Magyar Múzeumok, 1996. 3. szám (Vol. 2.)
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Wollák Katalin: Holland tanulmányút hasznosítható tapasztalatokkal
56 Fontosabb kiállítások Román György festményei 1975 március 9. Magyarországi népi faszobrok 1976 február 8. Swierkiewicz Róbert kiállítása 1977 április 24. »Célra tarts!“ - polgári lövészegyletek céltáblái a XIX. században 1977 szeptember 4. Magyar gyékényesek 1978 január 29. Jakovits József kiállítása 1980 március 30. Magyarországi szöveges falvédők a 19. és a 20. században 1980 augusztus 31. Grassalkovich (Hatvany)-kastélyt a művelődés palotájává változtassák. Több ízben szinte tragikomikus részletességgel elkészíttették a múzeum átköltöztetésének tervét a mindenkori direktorral egyszer már a fali dugaljak elhelyezkedését is megvitattuk, máskor pedig csak a fekvő vitrinek számának véglegesítése maradt hátra. Az ötlet nem volt légből kapott. Már 1984-ben kész tényként kezeli a város és a megye, hogy „az Országos Műemléki Felügyelőség hathatós anyagi támogatásával helyreállítják, újjávarázsolják a híres Grassalkovichkastélyt, s a múzeum itt kap majd tágas, korszerű, impozáns hajlékot...,. Az új igazgató (Bolykiné Fogarassy Klára) új koncepciójának megfelelően „...célunk az, hogy e helyütt alakítsuk ki a magyar népviseletek bemutató központját, vagyis egy olyan reprezentatív jellegű állandó kiállítást, mely maradandó élményeket kínál az ide látogató hazai és külföldi vendégeknek... 1945 után a kastély volt népi kollégium, vegyipari technikum, gimnázium, orvosi rendelő, stb., de az épületen nyomot leginkább a több évtizedes kórházi funkció hagyott. Az ingatlan egészségügyi karrierjének az vetett véget, hogy 1979-ben az emeleti műtő famennyezetére szerelt új műtőlámpa súlya alatt a szerkezet megroppant. A kórház az emeletet azonnal kiüríttette, s egy ideig a rendelők már csak a földszinten maradtak. S bár a háború óta az épületet tökéletesen kifordították egykori önmagából, a méltóságteljes, szép barokk külső mint tüntető felkiáltójel napjainkig üresen álldogál Hatvan központjában. 1996-ban azonban a két érintett fél - úgy tűnik - egymásra talált a Hatvany Lajos Múzeum sorsát illetően. A város végre leszámolt a belátható időn belül pénzügyi okokból kivihetetlen kastély-koncepcióval, s múzeum céljára egy másik belvárosi volt Grassalkovich-ingatlant, az ún. Sörfőző házat ajánlotta föl. Ezt - 1996 szeptemberi beköltözéssel - a Heves Megyei Múzeumi Szervezetbe tartozó Iátvány Lajos Múzeum örömmel el is fogadta. Ebben az épületben megoldható az állandó és időszaki kiállítások elhelyezése csakúgy, mint az irodáké és a raktáraké. Nem mondtunk le véglegesen arról, hogy felújítás után a múzeum is helyet igényeljen állandó kiállításai számára a kastélyban, de ennek gyakorlati megvalósulása csak a jövő évezredre prognosztizálható. Közelinek tűnik tehát az az idő, amikor Hatvanban a múzeum végleg „megtalálja a helyét“ a városban. „Átmenetileg“ itt zárul az intézmény históriája. ■ Nemzetközi kapcsolatok Holland tanulmányút - hasznosítható tapasztalatokkal A holland-magyar múzeumi menedzsment program keretében 1996 júniusában 15 magyar szakember hollandiai tanulmányúton vett részt. A kiutazók a korábbi munkakonferenciákon résztvettek köréből kerültek ki, kiegészítve a Pulszky Társaság-Magyar Múzeumi Egyesület képviselőjével és a MKM Múzeumi Osztályának vezetőjével. A résztvevők az eddig elméletben, „laboratóriumi" körülmények között - a workshopokon - szerzett ismeretek hollandiai alkalmazásával kívántak megismerkedni. A csoportot a Holland Múzeumok Szövetsége látta vendégül. A Szövetség képviseletében a kelet-európai kapcsolatok felelőse, Astrid Weij végig segítségünkre volt, a szellemi előkészítést nagyrészt Marie Christine van der Sman végezte, Johanna Klivitnek, a program felelősének közreműködésével. A hivatalos program keretében Hága, Amszterdam, Rotterdam, Leiden és Arnhem 8 múzeumában jártunk, ezzel a MATRA program másik elemének, a múzeumok partneri kapcsolatának kiépítését folytattuk. Az intézményekben tett látogatások egy-egy korábban megismert menedzselési téma köré szerveződtek, melyet előadások, a probléma illusztrálása a múzeumon belül és a múzeum megtekintése követett. Az elsőként a hágai Történeti Múzeumba látogattunk. A múzeum igazgatónője a városi múzeum történetének, gyűjteményeinek rövid bemutatása után az intézmény önállósodásának financiális hátterét vázolta. A költségvetés legjelentősebb részét továbbra is az önkormányzat biztosítja, a múzeum által készített 4 éves programterv alapján. Kutatási és egyéb projektekre részben minisztériumi támogatást nyertek el, a kiállításokból, könyvkiadásból, és egyéb tevékenységekből származó jövedelmük felett ők gazdálkodhatnak. Megismertetett a támogatás, illetve pénzszerzés egymástól eltérő formáival, mint pl. adomány, grant (mely alatt főleg alapítványtól származó konkrét témára adott támogatás értendő), márkatámogatás - ez esetben egy ismert cég a támogatás fejében nevének mindenhol való feltüntetését kéri, szponzorálás, melynek az a lényege, hogy mindkét fél kölcsönös előnyökkel számol, a támogató kockázatot is vállal. Ha egy múzeumi eseményhez szponzort keresünk, meg kell ismerkedni a megkeresett cég támogatási politikájával, általános filozófiájával, klienskörével annak érdekében, hogy a támogatás fejében a múzeum megfelelő kompenzációt tudjon kínálni. Nem érdektelen kis cég esetében a cég stabilitásának ellenőrzése. Példaként bemutatta a Philips cég szponzorálási stratégiájának 10 pontos szabályzatát. A magyar múzeumok körében sem ismeretlen a múzeum köré szerveződő alapítvány, ami eltér a magyar gyakorlattól, hogy az alapítvány tagjai külön kedvezményekben részesülnek. Végül a bevétellel való szabadabb gazdálkodásra említett néhány példát.