Miért van, hogyan lett Érden földrajzi múzeum ? A Magyar Földrajzi Múzeum másfél évtizedes története Kubassek János A Magyar Földrajzi Múzeum rendhagyó módon, hosszú küzdelem árán jött létre. Megszületésének körülményei igen tanulságosak, ezért nem érdektelen a múzeumalapítás felé vezető út néhány mérföldkövének bemutatása. A múzeum a magyar geográfia tudománytörténeti emlékeinek gyűjtőhelye. A tudományos jelentőségű külföldi kutatómunkát végző magyar utazók, földrajzi felfedezők tevékenységének emlékeit kutatja, gyűjti, őrzi és teszi közkinccsé. Hasonló, de kivitelezésében és színvonalában összehasonlíthatatlanul látványosabb, felfedezőket bemutató kiállítás van Washingtonban, a National Geographic Magazine székházában. Európában Londonban, a Royal Geographical Society tart fenn hasonló bemutatóhelyet, de egy-egy kisebb, hasonló funkciójú múzeumi egység megtalálható Európa több más múzeumában, így Bernben, az Alpok Múzeumban, valamint több tengerészeti és hajózási szakgyűjteményben, Londonban, Párizsban, Tervurenben, Lisszabonban, Genovában. Előzmények A Magyar Földrajzi Múzeum megalapításának gondolatát hazánkban első ízben gróf Teleki Pál vetette fel Ibiben. A Földrajzi Közlemények hasábjain megjelent írásában német példára hivatkozva szorgalmazta, hogy a magyar földrajzi utazások emlékeit is kutassák fel és gyűjtsék össze, mielőtt az enyészet vagy a feledés martalékává válnak. Az első világháború után Cholnoky Jenő földrajzprofesszor próbálta megvalósítani a szép tervet, de anyagiak hiányában törekvései nem járhattak sikerrel. A második világháború pusztításai a magánszemélyek birtokában lévő muzeális értékeket sem kímélték. Nagyon sok páratlan relikvia pusztult el. Déchy Mór unokája 1984-ben, Ajkán könnyes szemmel mesélte el, hogy nagyapja Kaukázusban tett expedícióinak kéziratos feljegyzéseit, terepnaplóit és sok-sok kézzel írt levelet, köztük Lóczy Lajos, Sven Hedin, Ferdinand von Richthofen és Vámbéry Ármin leveleit Liszt Ferenc néhány kézzel írt, dedikált kottájával együtt 1945. januárjában Dabason a családi kúria kertjében didergő orosz katonák égették el, hogy átfagyott tagjaikat a tűz lángjainál melegíthessék. Az 1980-as évek elején, kutató- és gyűjtőmunkánk során hasonló történetek tucatjait mondták el az emberek. A második világháború után Kádár László professzor vezetésével a Magyar Földrajzi Társaság több ízben is próbálkozott a múzeum létesítésével, de a kísérletek minden alkalommal kudarcba fulladtak. 1978. december 19-én Balázs Dénes, a neves geográfus, földrajzi szakíró levélben fordult lakóhelye, Érd város vezetőjéhez és javaslatot tett a múzeum megalapítására. A tanácselnök kurtán elutasította. A javaslattevő azonban nem nyugodott bele a kudarcba. S amit a vagyonos tudós gróf 1911-ben megálmodott, azt a szegény, érdi geográfus valósította meg! Magyarországon Érdhez hasonló lélekszámú települések tucatjai rendelkeztek nagy múltra visszatekintő közgyűjteménnyel. Az Európa legnagyobb falujaként emlegetett Érden azonban sok más égetően fontos intézmény, így szakorvosi rendelőintézet, korszerű mentőállomás sőt teljes körű vezetékes ivóvízellátás sem volt abban az időben. A múzeumalapító Balázs Dénes gróf Teleki Pál szobránál (jobbra a szerző) - The museum-establisher Mr. Dénes Balázs at the statue of count Pál Teleki (right: the author]